Bejegyzések választási eljárás címkével


EP választás: Változások a kampányszabályokban
2019. április 15. Szakma

EP választás: Változások a kampányszabályokban

Bár a 2018-as országgyűlési választási kampányban hozott kúriai döntések még egész más irányt vetítettek előre, az akkor hatályban lévő kampánytechnikai szabályok közül jópárat a Kúria döntéseivel ellentétesen változatott meg a jogalkotó a választási eljárási törvény őszi módosításokkor. Az Európai Parlamenti választás során a pártoknak kiemelten oda kell figyelniük az ajánlásgyűjtési, plakátolási és a választási gyűlésre vonatkozó szabályokra, ha nem szeretnék, hogy a választási eljárási törvény megsértése miatt felelősségre vonják őket.   Ajánlásgyűjtés A választási eljárási törvény (Ve.) szerint ajánlást a polgárok zaklatása nélkül főszabálykét a jelölő szervezet képviselője vagy a jelöltként indulni szándékozó választópolgár, illetve annak képviselője bárhol gyűjthet. A törvény tartalmaz egy zárt tiltó listát, hogy melyek azok a területek, ahol nem gyűjthető ajánlás. Ilyen tiltott területnek minősül az ajánlást gyűjtő és az ajánló munkahelye munkaidőben, a Magyar Honvédségnél és a központi államigazgatási szerveknél szolgálati viszonyban levő személy a szolgálati helyén vagy szolgálati feladatának teljesítése közben, tömegközlekedési eszköz, az állami, helyi és nemzetiségi önkormányzati szervek hivatali helyisége, a felsőoktatási és köznevelési intézmény és az egészségügyi szolgáltató helyiségében.   Az ajánlásgyűjtés szabályainak és a tulajdonhoz való jog viszonyát vizsgálta a…

Elindult a kampányidőszak az Európai Parlamenti választásokra
2019. április 8. Szakma

Elindult a kampányidőszak az Európai Parlamenti választásokra

Szombat reggel az ajánlóívek átvételével kezdetét vette a május 26-ai Európai Parlamenti választások kampányidőszaka. A választás során, május 26-án választják meg az Európai Parlament magyar képviselőit. A Magyarország számára fenntartott képviselői helyek számát az uniós szerződések, a lakónépesség változása, valamint új tagország belépése az Európai Unióba választásról választásra módosíthatja. A magyar képviselők száma a 2004. évi csatlakozáskor huszonnégy fő volt, ami 2009-re huszonkettőre csökkent, majd 2014-től huszonegy fő lett [lásd részletesen: Kommentár az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló 2003. évi CXIII. törvényhez - Cserny Ákos/ Péteri Attila]. Az Alaptörvény alapján minden nagykorú magyar állampolgárnak, valamint az Európai Unió többi tagállama Magyarországon élő nagykorú állampolgárának joga van ahhoz, hogy az európai parlament magyar tagjainak megválasztásán választó és választható legyen. Az Európai Parlament tagjainak választásán az választó és választható, aki Magyarországon lakóhellyel rendelkezik. Nem rendelkezik választójoggal, akit a bíróság a választójogból kizárt, nem választható továbbá, aki jogerős ítélet alapján szabadságvesztés büntetését vagy büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti [az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló 2003. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: EP-törvény) 2/A. §]. Az Európai Parlamenti választás arányos választási rendszerben, listás szavazással történik…