Szavazás vagy munka? – a választásokon való részvétel munkahelyi lehetővé tétele

2024. június 9-én Magyarország választópolgárai ismét a szavazóurnákhoz járulhatnak. A választások napja – ahogyan azt a választási eljárásról szóló törvény (Ve.) előírja – vasárnapra esik, ezért a legtöbb munkavállaló számára nem jelent nehézséget, hogy pihenőnapján gyakorolja választójogát. Nem mindenkinek adatik azonban meg a munkamentes vasárnap, ezért azoknak, akiknek vasárnapra is be van osztva munkaidejük, fejtörést okozhat, miként járulhatnak az urnákhoz. A Munka törvénykönyve 2022. július 26. napjától hatályos rendelkezése segítséget jelenthet abban, hogy a munkavállaló a munkahelyi kötelezettségei mellett a választásokra is eljusson.

Az Mt. 51. § (7) bekezdésében szereplő új rendelkezés szerint a munkavállaló számára lehetővé kell tenni, hogy az országgyűlési képviselők, az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán, továbbá népszavazáson szavazhasson.

Amint olvashatjuk, a rendelkezés nagyon általánosan, csupán arról rendelkezik, hogy a munkavállaló számára lehetővé kell tenni a részvételt. Ennek módját már a munkáltatóra bízza, akinek a munkajog eszköztárának segítségével kell megfelelő intézkedéseket hozni ennek érdekében.

A vasárnapi munkavégzés korlátai

A vasárnapi munkavégzés az Mt. rendszerében eleve kivételes. Természetesen vannak olyan munkáltatók, amelyeknél a vasárnapi munka is rendszerszinten szükséges (ld. alább). Azonban először nem árt tudatosítani a vasárnapi foglalkoztatás főbb törvényi korlátait, hiszen a legtöbb esetben ezek tiszteletben tartása önmagában elégséges ahhoz, hogy a szavazáson való részvétel megoldott legyen.

Általános munkarendben – hétfőtől péntekig, napi egyenlő mértékben beosztott munkaidővel – dolgozó munkavállaló esetén a vasárnap heti pihenőnapnak számít, tehát ilyenkor a munkáltató intézkedési kötelezettsége nem merül fel. A munkáltató az átalános munkarendtől – a törvényben meghatározott keretek között – egyoldalúan is eltérhet, különösképpen munkaidőkeret bevezetésével. Munkaidőkeret alkalmazása esetén a heti pihenőnapnak vagy heti pihenőidőnek – főszabály szerint – legalább havi egy alkalommal vasárnapra kell esnie. A választások napja – a Ve. szabályai szerint – minimum 70 nappal előre ismert, így a munkáltatónak van lehetősége a munkaidőkeretben történő foglalkoztatást ennek megfelelően tervezni, beosztani.

Mindemellett munkaidőkeret alkalmazása esetén is figyelembe kell venni, hogy a vasárnapra rendes munkaidő főszabály szerint nem, csak törvényben meghatározott esetekben osztható be. Így:

• a) a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben,
• b) az idényjellegű,
• c) a megszakítás nélküli,
• d) a több műszakos tevékenység keretében,
• e) a készenléti jellegű munkakörben,
• f) a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben,
• g) társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés esetén,
• h) külföldön történő munkavégzés során, valamint
• i) a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál foglalkoztatott munkavállaló számára osztható be (rendes) munkaidő vasárnapi napokra.

Rendeltetetése folytán e napon is működő munkáltatónak vagy munkakörnek számít a) a tevékenység igénybevételére vasárnaphoz közvetlenül kapcsolódó, helyben kialakult vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásból eredő igény alapján, vagy b) baleset, elemi csapás, súlyos kár, továbbá az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése vagy elhárítása, továbbá a vagyonvédelem érdekében kerül sor. Az a) pont alá tartozhat például egy kántor foglalkoztatása, a b) pontra lehet példa egy mentőszolgálatnál alkalmazott személy.

Vasárnapra munkaidő-beosztás szerinti munkaidőben tehát csak a fenti esetekben kerülhet sor. Nem kizárt azonban, hogy – a törvényben írt feltételek mellett – vasárnapra rendkívüli (azaz munkaidő-beosztástól eltérő, munkaidőkereten felüli stb.) munkaidőt írjanak elő, amelyhez a munkaviszonyra vonatkozó szabályban előírt pótlék társul.

A vasárnapi munkavégzés tehát sokakat érinthet a szavazás napján is. A szavazáson való részvétel lehetővé tételét előíró szabály azonban kivételt nem ismerő módon, éppen ezekben az esetekben irányadó. A választópolgárokat megillető, a demokrácia működésének alapkövét jelentő alapvető jogról lévén szó, a munkáltatótól elvárt, hogy a kellő munkaidő-szervezési lépések megtételével biztosítsa ennek gyakorlását.

A szavazáson való részvételt elősegítő munkaidő-szervezési lehetőségek

Ha a munkáltatónál fontos érdek fűződik a szavazás napján történő, vasárnapi foglalkoztatáshoz, többféle megoldás kínálkozik arra, hogy a szavazáson való részvételt lehetővé tegye.

A szavazás a Ve. szabályai alapján reggel 6 órától este 19 óráig tart. Ebben az időablakban kell megoldani, hogy a munkavállaló valahogyan eljusson abba a szavazóhelyiségbe, amelyben szavaznia kell. Nagy szerep jut itt a felek kölcsönös együttműködési és tájékoztatási kötelezettségének, amely elengedhetetlen lesz ahhoz, hogy – a választás szabadságát tiszteletben tartva – nehéz munkaidő-beosztási szituációkban olyan megoldás szülessen, ami a munkáltató tevékenységéhez igazodóan lehetővé teszi a gazdasági, szervezeti, szolgáltatási stb. érdekeihez fűződő munkaidő-beosztást, és a munkavállaló választójogának gyakorlását is. Szükség lehet információcserére a munkavállalóra irányadó szavazókörről, a közlekedési lehetőségeiről annak érdekében, hogy a megoldás megszülessen. Kiemelendő, hogy az Mt. 51. § (7) bekezdésében rögzített szabály a munkáltató alapvető kötelezettségeiről rendelkező rendelkezések sorában található. Vagyis végső soron a munkáltató felelősségi körébe tartozik, hogy a szavazáson való részvétel megoldott legyen; ez viszont adott esetben igényelheti a munkavállaló együttműködését.

Milyen lehetőségek állnak a munkáltató rendelkezésre?

• Amennyiben a vasárnapra beosztott munkavállaló az általános teljes napi munkaidőnek megfelelően, 8 órára van beosztva arra a napra, nagy valószínűséggel külön munkáltatói alkalmazkodás nélkül is megoldható lesz számára, hogy a szavazási időablak fennmaradó óráiban valamikor részt vegyen a szavazáson (megjegyezve, hogy 8 óra beosztás szerinti napi munkaidőhöz még hozzáadódik a munkaközi szünet ideje, amelyet a munkaidő megszakításával kell kiadni).
• Ha rendes munkaidőben történő vasárnapi munkavégzésről van szó, ez azt jelenti, hogy a munkáltató egyenlőtlen munkarendben foglalkoztat (vagyis tipikusan: munkaidőkeretet vezetett be). Ilyenkor az egyes munkanapokra beosztott, beosztás szerinti munkaidő eltérhet a munkaszerződésben – vagy ennek hiányában a törvényben vagy egyéb munkaviszonyra vonatkozó szabályban – foglalt napi munkaidőtől. Tehát a napi 8 órában foglalkoztatott munkavállaló számára egyes munkanapjain akár (legfeljebb) 12 óra rendes munkaidő is elrendelhető (azzal, hogy más napokon ennek megfelelően majd kevesebbet kell dolgoznia, hogy a munkaidőkeret átlagában ki legyen adva a teljes, erre eső munkaóraszám). Mivel a szavazás 13 órán át tart, meg kell kísérelni a beosztást oly módon elkészíteni, hogy a nap elején vagy végén – figyelembe véve a munkavállaló szavazóköre és a munkavégzés helye közötti távolságot és a közlekedési lehetőségeket – legyen ideje odaérni.
• Nehezebb a helyzet, ha készenléti jellegű munkakörben vagy a munkáltató/tulajdonos hozzátartozójaként a munkavállaló hosszabb teljes napi munkaidővel dolgozik (ami legfeljebb napi 12 óra lehet). Ekkor ugyanis egyenlőtlen munkaidőbeosztással akár 24 óra munkaidő beosztható egy munkanapra. Ugyanígy: a munkáltató által elrendelt ügyelet is tarthat 24 órát. Ilyenkor tehát elképzelhető, hogy a teljes, szavazásra nyitva álló idő munkaidő (illetve ügyeleti idő) lenne. Ebben az esetben azonos munkakörben dolgozók esetén meg lehet kísérelni, hogy – akár a szokott munkarendtől való eseti eltéréssel – a szavazás napjára mégsem rendel el a munkáltató 24 órás beosztást, hanem két munkavállalóval fedi le az adott napot. Megoldást jelenthet egy hosszabb munkaközi szünet biztosítása is. A munkaközi szünet felek megállapodása vagy kollektív szerződés alapján legfeljebb egy óra lehet, ami adott esetben elégséges lehet a szavazófülkében való megjelenéshez.
• Ha a munkavégzés helye és a munkavállaló szavazókörének földrajzi távolsága indokolja, könnyíthet a helyzeten, ha a munkavállaló a szavazásra a választási eljárás szabályai szerint átjelentkezik egy olyan szavazókörbe, amely a munkahelyhez közel van, így egy feszesebb beosztás is lehetővé teheti a szavazáson való megjelenést.
• Az sem kizárt, hogy a munkáltató a szabadság kiadására vonatkozó szabályok szerint (pl. a munkavállaló előzetes meghallgatása, 15 nappal előre való közlés stb.) szabadságot adjon e napra a munkavállalónak, ha az adott vasárnapra előzőleg munkaidőt osztott be számára.
• Ha a munkakör és a munkaviszony egyéb kondíciói megengedik, elrendelhető aznapra home office, ami szintén lehetővé teszi a munkavállaló részére a szavazást.

Természetesen a fentiektől eltérő bármilyen más, szabályos megoldás is alkalmazható. A cél – és a munkáltató ezért tartozik felelősséggel –, hogy minden munkavállaló élhessen a választójogával, és ez ne kerüljön konfliktusba munkajogi kötelezettségeivel.

Mozgóurna?

Abban a munkáltatóban, akinek – pl. létszámhiány, keresőképtelenség miatti hiányzás okán – nagy nehézséget jelentene a vasárnapi szavazás miatt elengednie a munkavállalót, felmerülhet a helyzetre megoldási ötletként mozgóurna. Ez azonban nem működőképes opció. A mozgóurna igénybe vételének szabályairól a Ve. rendelkezik. Eszerint mozgóurna iránti kérelmet a szavazóköri névjegyzékben szereplő, mozgásában egészségi állapota (pl. kórházi tartózkodása) vagy fogyatékossága, illetve fogva tartása miatt gátolt választópolgár nyújthat be. Az tehát nem tartozik a mozgóurna igénylésének esetei közé, ha a munkáltató mindenképpen a teljes, szavazásra nyitva álló időben igényt tartana a munkavállaló munkájára.

+1 munkajogi tudnivaló nemcsak vasárnap is működő munkáltatóknak

Nemcsak a vasárnap is foglalkoztató, hanem minden munkáltató számára fontos információ: a Ve. szabálya szerint a szavazatszámláló bizottság, valamint a szavazatszámlálást végző választási bizottság tagjai a szavazatszámlálást követő napon mentesülnek a jogszabályban előírt munkavégzési kötelezettség alól, és erre az időre távolléti díj illeti meg őket, amelyet a munkáltató fizet. A választást követő hétfőn tehát mindazok, akik a fenti bizottságok nehéz és felelősségteljes munkájában részt vettek, másnap a saját munkáltatójuk kontójára otthon maradhatnak. Az érintetteknek természetesen – együttműködési és tájékoztatási kötelezettségük keretében – ezt a munkáltatónak megfelelő időben be kell jelenteniük, és kérésére hitelt érdemlően igazolniuk.

---