Az Európai Unió 27 országa közül sokban már a 16 év felettiekre is igaz, hogy nemcsak tanulnak, hanem elkezdenek dolgozni, és adót is fizetnek. Társadalmi és politikai értelemben is aktívak lehetnek, de 18 év alatt választásokon csak kevés országban vehetnek részt.
Az Európai Unió a júniusi parlamenti választások előtt teljes kampányüzemben van. Az Euronews útmutatójából mindent megtudhat, amit a folyamattal kapcsolatban tudni érdemes.
Ha a párt jelöltjeként indult egyéni választókerületi képviselő megbízatása idő előtt szűnik meg és az időközi választás nem tűzhető ki, a mandátumot a párt által a országos listán, illetve a kompenzációs listán szereplő jelöltek közül megnevezett jelölt, ennek hiányában a kompenzációs listán soron következő jelölt szerzi meg.
Varsó ellenzi az európai parlamenti képviselők megválasztásának javasolt módosítását – derül ki a lengyel belügyi tárca által előkészített állásfoglalás csütörtökön ismertetett tervezetéből.
Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Kúria Kvk.II.37.706/2019/4. sorszámú végzését. A döntéshez párhuzamos indokolást csatolt Schanda Balázs, és különvéleményt Hörcherné Marosi Ildikó.
Az Európai Parlament az Európai Unió hét intézményének (Európai Parlament, Európai Tanács, Tanács, Európai Bizottság, Európai Unió Bírósága, Európai Központi Bank, Számvevőszék) az egyike. Az Európai Unióról szóló Szerződés (a továbbiakban: EUSz.) az Európai Parlamentet az uniós polgárok érdekeit képviselni hivatott intézményként deklarálja. Tagjai 1979 óta közvetlen választás útján nyerik el öt éves mandátumukat. Az egyes tagállamokban megválasztható európai parlamenti képviselők száma az adott tagállam lakosságszámához igazodik, némileg kedvezményezve ugyanakkor a kisebb népességű tagállamokat (degresszíven arányos rendszer). A Parlament az Unió polgárainak képviselőiből áll és jelenlegi maximális létszáma a Lisszaboni Szerződés értelmében 751 fő (az elnököt nem számítva) [EUSz. 14. cikk (2) bekezdés]. A brit Brexit természetesen kihatott a parlamenti képviselők számára is. Az EP-képviselők hivatalosan is jóvá hagyták az Európai Tanács által is egyöntetűen elfogadott, a Parlament képviselőjelölti összetételére vonatkozó javaslatát. Ennek értelmében csökken az elérhető EP-képviselői helyek száma, miután az Egyesült Királyság ténylegesen kilép az EU-ból, néhány tagállam számára viszont plusz helyeket biztosítana. Jelenleg az Egyesült Királyság 73 hellyel rendelkezik az EP-ben, ezek a helyek a Brexit után megürülnek, a felszabaduló 73 helyből azonban 46 tartalékba kerülne egy…
Bár már régóta megváltozott a szabályozás, a kampánycsend kérdése továbbra is bizonytalanságot okoz. Az új választási eljárásról szóló törvény [2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.)] főszabályként megszüntette a kampánycsend intézményét. A kampányolás teljes tilalmát jelentő kampánycsend csak a szavazóhelyiségek közvetlen környezetében érvényesül: tilos bármilyen választási kampánytevékenységet folytatni a szavazás napján a szavazóhelyiség épületének bejáratától számított 150 méteres távolságon belül (relatív területi kampánytilalom). Hasonlóan a korábbi szabályokhoz, ez a relatív területi kampánytilalom is csak az aktív kampánytevékenység folytatására vonatkozik, így a közterületen korábban jogszerűen elhelyezett plakátokat nem kell eltávolítani. Így azokat, amiket a szavazás napjáig (előző nap éjfélig) kihelyeztek a szavazókörök 150 méteres körzetén belülre, az jogszerűen van fenn a szavazás napján is. A relatív területi kampánytilalom szabályainak értelmezéséről szóló 11/2014. NVB iránymutatásában a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) a 150 méter kapcsán arra a következtetésre jutott, hogy a jogsértés ténye akkor is megvalósul, ha valamely jelölő szervezet népszerűsítése érdekében bárki olyan tevékenységet folytat, mely miatt a szavazóhelyiséget magába foglaló épületnek a szavazóhelyiség megközelítését szolgáló bejáratától számított 150 méteren belül, illetve magában a szavazóhelyiségben a választói akarat befolyásolására alkalmas tartalom hallható…
Az országgyűlési választásokhoz hasonlóan az európai parlamenti választáson is választójoggal rendelkezik minden nagykorú magyar állampolgár, feltéve, hogy nem áll valamilyen kizáró ok hatálya alatt. Az európai parlamenti választás során azonban szélesebben határozta meg a jogalkotó a választásra jogosultak körét. Az 1992-es Maastrichti Szerződés idején jelent meg a köztudatban az uniós polgár fogalma. Az aláíró országok kifejezett célként rögzítették egy közös uniós polgárság létrehozását a tagállamok állampolgárai jogainak és érdekeinek fokozottabb védelme érdekében. Az uniós polgárság egy járulékos jog, mely előfeltételezi az adott személynél egy uniós tagállami állampolgárság meglétét [Lásd részletesen: Kommentár az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló 2003. évi CXIII. törvényhez - Cserny Ákos/ Péteri Attila]. Ezzel kapcsolatban később, az Európai Unió működéséről szóló szerződésben, az uniós polgárok jogai és kötelezettségei között rögzítésre került [20. cikk (2) bekezdés], hogy az unió polgárai választásra jogosultak és választhatók a lakóhelyük szerinti tagállam európai parlamenti és helyhatósági választásain, ugyanolyan feltételekkel, mint az adott tagállam állampolgárai. Ezzel összecsengően fogalmaz az Alaptörvény a XXIII. cikk (2) bekezdése, mely szerint az Európai Unió más tagállamának magyarországi lakóhellyel rendelkező minden nagykorú állampolgárának joga van ahhoz, hogy a…
Bár a 2018-as országgyűlési választási kampányban hozott kúriai döntések még egész más irányt vetítettek előre, az akkor hatályban lévő kampánytechnikai szabályok közül jópárat a Kúria döntéseivel ellentétesen változatott meg a jogalkotó a választási eljárási törvény őszi módosításokkor. Az Európai Parlamenti választás során a pártoknak kiemelten oda kell figyelniük az ajánlásgyűjtési, plakátolási és a választási gyűlésre vonatkozó szabályokra, ha nem szeretnék, hogy a választási eljárási törvény megsértése miatt felelősségre vonják őket. Ajánlásgyűjtés A választási eljárási törvény (Ve.) szerint ajánlást a polgárok zaklatása nélkül főszabálykét a jelölő szervezet képviselője vagy a jelöltként indulni szándékozó választópolgár, illetve annak képviselője bárhol gyűjthet. A törvény tartalmaz egy zárt tiltó listát, hogy melyek azok a területek, ahol nem gyűjthető ajánlás. Ilyen tiltott területnek minősül az ajánlást gyűjtő és az ajánló munkahelye munkaidőben, a Magyar Honvédségnél és a központi államigazgatási szerveknél szolgálati viszonyban levő személy a szolgálati helyén vagy szolgálati feladatának teljesítése közben, tömegközlekedési eszköz, az állami, helyi és nemzetiségi önkormányzati szervek hivatali helyisége, a felsőoktatási és köznevelési intézmény és az egészségügyi szolgáltató helyiségében. Az ajánlásgyűjtés szabályainak és a tulajdonhoz való jog viszonyát vizsgálta a…
Szombat reggel az ajánlóívek átvételével kezdetét vette a május 26-ai Európai Parlamenti választások kampányidőszaka. A választás során, május 26-án választják meg az Európai Parlament magyar képviselőit. A Magyarország számára fenntartott képviselői helyek számát az uniós szerződések, a lakónépesség változása, valamint új tagország belépése az Európai Unióba választásról választásra módosíthatja. A magyar képviselők száma a 2004. évi csatlakozáskor huszonnégy fő volt, ami 2009-re huszonkettőre csökkent, majd 2014-től huszonegy fő lett [lásd részletesen: Kommentár az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló 2003. évi CXIII. törvényhez - Cserny Ákos/ Péteri Attila]. Az Alaptörvény alapján minden nagykorú magyar állampolgárnak, valamint az Európai Unió többi tagállama Magyarországon élő nagykorú állampolgárának joga van ahhoz, hogy az európai parlament magyar tagjainak megválasztásán választó és választható legyen. Az Európai Parlament tagjainak választásán az választó és választható, aki Magyarországon lakóhellyel rendelkezik. Nem rendelkezik választójoggal, akit a bíróság a választójogból kizárt, nem választható továbbá, aki jogerős ítélet alapján szabadságvesztés büntetését vagy büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti [az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló 2003. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: EP-törvény) 2/A. §]. Az Európai Parlamenti választás arányos választási rendszerben, listás szavazással történik…
