Bizalmi vagyonkezelés, vagyonkezelő alapítvány és magántőkealap 10 percben (x)
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A bizalmi vagyonkezelésnek, a vagyonkezelő alapítványnak és a magántőkealapnak nem volt jelentős hagyománya Magyarországon, ezért az üzleti életben még most is a kezdeti bizalmatlanság és szkepticizmus övezi az említett jogintézményeket. Jelen cikk célja, hogy a vonatkozó szabályokat röviden bemutassa és az aggályokat leépítse.
I. A legfontosabb bizalmi vagyonkezelési ismeretek
A bizalmi vagyonkezelés a gyakorlatban
A bizalmi vagyonkezelés tipikus alkalmazási területe a családi vagyontervezés. A bizalmi vagyonkezelésnek köszönhetően befolyásolhatóak az öröklési jog szabályai oly módon, hogy a kombinációs lehetőségek száma szinte végtelennek tűnik, a konkrét vagyonrendeléssel elérni kívánt célt csak a kötelesrészre vonatkozó szabályok befolyásolhatják. A bizalmi vagyonkezelés alkalmazása során elterjedt a vagyonvédelmi szerep is, hiszen a bizalmi vagyonkezelésben lévő vagyon nem minősül sem a vagyonrendelő, sem pedig a kedvezményezett tulajdonának.
A bizalmi vagyonkezelés szabályai röviden
A vagyonrendelő tulajdonjogot ruház a vagyonkezeléssel megbízott személyre. Ennek az a következménye, hogy a külvilág felé a bizalmi vagyonkezelő jelenik meg tulajdonosként, azonban a kedvezményezett javára és érdekei szerint történik a vagyonkezelés. A bizalmi vagyonkezelés szabályai nagyfokú mozgásteret biztosítanak, hiszen a vagyonrendelő nem csak meghatározhatja a kedvezményezett(ek) körét, hanem bármilyen is kikötéssel élhet a kedvezményezettel szemben annak érdekében, hogy az juttatást kapjon.
A rugalmasság a kezelt vagyon tekintetében is tetten érhető, hiszen a vagyonkezelés tárgya bármi lehet az ingatlantól kezdve, az üzletrészen át a szellemi termékig. Nincs meghatározva minimum érték sem a kezelt vagyonra, tehát bármilyen jellegű és értékű vagyontárgya(ka)t lehet vagyonkezelésbe adni.
Amennyiben a bizalmi vagyonkezelő legalább két vagyonkezelési szerződést kötött, illetve legalább két bizalmi vagyonkezelési jogviszonyban vagyonkezelő egyidejűleg, akkor már üzletszerűnek minősül a tevékenysége. Ebben az esetben csak MNB engedéllyel végezheti tevékenységét.
II. Összefoglalás a vagyonkezelő alapítványokról
Vagyonkezelő alapítvány a gyakorlatban
A vagyonkezelő alapítvány hasonló funkciót tölt be az európai kontinensen, mint a bizalmi vagyonkezelés (trust) az angolszász területeken. Hosszú időre „gúzsba kötötte” az alapítványt, hogy nem lehetett létrehozni gazdasági tevékenység érdekében, azonban a vagyonkezelő alapítvány koncepciója ezt a problémát hivatott megoldani. Egyedi lehetőséget teremt a hazai szabályozásban, hogy a vagyonkezelő alapítvány bizalmi vagyonkezelési tevékenységet is végezhet.
A vagyonkezelő alapítvány szabályai röviden
Az alapító annak érdekében hozza létre a vagyonkezelő alapítványt, hogy az általa biztosított vagyont kezelje. Ezen kívül az alapító célja, hogy a kedvezményezettként megjelölt személy(ek) javára a vagyonkezelő alapítvány vagyoni juttatást biztosítson.
A vagyonkezelő alapítvány ügyvezetését, képviseletét és a vagyon kezelését a kuratórium végzi. Az alapítványi vagyon kezelésének és felhasználásának legfontosabb céljait és elveit is bele kell foglalni az alapító okiratba, amely mellett a befektetési szabályzatot is előre rögzíteni kell. A vagyonkezelő alapítvány induló vagyonának értéke nem lehet kisebb, mint 600 millió forint. Akárcsak a bizalmi a vagyonkezelés esetében, itt sincs megkötés, hogy milyen vagyonelem adható át a vagyonkezelő alapítványnak.
III. Mit kell tudni a magántőkealapról?
A magántőkealap a gyakorlatban
A magántőkealap egy zárt végű alternatív befektetési alap, amelynek az elsődleges célja vállalatok, vállalatrészek megszerzésének finanszírozása. Ez azt jelenti, hogy a magántőkealap elsősorban gazdasági társaságokat alapít és vásárol, ezt követően pedig tőkét biztosít részükre, azaz finanszírozza a működésüket. A magántőkealap befektetője kizárólag olyan szakmai befektető lehet, aki legalább 100 ezer euró értékű befektetést valósít meg.
A magántőkealap szabályai röviden
A magántőkealap nyilvántartásba vételét erre engedéllyel rendelkező alapkezelő kezdeményezheti az MNB-nél. Az alapkezelő egy pénz- és/vagy tőkepiacokra szakosodott professzionális társaság, amely a befektetések gyarapításában bír kiemelkedő jártassággal.
Az egyes befektetők részesedését az adott vagyontömegből a befektetési jegyek testesítik meg. Sikeres befektetés esetén hozamot fizetnek a befektetőnek.
Az alap jogi személynek minősül. Ennek a jogi személyiséggel rendelkező vagyontömegnek a különlegessége, hogy önálló működésre nem képes, a képviseletét az alapkezelő látja el.
A magántőkealapnál a kötelező legkisebb induló tőke összege nem lehet kevesebb, mint 250 millió forint, amely kizárólag pénzbeli hozzájárulásból állhat.
IV. A bizalmi vagyonkezelés, a vagyonkezelő alapítvány és a magántőkealap összehasonlítása
A három vagyontervezési instrumentum közül a bizalmi vagyonkezelés és a vagyonkezelő alapítvány áll legközelebb egymáshoz. Legfőbb funkciójukat tekintve a generációs vagyontranszfer (és a védelem) az elsődleges cél, ugyanakkor mindkét módozatot lehetséges csupán üzleti, azon belül is befektetési céllal alkalmazni. A magántőkealapot is lehetséges használni akár a családi vagyon egyben tartására is, viszont ennek a vagyontervezési alakzatnak az eredeti rendeltetése a befektetések hatékony kezelését foglalja magában.
A vagyontervezés miatt fontos elem, hogy a bizalmi vagyonkezelés során és a vagyonkezelő alapítvány esetében átszáll a vagyon tulajdonjoga, így a bizalmi vagyonkezelő, illetve a vagyonkezelő alapítvány válik a kezelt vagyon tulajdonosává. A bizalmi vagyonkezelés és a vagyonkezelő alapítvány esetén szinte bármilyen vagyonelem lehet vagyonkezelés tárgya, viszont magántőkealap esetén ez gazdasági társaságokra korlátozódik.
A fenti cikk forrása a Vagyontervezési labirintus labirintus című könyv, amely a HVG-ORAC kiadónál jelent meg 2021-ben, szerzői dr. Magyar-Csatlós Judit, dr. Magyar Csaba és dr. Sándor István.
