Ha a párt jelöltjeként indult egyéni választókerületi képviselő megbízatása idő előtt szűnik meg és az időközi választás nem tűzhető ki, a mandátumot a párt által a országos listán, illetve a kompenzációs listán szereplő jelöltek közül megnevezett jelölt, ennek hiányában a kompenzációs listán soron következő jelölt szerzi meg.
A Wolters Kluwer Hungary gondozásában megjelenő, Dr. Cserny Ákos és Dr. Péteri Attila által írt Választójogi és népszavazási nagykommentárok című e-könyv az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény, a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (választójogi), az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló 2003. évi CXIII. törvény, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény és a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény – anyagi és eljárási – szabályait értelmezi és magyarázza jogeseteken, példákon és jogtudományi kategóriákon keresztül, követve a fenti jogszabályok szerkezetét, összekapcsolva az anyagi és eljárásjogi normákat. Az alábbiakban a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény nagykommentárjának a jelöltek és a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőségére vonatkozó választási eljárási alapelv kapcsán kiemelt legfontosabb megfontolásait olvashatják el.
Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága iránymutatásokat fogadott el az információs és kommunikációs technológiák (IKT) választási eljárásban történő használatára vonatkozóan, amelyek célja a választási folyamat integritásának biztosítása, és ezáltal a polgárok demokráciába vetett bizalmának erősítése.
Változik, vagy eltérően kell alkalmazni több mint 40 jogszabályt, köztük a Btk.-t, Be.-t, az Mt.-t, a Munkavédelmi tv.-t, a választási eljárásra illetve népszavazásra, a jogi személyekre, nyelvvizsgára vonatkozó normákat is.
Az országos pártlista állításához legalább tizennégy megyében és a fővárosban – legalább hetvenegy egyéni választókerületben önállóan állított jelölt szükséges. Átfogóan módosultak a választási szabályok.
Bár a 2018-as országgyűlési választási kampányban hozott kúriai döntések még egész más irányt vetítettek előre, az akkor hatályban lévő kampánytechnikai szabályok közül jópárat a Kúria döntéseivel ellentétesen változatott meg a jogalkotó a választási eljárási törvény őszi módosításokkor. Az Európai Parlamenti választás során a pártoknak kiemelten oda kell figyelniük az ajánlásgyűjtési, plakátolási és a választási gyűlésre vonatkozó szabályokra, ha nem szeretnék, hogy a választási eljárási törvény megsértése miatt felelősségre vonják őket. Ajánlásgyűjtés A választási eljárási törvény (Ve.) szerint ajánlást a polgárok zaklatása nélkül főszabálykét a jelölő szervezet képviselője vagy a jelöltként indulni szándékozó választópolgár, illetve annak képviselője bárhol gyűjthet. A törvény tartalmaz egy zárt tiltó listát, hogy melyek azok a területek, ahol nem gyűjthető ajánlás. Ilyen tiltott területnek minősül az ajánlást gyűjtő és az ajánló munkahelye munkaidőben, a Magyar Honvédségnél és a központi államigazgatási szerveknél szolgálati viszonyban levő személy a szolgálati helyén vagy szolgálati feladatának teljesítése közben, tömegközlekedési eszköz, az állami, helyi és nemzetiségi önkormányzati szervek hivatali helyisége, a felsőoktatási és köznevelési intézmény és az egészségügyi szolgáltató helyiségében. Az ajánlásgyűjtés szabályainak és a tulajdonhoz való jog viszonyát vizsgálta a…
Szombat reggel az ajánlóívek átvételével kezdetét vette a május 26-ai Európai Parlamenti választások kampányidőszaka. A választás során, május 26-án választják meg az Európai Parlament magyar képviselőit. A Magyarország számára fenntartott képviselői helyek számát az uniós szerződések, a lakónépesség változása, valamint új tagország belépése az Európai Unióba választásról választásra módosíthatja. A magyar képviselők száma a 2004. évi csatlakozáskor huszonnégy fő volt, ami 2009-re huszonkettőre csökkent, majd 2014-től huszonegy fő lett [lásd részletesen: Kommentár az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló 2003. évi CXIII. törvényhez - Cserny Ákos/ Péteri Attila]. Az Alaptörvény alapján minden nagykorú magyar állampolgárnak, valamint az Európai Unió többi tagállama Magyarországon élő nagykorú állampolgárának joga van ahhoz, hogy az európai parlament magyar tagjainak megválasztásán választó és választható legyen. Az Európai Parlament tagjainak választásán az választó és választható, aki Magyarországon lakóhellyel rendelkezik. Nem rendelkezik választójoggal, akit a bíróság a választójogból kizárt, nem választható továbbá, aki jogerős ítélet alapján szabadságvesztés büntetését vagy büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti [az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló 2003. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: EP-törvény) 2/A. §]. Az Európai Parlamenti választás arányos választási rendszerben, listás szavazással történik…
