Alkotmánybíróság: nem veszélyes a társadalomra a kétfarkúak járdafestése


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A bíróság elítélte a járdafestő passzivistákat, az Alkotmánybíróság azonban alaptörvény-ellenesnek minősítette a bírósági végzést.

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Szombathelyi Járásbíróság 59.Szk.1163/2017/6/I. számú végzése alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette – olvasható az AB honlapján.

Az alkotmányjogi panasz indítványozói befestették színes festékkel egy járdaszakasz berepedezett részeit, részben balesetmegelőzési céllal, részben azért, hogy felhívják a hatóság és a közvélemény figyelmét a burkolat hibáira. A szabálysértési hatóság az indítványozókat köztisztasági szabálysértés elkövetése miatt figyelmeztetésben részesítette. Az indítványozók kifogása alapján eljáró bíróság ezt követően arra a következtetésre jutott, hogy az indítványozók magatartása, mellyel véleményük kifejezésére más tulajdonát a tulajdonos hozzájárulása nélkül vették igénybe, veszélyes volt a társadalomra, mivel sértette a tulajdonos rendelkezési jogát. Az indítványozók a bíróság jogerős végzésével szemben fordultak az Alkotmánybírósághoz.

Álláspontjuk szerint a bírói döntés sérti a szabad véleménynyilvánításhoz való jogukat, illetve a a művészeti alkotás szabadságához fűződő jogukat. Az Alkotmánybíróság megalapozottnak találta az indítványt. A véleménynyilvánítás alkotmányosan védett körébe sorolható minden olyan kommunikációs üzenetet hordozó cselekmény, amely a magántulajdon tárgyát nem, vagy csak a tulajdonos beleegyezésével érinti, és köztulajdon tárgyában pedig nem okoz állagsérelmet.

A véleménynyilvánító nemcsak szavakkal, hanem például képek, szimbólumok használatával vagy ruhadarabok viselésével is megoszthatja gondolatait. Annak megítélése, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának hatálya alatt vizsgálandó cselekményről, avagy vandalizmusról van-e szó, a bíróságok feladata. Jelen ügyben a cselekmény mind a „véleménynyilvánító” személy szubjektív szándéka,
mind az objektív értékelés szerint a nyilvánosság előtt értelmezhető közlés volt. Az Alkotmánybíróság megállapította: a bíróság nem értékelte megfelelően az indítványozók cselekményét, és aránytalan módon korlátozta az indítványozók véleménynyilvánításhoz való jogát.

A bíróság arra sem volt figyelemmel, hogy a cselekmény társadalomra veszélyessége nem állapítható meg. A határozathoz dr. Dienes-Oehm Egon, dr. Balsai István, dr. Juhász Imre, dr. Horváth Attila, dr. Pokol Béla és dr. Szívós Mária alkotmánybíró különvéleményt fűzött, dr. Stumpf István és dr. Varga Zs. András alkotmánybíró párhuzamos indoklást csatolt.


Kapcsolódó cikkek