Elindult a kampányidőszak az Európai Parlamenti választásokra

Szerző: Mátyás Ferenc
Dátum: 2019. április 8.
Címkék: , , , , , ,
Rovat: ,
Szombat reggel az ajánlóívek átvételével kezdetét vette a május 26-ai Európai Parlamenti választások kampányidőszaka. A választás során, május 26-án választják meg az Európai Parlament magyar képviselőit. A Magyarország számára fenntartott képviselői helyek számát az uniós szerződések, a lakónépesség változása, valamint új tagország belépése az Európai Unióba választásról választásra módosíthatja. A magyar képviselők száma a 2004. évi csatlakozáskor huszonnégy fő volt, ami 2009-re huszonkettőre csökkent, majd 2014-től huszonegy fő lett [lásd részletesen: Kommentár az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló 2003. évi…

Szombat reggel az ajánlóívek átvételével kezdetét vette a május 26-ai Európai Parlamenti választások kampányidőszaka. A választás során, május 26-án választják meg az Európai Parlament magyar képviselőit. A Magyarország számára fenntartott képviselői helyek számát az uniós szerződések, a lakónépesség változása, valamint új tagország belépése az Európai Unióba választásról választásra módosíthatja. A magyar képviselők száma a 2004. évi csatlakozáskor huszonnégy fő volt, ami 2009-re huszonkettőre csökkent, majd 2014-től huszonegy fő lett [lásd részletesen: Kommentár az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló 2003. évi CXIII. törvényhez – Cserny Ákos/ Péteri Attila].

Az Alaptörvény alapján minden nagykorú magyar állampolgárnak, valamint az Európai Unió többi tagállama Magyarországon élő nagykorú állampolgárának joga van ahhoz, hogy az európai parlament magyar tagjainak megválasztásán választó és választható legyen. Az Európai Parlament tagjainak választásán az választó és választható, aki Magyarországon lakóhellyel rendelkezik. Nem rendelkezik választójoggal, akit a bíróság a választójogból kizárt, nem választható továbbá, aki jogerős ítélet alapján szabadságvesztés büntetését vagy büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti [az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló 2003. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: EP-törvény) 2/A. §].

Az Európai Parlamenti választás arányos választási rendszerben, listás szavazással történik [EP-törvény 2. § (1) bekezdés]. A választáshoz listát a bejegyzett pártok állíthatnak. Két vagy több párt közös listát is állíthat. Ugyanaz a párt csak egy – önálló vagy közös – listát állíthat. A listán a jelöltek a párt (pártok) által bejelentett sorrendben szerepelnek [EP-törvény 5. § (1) bekezdés].

A listaállításhoz szükséges ajánlások gyűjtésének időszaka szorosan kapcsolódik a választási kampányidőszak kezdetéhez. A választási eljárási törvény értelmében a kampányidőszak a szavazás napját megelőző 50. naptól kezdődik és a szavazás napján a szavazás befejezéséig tart [a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 139. §]. A listaállításhoz szükséges ajánlások gyűjtése a választási irodánál igényelt és kapott ajánlóíveken történik. Az ajánlóívek átvételére a Nemzeti Választási Iroda tájékoztatása szerint 2019. április 6-án 8.00 órától volt lehetőség a Nemzeti Választási Iroda székházában (1054 Budapest, Alkotmány utca 3.), amennyiben az ajánlóív iránti igény legkésőbb 2019. április 5-én (péntek) 14.00 óráig benyújtásra került. A listaállításhoz legalább 20 000 választópolgárnak az aláírásával hitelesített ajánlása szükséges, ami legalább 2 500 ajánlóívet jelent [EP-törvény 5. § (2) bekezdés]. Az igényelhető ajánlóívek számát a választási eljárási törvény nem korlátozza, de a határidőben be nem nyújtott ajánlóívek esetében bírság kiszabását rendeli.

Az országgyűlési választásokhoz hasonlóan az ajánlás akkor érvényes, ha az ajánló választópolgár a szavazást megelőző negyvennyolcadik nap és az ajánlóív benyújtásának napja közötti bármely időpontban jogosult volt jelöltet ajánlani a választókerületben (az Európai Parlamenti választás során Magyarország területe egy választókerületet alkot [EP-törvény 2. § (2) bekezdés].

A választópolgárok az ajánlóívre a családi és utónevét, személyi azonosítóját és magyarországi lakcímét írják rá, majd saját kezűleg aláírják. Változás történt az országgyűlési választásokhoz képest, így 2018. december 28-a óta már nem kell feltüntetni az ajánlóíven a választópolgár anyja nevét [Ve. 122. § (2) bekezdés]. Az ajánlási rendszer lényege, hogy az arra jogosult választási szervek az ajánlót a megadott adatai alapján beazonosítsák. A feltüntetett adatok a központi névjegyzék adataival teljes mértékben meg kell, hogy egyezzenek. Adategyezőség hiányában az ajánlás érvénytelen [Ve. 126. § b) pont].

Az Európai Parlamenti választások ajánlásgyűjtési időszakára is jellemző, hogy egy választópolgár több jelöltet is ajánlhat [Ve. 122. § (3) bekezdés], viszont egy választópolgár egy jelöltet csak egy ajánlással támogathat, a további ajánlásai érvénytelenek [Ve. 122. § (4) bekezdés]. Az ajánlás nem vonható vissza [Ve. 122. § (5) bekezdés].

A választási eljárási törvény kiemeli, hogy ajánlást csak a polgárok zaklatása nélkül lehet gyűjteni (definíció híján az ilyen irányú kifogás esetén a jogorvoslati kérelmet elbíráló választási bizottság az adott eset összes körülménye alapján dönti el, hogy a zaklatásnak minősül-e a vitatott cselekmény vagy sem).

Az ajánlásokat főszabály szerint bárhol lehet gyűjteni. Meghatározásra kerülnek azonban olyan tilalmak, amelyek alapvetően az ajánlás befolyásmentességét hivatottak védeni. A szabályozás célja, hogy kizárják azokat a helyszíneket és helyzeteket, melyekben az ajánló személy az ajánlást gyűjtőnek kiszolgáltatott lehet. Ezek a korlátozások a választás tisztaságához, befolyásmentes gyakorlásához fűződő alapvető érdek érvényre jutását szolgálják [lásd részletesen: Kommentár az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló 2003. évi CXIII. törvényhez – Cserny Ákos/ Péteri Attila]. A tiltott módon és helyeken gyűjtött ajánlásokhoz a választási eljárási törvény az érvénytelenség jogkövetkezményét fűzi, de csak erre irányuló kifogás esetén állapítható meg, ami elég ritkán fordul elő. Nem gyűjthető ajánlás az ajánlást gyűjtő és az ajánló munkahelyén munkaidejében vagy munkaviszonyból, illetve munkavégzésre irányuló más jogviszonyból fakadó munkavégzési kötelezettsége teljesítése közben, a Magyar Honvédségnél és a központi államigazgatási szerveknél szolgálati viszonyban levő személytől a szolgálati helyén vagy szolgálati feladatának teljesítése közben, tömegközlekedési eszközön (a tömegközlekedési eszköz megállójában tehát lehet), állami, helyi és nemzetiségi önkormányzati szervek hivatali helyiségében, felsőoktatási és köznevelési intézményben és egészségügyi szolgáltató helyiségében. Új tilalomként került a választási eljárási törvénybe 2018. szeptember 1-től, hogy tilos ajánlásokat gyűjteni a tulajdonos előzetes, írásbeli hozzájárulásának hiányában közforgalom számára nyitva álló magánterületen [Ve 123. § (2) bekezdés g) pont]. A jogalkotó mindezt a közforgalom számára nyitva álló magánterület tulajdonosának jogai védelme érdekében vezeti be, ugyanakkor a szabály a Kúria jelen kérdéskörben a 2018-as országgyűlési választások kampányidőszakában hozott döntésével ellentétes szabályt kodifikál.

Fontos rendelkezés, hogy az ajánlásért az ajánlást adó választópolgár részére előnyt adni vagy ígérni tilos, illetve az ajánlást adó választópolgár az ajánlásért nem kérhet előnyt, nem fogadhat el előnyt vagy annak ígéretét.

A választási eljárási törvény értelmében a listát legkésőbb a szavazást megelőző harmincnegyedik napon kell bejelenteni a Nemzeti Választási Bizottságnál, az ajánlóívek leadásával, és a Nemzeti Választási Bizottság veszi nyilvántartásba. A listát így legkésőbb április 23-án 16 óráig kell bejelenteni. Ezt követően végzi el a bejelentett listák sorrendjének sorsolását a Nemzeti Választási Bizottság. Jelenleg 24 párt került nyilvántartásba vételre, és kezdhette meg az ajánlások gyűjtését, egy párt jelenleg a nyilvántartásba vételre vár. Hamarosan kiderül, melyek lesznek azok, amelyek képesek megugrani a húszezres küszöböt.

Kapcsolódó cikkek:


A Brexit hatása az adatkezelésre
2019. március 20.

Számos szektorban kell a Brexitet követő időszakkal kapcsolatos nyitott kérdésekre választ találni, az adatvédelem területén is.