EP választás: Változások a kampányszabályokban

Bár a 2018-as országgyűlési választási kampányban hozott kúriai döntések még egész más irányt vetítettek előre, az akkor hatályban lévő kampánytechnikai szabályok közül jópárat a Kúria döntéseivel ellentétesen változatott meg a jogalkotó a választási eljárási törvény őszi módosításokkor. Az Európai Parlamenti választás során a pártoknak kiemelten oda kell figyelniük az ajánlásgyűjtési, plakátolási és a választási gyűlésre vonatkozó szabályokra, ha nem szeretnék, hogy a választási eljárási törvény megsértése miatt felelősségre vonják őket.   Ajánlásgyűjtés A választási eljárási törvény (Ve.) szerint ajánlást a…

Bár a 2018-as országgyűlési választási kampányban hozott kúriai döntések még egész más irányt vetítettek előre, az akkor hatályban lévő kampánytechnikai szabályok közül jópárat a Kúria döntéseivel ellentétesen változatott meg a jogalkotó a választási eljárási törvény őszi módosításokkor. Az Európai Parlamenti választás során a pártoknak kiemelten oda kell figyelniük az ajánlásgyűjtési, plakátolási és a választási gyűlésre vonatkozó szabályokra, ha nem szeretnék, hogy a választási eljárási törvény megsértése miatt felelősségre vonják őket.

Ajánlásgyűjtés

A választási eljárási törvény (Ve.) szerint ajánlást a polgárok zaklatása nélkül főszabálykét a jelölő szervezet képviselője vagy a jelöltként indulni szándékozó választópolgár, illetve annak képviselője bárhol gyűjthet. A törvény tartalmaz egy zárt tiltó listát, hogy melyek azok a területek, ahol nem gyűjthető ajánlás. Ilyen tiltott területnek minősül az ajánlást gyűjtő és az ajánló munkahelye munkaidőben, a Magyar Honvédségnél és a központi államigazgatási szerveknél szolgálati viszonyban levő személy a szolgálati helyén vagy szolgálati feladatának teljesítése közben, tömegközlekedési eszköz, az állami, helyi és nemzetiségi önkormányzati szervek hivatali helyisége, a felsőoktatási és köznevelési intézmény és az egészségügyi szolgáltató helyiségében.

Az ajánlásgyűjtés szabályainak és a tulajdonhoz való jog viszonyát vizsgálta a Kúria a Kvk.IV.37.240/2018/2. határozatában. Az ügyben egy áruházparkolóban gyűjtöttek engedély nélkül ajánlásokat az országgyűlési választáson való induláshoz. Az aktivisták a biztonsági szolgálat felhívására sem hagyták el a területet, ami magánterületnek minősült. A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) úgy értelmezte Ve. azon szabályát, hogy ajánlás a polgárok zaklatása nélkül (a törvényben felsorolt kivételeken túl) bárhol gyűjthető, hogy ez nem értelmezhető akként, hogy a magántulajdonban álló területen a tulajdonos engedélye nélkül is folytatható lenne ajánlásgyűjtés, illetve kimeríti a zaklatás fogalmát, ha a bevásárlóközpontba fogyasztási, vásárlási szándékkal érkező választópolgárokat ajánlásgyűjtés, kampányolás céljából megállítják, megszólítják.

A Kúria kiemelte, hogy a politikai kommunikációban az ajánlás folyamata a legjelentősebb és leginkább védelemben részesülő csatornán, a polgárok és a jelöltek, illetve képviselőik között történik. Ennek korlátozása alapjog korlátozás. A bevásárlóközpontok parkolóit illetően a Kúria kimondta, hogy alapvetően lehet itt politikai alapjog gyakorlása keretben alírást gyűjteni, a magántulajdon nem korlátozhatatlan. Közérdekből a tulajdonjog ugyanis korlátozható, egy politikai alapjog korlátozása pedig közérdeknek minősíthető, így a tulajdonosnak bizonyos tekintetben tűrési kötelezettsége áll fenn. Mivel a Ve. nem tartalmaz olyan kitételt, hogy közforgalom számára nyitva álló magánterületen nem gyűjthető aláírás, ezért gyűjthető alírás a tulajdonos hozzájárulásával, vagy úgy is, hogy a tulajdonos ugyan nem járul hozzá kifejezetten, de azt eltűri, nem tiltakozik. Amikor azonban tiltakozik az aláírásgyűjtés ellen, akkor a politikai alapjog és a tulajdonjog kollízióba kerül egymással. A Kúria szerit vannak olyan tényezők, melyek felhozhatóak a tulajdon elsőbbsége oldalán, ilyennek tekinthető, ha az aláírásgyűjtő pulttal megnehezítik a járdán való közlekedést, akadályozzák a vásárlókat a parkolásba, az üzlethelyiségekbe történő bejutásban. Kiemelte ugyanakkor azt is, hogy a közforgalom előtt megnyitott magánterület tulajdonosa jogai gyakorlása elé a politikai alapjog érvényesülése meghatározott keretek között korlátokat állít. A bárhol történő gyűjtésbe a közforgalom számára nyitva álló magánterület is beletartozik, itt is lehet aláírást gyűjteni, még akkor is, ha a magántulajdonos ezt kifejezetten nem engedélyezi, de eltűri. Feltétel ehhez, hogy a tevékenység ne járjon a polgárok zaklatásával, de a tűrés kötelezettsége bizonyos körülmények között a tulajdonos érdekköréhez képest is megáll. Ilyen körülmény a választási kampányidőszak, és benne a képviselőjelölti ajánlásgyűjtés. Választási kampány idején a közforgalom előtt megnyitott magánterület esetén egyfelől a polgárok zaklatása, másfelől a tulajdonos érdekkörének érdemi sérelme szabják meg a korlátozhatóság szintjeit. Ha zaklatás vagy a bevásárlóközpont rendeltetésszerű használatának sérelme nem merül fel, gyűjthető aláírás.

Hiába hozott előremutató döntést a Kúria, 2018. október 1-jétől megváltoztatta az Országgyűlés a szabályozást és megtiltotta az ajánlások gyűjtését a tulajdonos előzetes, írásbeli hozzájárulásának hiányában a közforgalom számára nyitva álló magánterületen, így lényegében, szemben a Kúria értelmezésével betiltotta az áruházak parkolójában az ajánlások gyűjtését.

Plakátolás

A kisebb, nem vagyonos pártok választópolgárokkal való kommunikációjúnak egyik kiemelt terepe a vadplakátolás volt. Választási plakát ugyanis a kampányidőszakban korlátozás nélkül bárhol elhelyezhető volt. Épület falára, kerítésre plakátot elhelyezni kizárólag a tulajdonos, a bérlő, illetőleg – állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan esetén – a vagyonkezelői jog gyakorlójának hozzájárulásával lehetett, de a szabályozás kifejezetten az ingatlanokat érintette. Az új szabályozás szerint az előzetes engedély beszerzése már nem csak ingatlanok, hanem a törvény megfogalmazása szerint általánosan dolgok vonatkozásában áll fenn: plakátot elhelyezni magántulajdonban álló dolgon kizárólag a tulajdonos vagy a bérlő, állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő dolgon a vagyonkezelői jog gyakorlójának előzetes, írásbeli hozzájárulásával lehet. Ebbe már beletartoznak a villanyoszlopok, trafók, és minden olyan dolgok, amikre korábban plakátokat ragasztottak. A választások előtt pedig még pont olyan döntést hozott a Kúria, amely a még megengedőbb plakátolási szabályok irányába mutatott. A Kvk.III.37.400/2018/2 határozatban ugyanis az aluljáró falára kirakott plakátokkal kapcsolatban állapította meg, hogy jogszerűtlenül került sor az eltávolításukra. A választási plakátok egyes középületeken és a közterület meghatározott részein történő elhelyezésének tilalmáról szóló 4/2014. (II. 13.) Főv. Kgy. rendelet értelmében ekkor tilos volt választási plakátot elhelyezni valamennyi aluljáróban. A Kúria azonban megállapította, hogy a véleménynyilvánítási szabadság kiterjed a választási kampány során a jelöltek és a jelölő szervezetek által folytatott kampánytevékenységekre. Az Alaptörvény mindenkinek biztosítja a szabad politikai véleménynyilvánítás jogát, amely megnyilvánulhat politikai reklámok közzétételében is. A választási eljárási törvényből az következik, hogy választási plakát elhelyezésére kizárólag a Ve. rendelkezései az irányadóak, ebben a tekintetben a Ve. plakátokat szabályozó 144. §-a zárt szabályrendszert alkot. E szakasz (5) bekezdése felhatalmazást ad a helyi, illetve fővárosi önkormányzat számára arra, hogy egyes középületeken vagy a közterület meghatározott részén plakát, illetve óriásplakát elhelyezését megtiltsa. Ez a felhatalmazás ugyanakkor a fővárosi önkormányzat vonatkozásában kifejezetten akként szólt, hogy a „fővárosban a fővárosi önkormányzat műemlékvédelmi, környezetvédelmi okból rendeletben megtilthatja” plakátok kihelyezését. A választási plakátok valamennyi aluljáróban történő elhelyezését tiltó, általános jellegű szabály azonban nem tartalmaz sem műemlékvédelmi, sem környezetvédelmi okot. Így ez nem esik a Ve. szerinti felhatalmazás hatálya alá. A Kúria a döntésében tehát megállapította, hogy a Ve. szabályaiba ütközik a választási plakátok aluljáróban történő kitételét általános jelleggel tiltó önkormányzati szabály.

Választási gyűlés

A választási gyűlésekre a régi gyülekezési törvény szerint a gyülekezési törvény hatálya nem terjedt ki. Mindez többek közt azt jelentette, hogy ezeket a választási gyűléseket nem kellett előzetesen bejelenteni, viszonylag szabadon megtarthatóak voltak.

Ráadásul a választási kampány időszakában született egy kúriai döntés, a Kúria Kvk.VI.37.279/2018/2. határozata, mely az ajánlásgyűjtést követően újabb frontot nyitott a politikai jogiakkal élő és az áruházak között. A határozat alapjául szóló ügyben 2018. február 25-én reggel 10 órától választási gyűlést, és annak keretében aláírásgyűjtést folytattak az egyik áruház parkolójában. A helyszínen körülbelül hatvan fő fordult meg óránként, az érdeklődők folyamatosan csatlakoztak és távoztak, 11 óra körül az áruház biztonsági őrei jelezték, hogy a gyűlés magánterületen, a tulajdonos engedélye nélkül folyik, onnan el kell távozniuk. A Kúria megállapította, hogy ilyen esetben, amikor az eljárás tárgya nem a közforgalom számára megnyitott magánterületen való ajánlásgyűjtés, hanem a közforgalom számára megnyitott magánterületen választási gyűlés folytatása, ugyanúgy alapjogi kollízió áll fenn a terület tulajdonosának tulajdonhoz való joga és politikai jellegű alapjogok (gyülekezéshez való jog, véleménynyilvánításhoz való jog) között.

Az ügyben a Nemzeti Választási Bizottság azzal érvelt, hogy amennyiben a magánterület tulajdonosa egyértelműen kifejezi azt a szándékát, hogy nem kíván a politikai diskurzus passzív szereplőjévé sem válni és semmilyen módon részt venni a választási eljárásban, ez ugyanolyan politikai véleménynyilvánításnak tekinthető, mint a jelelő szervezet által tartott választási gyűlés. Az NVB szerint nem tekinthető szükségesnek és arányosnak a jelöltek, jelölő szervezetek politikai alapjoga érvényesítése érdekében a választási eljárásban részt nem vevő szervezet véleménynyilvánításhoz való jogának olyan mértékű korlátozása, amely kifejezett akarata ellenére véleményét teljes mértékben, egyoldalúan figyelmen kívül hagyja. Ezzel szemben a Kúria érvelése szerint a választási gyűlés tartásához való jog a véleménynyilvánításhoz való jognak, mint anyajognak és a gyülekezéshez való jognak, mint a véleménynyilvánításhoz való jog egyik aspektusának a részjogosítványa. A gyülekezéshez való jog, mivel a közügyekben folytatott kollektív véleménynyilvánítási szabadság megfogalmazása, ezért kiemelkedő alkotmányjogi védelemben részesül. A választási kampány idején folytatott kampánytevékenység a választásoknak a demokrácia működésében betöltött szerepére figyelemmel az alkotmányosan leginkább védett kommunikáció körébe tartozik. Hangsúlyozta, hogy a magántulajdonban álló terület tulajdonosa szabadon dönthet arról, hogy a tulajdonában álló területet megnyitja-e a közforgalom számára, vagy nem. Amennyiben úgy dönt, hogy ezt megteszi, akkor a tulajdonában álló terület politikai kommunikáció helyszíne is lehet.

A Kúria tehát kimondta, hogy az alapjogi kollízió nem az áruház tulajdonosának véleménynyilvánításhoz való jogát, hanem kizárólag a tulajdonhoz való jogát érinti. Ennek vizsgálata során kiemelte, hogy nem merült fel adat arra vonatkozóan, hogy a választási gyűléssel akadályozták volna a vásárlókat a parkolásban, az áruházba történő bejutásban, illetve bármilyen más módon zavarták volna az áruház rendeltetésszerű működését. Így a terület tulajdonosa érdekkörének érdemi sérelme nem valósult meg. Az, hogy a tulajdonos közforgalom elől el nem zárt területén választási gyűlést tartottak, az NVB álláspontjával szemben nem veti fel a Ve. önkéntes részvétel elvének sérelmét, mivel a terület tulajdonosa nem vált a választási eljárás résztvevőjévé. A korlátozás szükségessége és arányossága körében a Kúria kiemelte, hogy a tulajdonjog korlátozása a választási gyűlés megtarthatósága érdekében szükséges és arányos, ezzel szemben a választási gyűlés befejezésére történő felszólítás a választási gyűlést tartó véleménynyilvánításhoz, gyülekezéshez és választási gyűlés tartásához való jogának szükségtelen és aránytalan korlátozását jelentette.

Az új gyülekezési törvényszabályait azonban már maga a Ve. rendeli alkalmazni a választási gyűlésekre, így komoly adminisztrációs nehézségeket gördít a jogalkotó a választási gyűlések megtartói elé, hiszen a jövőben az összes választási gyűlést a tüntetések mintájára be kell majd jelenteni a rendőrségen a gyülekezési törvény szabályai szerint. Eltérés, hogy választási gyűlést csak kampányidőszakban lehet tartani, és a szavazás napján választási gyűlés nem tartható. A választási kampány céljára az állami és önkormányzati költségvetési szervek a jelöltek, jelölő szervezetek számára azonos feltételekkel bocsáthatnak rendelkezésre helyiséget és egyéb szükséges berendezést. Állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületben választási kampánytevékenységet folytatni, választási gyűlést tartani tilos, kivéve az ötszáznál kevesebb lakosú településen, feltéve, hogy más közösségi célú épület nem áll rendelkezésre.

Kapcsolódó cikkek: