EP választás: ki, hol és mire szavazhat pontosan?

Az országgyűlési választásokhoz hasonlóan az európai parlamenti választáson is választójoggal rendelkezik minden nagykorú magyar állampolgár, feltéve, hogy nem áll valamilyen kizáró ok hatálya alatt. Az európai parlamenti választás során azonban szélesebben határozta meg a jogalkotó a választásra jogosultak körét. Az 1992-es Maastrichti Szerződés idején jelent meg a köztudatban az uniós polgár fogalma. Az aláíró országok kifejezett célként rögzítették egy közös uniós polgárság létrehozását a tagállamok állampolgárai jogainak és érdekeinek fokozottabb védelme érdekében. Az uniós polgárság egy járulékos jog, mely előfeltételezi…

Az országgyűlési választásokhoz hasonlóan az európai parlamenti választáson is választójoggal rendelkezik minden nagykorú magyar állampolgár, feltéve, hogy nem áll valamilyen kizáró ok hatálya alatt. Az európai parlamenti választás során azonban szélesebben határozta meg a jogalkotó a választásra jogosultak körét.

Az 1992-es Maastrichti Szerződés idején jelent meg a köztudatban az uniós polgár fogalma. Az aláíró országok kifejezett célként rögzítették egy közös uniós polgárság létrehozását a tagállamok állampolgárai jogainak és érdekeinek fokozottabb védelme érdekében. Az uniós polgárság egy járulékos jog, mely előfeltételezi az adott személynél egy uniós tagállami állampolgárság meglétét [Lásd részletesen: Kommentár az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló 2003. évi CXIII. törvényhez – Cserny Ákos/ Péteri Attila]. Ezzel kapcsolatban később, az Európai Unió működéséről szóló szerződésben, az uniós polgárok jogai és kötelezettségei között rögzítésre került [20. cikk (2) bekezdés], hogy az unió polgárai választásra jogosultak és választhatók a lakóhelyük szerinti tagállam európai parlamenti és helyhatósági választásain, ugyanolyan feltételekkel, mint az adott tagállam állampolgárai.

Ezzel összecsengően fogalmaz az Alaptörvény a XXIII. cikk (2) bekezdése, mely szerint az Európai Unió más tagállamának magyarországi lakóhellyel rendelkező minden nagykorú állampolgárának joga van ahhoz, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásán választó és választható legyen. Vagyis az Unió más tagállamának állampolgára Magyarországon az európai parlamenti választások során aktív és passzív választójoggal rendelkezik, amennyiben magyarországi lakóhelye van. A szabályozás ugyanakkor nem ad lehetőség a szavazati jog gyakorlásának párhuzamosságára (több tagállamban), hanem kijelöli a jog gyakorlásának helyét, és egyben kizárja azt, hogy a polgár más tagállamban is tudja a választójogát gyakorolni. A Tanács 1993. december 6-i 93/109/EK irányelve kifejezetten rögzíti, hogy azok az uniós polgárok, akik olyan tagállamban rendelkeznek lakóhellyel, amelynek nem állampolgárai, az európai parlamenti választásokon aktív és passzív választójogukat választásuk szerint vagy az állampolgárságuk szerinti, vagy a tartózkodási helyük szerinti tagállamban gyakorolhatják. Mivel az Unió tagállamainak választási gyakorlata eltérő, így az európai parlamenti választásokat minden országnak külön-külön kell szabályoznia és rendeznie, így a különböző választójogi jogosultságok feltételei államonként eltérőek lehetnek. Mindez azt jelenti, hogy egyrészt vonatkoznak rá a magyar jog szerinti kiráró okok („nem rendelkezik választójoggal az, akit bűncselekmény elkövetése vagy belátási képességének korlátozottsága miatt a bíróság a választójogból kizárt”), másrészt vonatkoznak rá az állampolgársága szerinti állam jogszabályai is, így nem választható képviselővé Magyarországon sem az Európai Unió más tagállamának magyarországi lakóhellyel rendelkező állampolgára, ha az állampolgársága szerinti állam jogszabálya, bírósági vagy hatósági döntése alapján hazájában kizárták a választójog gyakorlásából. [Lásd részletesen: Kommentár az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló 2003. évi CXIII. törvényhez – Cserny Ákos/ Péteri Attila].

Ki szavazhat Magyarországon?

A részletszabályokat a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény és az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló 2003. évi CXIII. törvény tartalmazza. A szabály szerint Magyarországon az Európai Parlament tagjainak választásán a választójogát gyakorolhatja egyrészt minden magyar választópolgár, ha nem jelezte valamely másik uniós tagállamban, hogy választójogát ott kívánja gyakorolni (automatikusan itt, jelezni kell, ha máshol), valamint az Európai Unió más tagállamainak minden választópolgára, ha nyilatkozatot tesz arról, hogy választójogát Magyarországon kívánja gyakorolni (automatikusan máshol, jelezni kell, ha itt). Mindkét esetben feltétel. hogy magyarországi lakóhellyel való rendelkezését igazolni tudja. Ilyenkor a magyar európai parlamenti képviselőkre szavaznak.

Az Európai Parlament tagjainak választásán azok az európai uniós választópolgárok, akik nem az állampolgárságuk szerinti tagállamban élnek, szabadon dönthetnek arról, hogy az állampolgárságuk vagy a lakóhelyük szerinti tagállamban kívánják gyakorolni a választójogukat. E választópolgárok a lakóhelyük szerinti tagállamban akkor szavazhatnak, ha kérik az ottani névjegyzékbe való felvételüket. Az Európai Unió más tagállamának állampolgára automatikusan kerül felvételre a központi névjegyzékbe, amikor lakóhelyet létesít Magyarországon, feltéve, hogy a magyar jog szerint nagykorú, és a magyar bíróság nem zárta ki a választójogból. Ez a névjegyzékbe vétele azonban csak a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választására terjed ki. Kérheti ugyanakkor, hogy a központi névjegyzékbe vétele az Európai Parlament tagjainak választására is terjedjen ki. Ilyenkor csak a magyarországi képviselők választásán szavazhat. A kérelemnek legkésőbb a szavazást megelőző tizenhatodik napon 16 óráig kell beérkeznie az illetékes helyi választási irodához. Az Európai Unió más tagállamának azon állampolgárai, akik korábbi kérelmük alapján az Európai Parlament tagjainak választására is kiterjedő hatállyal szerepelnek a központi névjegyzékben, legkésőbb a szavazást megelőző tizedik napon kérhetik, hogy központi névjegyzékbe vételük az Európai Parlament tagjainak választására ne terjedjen ki. Ilyen esetben az európai uniós választópolgár továbbra is szerepel a központi névjegyzékben (a helyi önkormányzati választáson választójoggal rendelkezik), de a névjegyzékbe vétele már nem terjed ki az Európai Parlament tagjainak választására.

Amennyiben a magyar állampolgár kíván a lakóhelye szerinti tagállamban (nem Magyarország) szavazni, az Európai Parlament tagjainak választására az Európai Unió más tagállamában névjegyzékbe vett magyar állampolgárról kapott értesítés alapján az érintett választópolgárt a Nemzeti Választási Iroda a szavazást megelőző második nap 16 óráig – a szavazóköri névjegyzék lezárásáig – törli a szavazóköri névjegyzékből. A központi névjegyzéket nem érintik ezek az intézkedések. Az ilyen magyar állampolgár kizárólag a külföldi lakóhelye szerinti tagállamban gyakorolhatja a szavazati jogát, a magyar európai parlamenti képviselők megválasztásában nem vehet részt.

Mivel az, hogy az állampolgár az állampolgársága vagy a lakóhelye szerinti állam területén szeretné gyakorolni választójogát, a választópolgár döntésén alapul, ezért az állampolgárságuktól eltérő tagállamban szavazni kívánó uniós polgárok akkor kerülnek rá a névjegyzékre a tartózkodási helyük szerinti tagállamban, ha jelzik ebbéli szándékukat. A lakóhely szerinti tagállam ellenőrizheti, hogy azon polgárokat, akik kifejezésre juttatták, hogy aktív választójogukkal élni kívánnak, nem fosztották-e meg ettől a joguktól a származásuk szerinti tagállamban. Az állampolgárság tagállamától eltérő lakóhellyel rendelkező uniós polgárnak a lakóhely szerinti tagállam névjegyzékére kerüléshez nyilatkoznia kell arról, hogy választójogát csak a lakóhelye szerinti tagállamban fogja gyakorolni. Persze az, hogy kizárható legyen a kettős szavazás lehetősége, szükséges, hogy a választópolgár állampolgársága szerinti tagállama törölje a választópolgárt a saját névjegyzékéből. A törlést a tagállamok közötti információcsere teszi lehetővé. A más uniós tagállam állampolgárának a lakóhelye szerinti tagállamban, amennyiben ott jelöltként szeretne indulni, nyilatkoznia kell arról, hogy a származás szerinti tagállamban nem fosztották meg passzív választójogától, illetve hogy ilyen kizáró okról az említett hatóságnak nincs tudomása. A nyilatkozat valóságtartalmát az érintett tagállamok illetékes hatóságai közvetlenül egyeztetik egymással. [Lásd részletesen: Kommentár az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló 2003. évi CXIII. törvényhez – Cserny Ákos/ Péteri Attila].

Van magyarországi lakcímem, de máshol leszek

Természetesen nincsenek kizárva a választójog gyakorlásából azok sem, akik bár rendelkeznek Magyarországi lakóhellyel, de a szavazás napján nem tartózkodnak az ország területén. A szabályozás szerint az a választópolgár, aki Magyarországon a szavazóköri névjegyzékben szerepel, de a szavazás napján külföldön tartózkodik, Magyarország nagykövetségén vagy főkonzulátusán szavazhat. A szavazás feltétele, hogy kérelme alapján a választópolgárt a helyi választási iroda felvegye a külképviseleti névjegyzékbe. Az ehhez szükséges kérelemnek a választás kitűzését követően, legkésőbb a szavazást megelőző kilencedik napon kell megérkeznie. A választópolgárnak meg kell jelölnie azt a külképviseletet is, ahol a választójogát gyakorolni kívánja. A kérelmet a választópolgár benyújthatja személyesen, levélben, az ügyfélkapun vagy a választások hivatalos honlapján keresztül. Az átjelentkezéshez hasonló szabály [Ve. 261. § (1) bekezdés], hogy a külképviseleti névjegyzékbe felvett választópolgár legkésőbb a magyarországi szavazást megelőző kilencedik napon módosíthatja az adatait. Ha mégsem külképviseleten szeretne szavazni, akkor legkésőbb a magyarországi szavazást megelőző negyedik napon kérheti törlését a külképviseleti névjegyzékből.

Külföldön élő, Európai Unió területén kívüli lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár vagyok

Levélben azok a választópolgárok jogosultak szavazni, akik nem rendelkeznek magyarországi lakcímmel. A választás kitűzését követően a Nemzeti Választási Iroda a központi névjegyzékben szereplő valamennyi olyan, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárt felvesz a levélben szavazók névjegyzékébe, aki a szavazást megelőző huszonötödik napig kérte a központi névjegyzékbe vételét.

A 2019. évi európai parlamenti választáson tehát csak abban az esetben szerepelhet valaki a levélben szavazók névjegyzékén, ha a szavazást megelőző 25. napig (2019. május 2.) regisztrációs kérelmet nyújt be és kéri a központi névjegyzékbe való felvételét. A regisztrációs kérelmének benyújtása során, amennyiben a magyar lakcímnyilvántartásban az adatai nem szerepelnek (pl. nincs lakcímkártyája és érvényes magyar útlevéllel regisztrál), akkor a külföldi lakóhelyének a címét is meg kell adnia.

Magyarországon élő, érvényes magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar választópolgár vagyok

A polgárok személyi és lakcím adatait tartalmazó nyilvántartásban nem szereplő választópolgár csak abban az esetben vehető fel a levélben szavazók névjegyzékébe, ha legkésőbb a szavazást megelőző huszonötödik napon (2019. május 2-ig) benyújtott kérelme alapján a lakcíme szerepel a központi névjegyzékben. Ebben az esetben jogosulttá válik a levélben szavazásra.

Az átjelentkezés 

Átjelentkezéssel az a lakcíme szerinti szavazóköri névjegyzékben szereplő választópolgár nyújthatja be, aki a szavazás napján Magyarország területén, de a magyarországi lakcíme szerinti szavazókörtől eltérő szavazókör területén tartózkodik [Ve. 250. § (1) bekezdés]. Átjelentkezéssel a választás kitűzését követően, legkésőbb a szavazást megelőző negyedik napig élhet a választópolgár, az erre irányuló kérelemnek legkésőbb eddig kell megérkeznie a helyi választási irodához. Az átjelentkezés iránti kérelmet a választópolgár benyújthatja személyesen, levélben, az ügyfélkapun vagy a választások hivatalos honlapján. Személyesen a kérelem akár a választópolgár lakóhelye szerint illetékes helyi választási irodához, akár a bejelentett tartózkodási helye szerint illetékes helyi választási irodához benyújtható. Ha már benyújtottunk egy átjelentkezés iránti kérelmet, lehetőség van annak visszavonására, ha mégis lakóhelyünkön fogunk tartózkodni, vagy ha kiderül, hogy a szavazás napján mégsem a korábbam megjelölt településen, hanem máshol fogunk tartózkodni, és lehetőség van az átjelentkezési kérelem módosítására is. Egyedüli korlát, hogy a módosítást a szavazást megelőző negyedik napon 16 óráig, a visszavonást a szavazást megelőző második napon 16 óráig tehetjük meg.

Kapcsolódó cikkek:


EP választás: Változások a kampányszabályokban
2019. április 15.

EP választás: Változások a kampányszabályokban

Az Európai Parlamenti választás során a pártoknak kiemelten oda kell figyelniük a megváltozott ajánlásgyűjtési, plakátolási és a választási gyűlésre vonatkozó szabályokra, ha nem szeretnék, hogy a választási eljárási törvény megsértése miatt felelősségre vonják őket.