Informatikai és kommunikációs eszközök használata a választási eljárásban


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága iránymutatásokat fogadott el az információs és kommunikációs technológiák (IKT) választási eljárásban történő használatára vonatkozóan, amelyek célja a választási folyamat integritásának biztosítása, és ezáltal a polgárok demokráciába vetett bizalmának erősítése.

Az Európai Demokratikus Kormányzási Bizottság (CDDG) által készített iránymutatás olyan követelményeket és biztosítékokat javasol, amelyeket az Európa Tanács tagállamainak jogszabályaiba és gyakorlatába be kell építeni, ha az IKT-t a választási eljárás különböző szakaszaiban alkalmazzák.

Az iránymutatások lefedik az IKT-megoldásoknak az érintett választási hatóságok által vagy nevében történő alkalmazását a választási folyamat minden szakaszában, kivéve az e-szavazást és az e-számlálást, amelyekre az e-szavazásra vonatkozó szabványokról szóló ajánlás (2017)5 vonatkozik.ű

választási informatika

Az iránymutatások a beépített biztonságra törekednek és arra ösztönzik az illetékes hatóságokat, hogy megtalálják az egyensúlyt az olyan követelmények között, mint a használhatóság, a hozzáférhetőség, az átláthatóság, a titoktartás vagy a magánélet védelme. A szabad és tisztességes választás és népszavazás a demokrácia egyik alappillére.

A választási folyamat integritása alapvető fontosságú a demokratikus intézmények legitimitásába vetett közbizalom fenntartásához. Az információs és kommunikációs technológiák (IKT) egyre nagyobb szerepet játszanak az élet minden területén, így a választási eljárásban is.

(coe.int)




Kapcsolódó cikkek

2024. július 9.

Olaszországban jogvita lett a strandolásból

Az olasz tengerpart elképzelhetetlenek strandfürdők nélkül. Az önkormányzatok évtizedekig átláthatatlanul adták ki az üzemeltetési jogokat, megsértve az uniós versenyjogot. A következőkben a szerző egy bizarr jogi és politikai vitát tár a Jogászvilág olvasói elé.

2024. június 24.

Mi köze a kékúszójú tonhalaknak a keresetek befogadhatóságához?

Cikkünkben az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés („EUMSz”) 263. cikkének (4) bekezdése alapján benyújtott közvetlen keresetek (megsemmisítési keresetek) egyes befogadhatósági feltételeit vizsgáljuk, elsődlegesen az Európai Unió Bírósága által kialakított esetjog alapján.