Változó és átmeneti szabályok: választási eljárás, Btk., távmunkavégzés, home office, nyelvvizsga, lejáró okmányok érvényessége Koronavírus Veszélyhelyzet

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Változik, vagy eltérően kell alkalmazni több mint 40 jogszabályt, köztük a Btk.-t, Be.-t, az Mt.-t, a Munkavédelmi tv.-t, a választási eljárásra illetve népszavazásra, a jogi személyekre, nyelvvizsgára vonatkozó normákat is.

A Parlament előtt van a veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről szóló T/17671. törvényjavaslat, melyet várhatóan még ezen a héten elfogadnak. A törvényjavaslat számos témakörben hoz átmeneti vagy véglegesen módosuló szabályokat, egy részük 2022. január 1-től lép életbe, egy részük tavasszal, egy része pedig nyáron, egyes rendelkezések hatálybalépését pedig a veszélyhelyzet megszűntéhez köti a javaslat, néhány esetben pedig a miniszterelnök Magyar Közlönyben történő egyedi határozata fogja megállapítani a hatály kezdetét.

Cikkünkben a törvényjavaslat néhány fontosabb részét ismertetjük.

Főbb büntetőjogi változások

A Btk.-t a szerint kell alkalmazni a veszélyhelyzet megszűnése után, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt elkövetett védettségi igazolványokkal történő visszaélés büntetendőségét a cselekmény elkövetésekor hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni minden esetben, míg nem büntethető az, aki a 2020. évi LVIII. törvény 205. § (1) és (2) bekezdése szerinti zárt tárgyaláson elhangzottakat felfedi.

Szintén szigorodik a Szabstv. alkalmazása azzal, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt a Szabstv.-re vonatkozó kormányrendeletekben meghatározott szabálysértéseket a törvény 4. §-ától eltérően az elkövetésekor hatályban lévő jogszabályok alapján kell elbírálni a veszélyhelyzet megszűnése után is.

A Be. esetében a veszélyhelyzet megszűnésekor folyamatban lévő büntetőeljárásban az ezt megelőzően, a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzetre tekintettel elfogadott jogszabály szerint végzett eljárási cselekmény akkor is érvényes, ha ezt a Be., illetve a törvényjavaslat másként szabályozza. A veszélyhelyzet megszűnésekor folyamatban lévő határidőket a Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnése időpontjában hatályos jogszabály szerint kell számolni. A Korm. rend. alapján felfüggesztett eljárást a veszélyhelyzet megszűnését követően a Be. szerint kell folytatni.

A javaslat részletes indokolása alapján a Be. esetében a szigorúbb szabályok visszaható hatályú alkalmazásának elkerülése érdekében kerül be az a rész, hogy a már megkezdett határidők tekintetében a korábbi jogszabályban szereplő hosszabb határidők alkalmazhatók. Ez az átmeneti rendelkezés – a Be. 870. § (2) bekezdésében meghatározott átmeneti rendelkezéshez igazodóan – kizárólag a folyamatban lévő határidőkre vonatkozik, azaz a törvény hatálybalépését követően induló határidők tekintetében a korábbi rendelkezések nem alkalmazhatók.

Jogi személyekre vonatkozó átmeneti szabályok

Ha a jogi személy ügyvezetése a veszélyhelyzet ideje alatt a veszélyhelyzeti jogszabályok alapján a döntéshozó szervének ülését már összehívta, vagy a döntéshozó szerv ülés tartása nélküli döntéshozatalát már kezdeményezte, de időközben a veszélyhelyzet megszűnt, az ülést vagy a határozathozatalát a veszélyhelyzet megszűnését megelőző napon hatályos jogszabályi rendelkezések szerint kell lefolytatni, és a meghozott határozatot úgy kell tekinteni, mintha azt a veszélyhelyzet ideje alatt hozták volna meg.

Ez a § lényegében kimondja, hogy a folyamatban lévő döntéshozatali eljárásokat a veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezések újbóli bevezetéséről szóló 502/2020. (XI. 16.) Korm. rendelet szerint kell lebonyolítani. A módosított Korm. rendelet továbbra is lehetőséget biztosít arra, hogy a jogi személyek a döntéshozó szervi ülést elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével folytassák le, vagy írásban határozzanak akkor is, ha ezen lehetőségekről a létesítő okiratuk nem rendelkezik. Mivel a veszélyhelyzet ideje alatt a jogi személyek jelentős része sikeresen folytatott le online módon döntéshozó szervi ülést vagy hozott írásban határozatot, ezért valószínűleg a többségük beemelte ezt a lehetőséget a létesítő okiratukba, ha azonban elfelejtették, akkor ezek a rendelkezések biztosítják, hogy azokra az esetekre is megfelelően alkalmazhatóak legyenek az 502/2020. Korm. rendelet rendelkezései.

Lejárt, lejáró okmányok érvényessége

Azok a magyar hivatalos okmányok (a forgalmi engedélybe bejegyzett műszaki érvényességi idő is ideszámít), melyek 2020. március 11. és 2020. július 3. között, vagy 2020. november 4. és 2022. május 31. között jártak vagy járnak le, egységesen és automatikusan 2022. június 30. napjáig lesznek érvényesek, de ettől függetlenül is meg lehet újítani az okmányokat.

Ez alól kivétel, hogy csak a 2020. november 4. és 2022. február 28. között lejárt vagy lejáró tartózkodásra jogosító okmányok, letelepedési és bevándorlási engedélyek, illetve vízumok egy része lesz 2022. június 30. napjáig érvényesek.

Továbbá kivétel, az, hogy a védettségi igazolvány csak a lejáratig érvényes (nincs meghosszabbítás).

Nyelvvizsga alóli mentesítés

Az a hallgató, aki 2020. szeptember 1. és 2021. augusztus 31. között záróvizsgázott, mentesül az oklevél kiadásának előfeltételéül, illetve a képzési és kimeneti követelményben előírt nyelvvizsga letételének kötelezettsége alól.

Választási eljárással, helyi népszavazással kapcsolatos átmeneti szabályok

A törvényjavaslat általános indokolása elöljáróban megjegyzi, hogy az országgyűlési képviselők általános választásának megtartása, áprilisra vagy májusra történő kitűzése az Alaptörvényből következik, ezért azt a különleges jogrend fennállása nem befolyásolja. Az országos népszavazás tekintetében jelenleg az országos népszavazás megrendezhetőségéről szóló 438/2021. (VII. 21.) Korm. rendelet, 2022. január 1-jétől pedig a törvényjavaslat szerint módosított, a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény biztosítja azt, hogy az országos népszavazások a veszélyhelyzet alatt is lebonyolíthatók.

A törvényjavaslat kimondja, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt a helyi önkormányzat vagy a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete feloszlásának kimondása esetén a döntés hatálya a veszélyhelyzet megszűnését követő napon áll be, időközi választás csak a veszélyhelyzet megszűnését követő naptól tűzhető ki. A ki nem tűzött és az elmaradt választást a veszélyhelyzet megszűnését követő tizenöt napon belül ki kell tűzni.

Ha a kitűzött választás elmaradását szünetelésnek kellett tekinteni, a nyilvántartásba vétel hatálya a veszélyhelyzet megszűnését követően kitűzött választásra is kiterjed, további jelölt- és listaállítás nem lehetséges. Ebben az esetben az elmaradt választást legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnését követő negyvenötödik napra lehet kitűzni.

Helyi népszavazás szintén csak a veszélyhelyzet megszűnését követő naptól kezdeményezhető. A népszavazással kapcsolatos megszakadt határidők a veszélyhelyzet megszűnését követő napon újrakezdődnek. A ki nem tűzött és az elmaradt helyi népszavazást a veszélyhelyzet megszűnését követő tizenöt napon belül ki kell tűzni.

Ha a helyi népszavazás kezdeményezése érdekében folytatott aláírásgyűjtésre vonatkozó határidő szünetelt, a helyi választási iroda vezetője a veszélyhelyzet megszűnését követő napon új hitelesítési záradékkal látja el az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát, és azt átadja a szervezőnek. A szünetelés időtartama az Nsztv. 47. § (1) bekezdésében meghatározott időtartamba nem számít be.

Munkajogi tárgyú változások

A távmunkavégzés eltérő szabályai

A home office legújabb szabályairól hamarosan részletes elemző cikket közlünk, figyelje oldalunkat!

A javaslat megteremti a veszélyhelyzet során a távmunkával kapcsolatos szabályok alkalmazásáról szóló 487/2020. Korm. rendelet kivezetéséhez szükséges szabályokat. A módosítással a távmunkavégzés tekintetében a veszélyhelyzet idején kialakult gyakorlat normál jogrendbe történő átemelése történik meg.

Az Mt.-ben változik a távmunkavégzés fogalma, illetve az ehhez kapcsolódó feltételek egy része. Az új definíció alapján távmunkavégzés esetén a munkavállaló a munkát a munkaidő egy részében vagy egészében a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen végzi. Azaz már nincs benne az, hogy számítástechnikai eszközzel végzik és az eredményét elektronikusan továbbítják.

A munkaszerződésben meg kell állapodni a munkavállaló távmunkavégzés keretében történő foglalkoztatásában, és eltérő megállapodás hiányában a távmunkavégzés során

• a munkáltató utasítási joga a munkavállaló által ellátandó feladatok meghatározására terjed ki,
• a munkáltató az ellenőrzési jogát távolról számítástechnikai eszköz alkalmazásával gyakorolja,
• a munkavállaló a munkáltató telephelyén a tárgyévben legfeljebb a munkanapok egyharmada esetén végez munkát, és
• a munkáltató biztosítja, hogy a munkavállaló a területére beléphessen és más munkavállalóval kapcsolatot tartson.

A Munkavédelmi tv. is módosul azzal, hogy a távmunkavégzés – a munkáltatóval kötött megállapodás alapján – a munkavállaló által biztosított munkaeszközzel is történhet. Az ilyen munkaeszköz esetén a munkáltató a kockázatértékelés elvégzése során győződik meg a munkaeszköz egészséget nem veszélyeztető és biztonságos állapotáról, ennek az állapotnak a fenntartásáról pedig a munkavállaló gondoskodik.

Számítástechnikai eszközzel végzett távmunka esetén a munkáltató írásban tájékoztatja a munkavállalót a munkavégzéshez szükséges, egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények szabályairól, a munkavállaló pedig a munkavégzés helyét erre tekintettel választja meg. A munkáltató a munkavédelmi szabályok megtartását – eltérő megállapodás hiányában – számítástechnikai eszköz alkalmazásával távolról ellenőrizheti.

A nem számítástechnikai eszközzel végzett távmunka esetén a felek írásban megállapodnak a munkavégzés helyéről, ebben az esetben a távmunkavégzés csak a munkáltató által munkavédelmi szempontból előzetesen megfelelőnek minősített távmunkavégzési helyen folytatható. A távmunkavégzési helyen a munkavállaló a munkáltató hozzájárulása nélkül nem változtathatja meg a munkakörülményeket.

A munkáltató vagy megbízottja rendszeresen köteles meggyőződni arról, hogy a távmunkavégzési helyen a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket, így a kockázatértékelés elvégzése, balesetvizsgálat lefolytatása, valamint a munkakörülmények ellenőrzése céljából beléphet a távmunkavégzési helyként szolgáló ingatlan területén.

A munkavédelmi hatóság a munkáltatót és a munkavállalót az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 3 munkanappal tájékoztatja. A munkáltató az ilyen céllal a távmunkavégzés helyeként szolgáló ingatlan területére történő belépéshez szükséges hozzájárulást a munkavállalótól legkésőbb az ellenőrzés megkezdéséig beszerzi.

---