AB: jogosan vették el az oltásellenes szülőktől gyermeküket

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2019. április 12.
Címkék: , ,
Rovat:
Aki megfosztja a gyermekét a kötelező védőoltásoktól, az a gyermek fejlődését veszélyezteti – mondta ki az Alkotmánybíróság.

Az Alkotmánybíróság elutasította a Kúria Kfv.VI.38.026/2017/8. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt – olvasható az Alkotmánybíróság weboldalán.

Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügyben az indítványozóknak közös gyermekük született. A kötelező védőoltás beadatását a szülők megtagadták. A megyei járási hivatal határozattal kötelezte az indítványozókat a gyermekorvos rendelőjében történő megjelenésre, ezzel párhuzamosan az első fokú gyámhivatal is eljárást indított. Elrendelték a gyermek nevelőszülőnél történő elhelyezését, majd végső soron a Kúria is elutasította az indítványozók felülvizsgálati kérelmét. Az indítványozók ezt követően fordultak az Alkotmánybírósághoz.

Érvelésük szerint az oltatlanság nem az életet közvetlenül veszélyeztető állapot, és nem veszélyezteti a gyermek testi fejlődését. Az Alkotmánybíróság azt vizsgálta, hogy az Alaptörvénnyel összhangban áll-e egy gyermek ideiglenes hatályú elhelyezését kimondó bírói döntés olyan esetekben, amikor a szülő a gyermeke kötelező védőoltásainak beadatását elmulasztja. A testület az indítványt nem találta megalapozottnak.

Nem kérdőjelezhető meg, hogy a védőoltások az emberi szervezet fertőző betegségekkel szembeni ellenálló képességének fokozását és a fertőző megbetegedések elterjedésének megelőzését szolgálják. A gyermekek védelemhez és gondoskodáshoz való jogának jogosultja a gyermek, míg kötelezettje elsődlegesen a család, másodlagosan pedig az állam. A gyermek szülei, családja,
az állam és a társadalom valamennyi tagja köteles a gyermek jogait tiszteletben tartani, és biztosítani számára a megfelelő fejlődéséhez szükséges feltételeket.

Ha a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges ellátás a szülő beleegyezésével nem biztosítható, és ez a helyzet a gyermek fejlődését veszélyezteti, a gyámhatóság a veszélyeztetettség mértékétől függően intézkedik. Az ideiglenes hatályú elhelyezés célja a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése, illetve megszüntetése. Miután jelen ügyben az eljáró közigazgatási hatóságok és bíróságok egybehangzóan megállapították a gyermek veszélyeztetettségét, az indítványozók neveléshez való jogának korlátozása szükséges volt. A határozathoz dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó alkotmánybíró párhuzamos indoklást csatolt.

Kapcsolódó cikkek: