A kórház önkéntes elhagyásának korlátozása

A hatályos jogi szabályozás, a belső szabályzatok és gyakorlat nem egyértelmű abban, mi a teendő, ha egy kórházi ellátásra szoruló, nem pszichiátriai, de állapota miatt döntésképtelen beteg önkényesen elhagyja az intézményt.

Az ombudsmani ajánlások azután születtek, hogy a biztos egy panaszbejelentésből értesült: egy súlyos fejsérüléses beteg eltűnt a kórházból, és később egy másik településen holtan találták. A panaszos élettársa sérelmezte, hogy miért engedték el a sérültet ilyen súlyos állapotban, illetve a rendőrség miért nem vette fel vele a kapcsolatot a beteg eltűnését követően.

A vizsgálat feltárta, hogy a hatályos jogszabályok nem rendezik megfelelően a – nem pszichiátriai osztályon történő – kórházi kezelés alól magukat önkényesen kivonó, de állapotcselekvőképtelen (azaz döntésképtelen állapotú) személyek életének védelme érdekében alkalmazható korlátozó intézkedések körét, részletszabályait. A biztos szerint ez a gyakorlatban bizonytalansághoz vezet: sem a kórházak, sem a rendőrség számára nem egyértelmű, kinek mi a feladata, kinek és milyen esetben van intézkedési kötelezettsége.

A biztos javasolta, hogy mielőbb törvényben szabályozzák azokat a körülményeket, amelyek alapján korlátozható lehet a döntésképtelen állapotban lévő betegek gyógyintézet elhagyásához való joga. A biztos azt is kezdeményezte, hogy jogszabályban rögzítsék a döntésképtelen állapot megállapításához szükséges egységes kritériumrendszert. Az ombudsman emellett a belügyminiszterhez is fordult, akitől azt kérte, hogy a hatályos joganyaggal összhangban pontosítsák a körözési törvény jelenlegi bizonytalan jelentésű, elavult szövegrészét.

A Belügyminisztérium válaszában megírta, hogy egyetért a biztos jelentésében foglaltakkal. Egyrészt a minisztérium áttekinti, szükséges-e a körözési törvény rendelkezéseinek felülvizsgálata. Másrészt – mivel az egészségügyről szóló törvényből nem vezethető le olyan egyértelmű, kötelező körözési ok, amelynek alapján az egészségügyi szolgáltató, illetve a rendőrség megfelelően kezelhetné az ilyen vagy hasonló esetet – egyeztetni kell az Emberi Erőforrások Minisztériumával, hogy az egészségügyi törvény meghatározza a kórházból engedély nélkül távozó személy eltűnésének bejelentéséhez kapcsolódó eljárási szabályokat, intézkedési kötelezettségeket.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkára jelezte, hogy a tárca hozzákezdett a problémák megoldásához. A jelentésben felvetett jogszabály-módosítási javaslatok kapcsán felkérték az Emberi Erőforrások Minisztériuma közigazgatási államtitkárát, vizsgálja meg, milyen módon és ütemezésben hajtható végre a feladat. Az államtitkár levelében azt ígérte, hogy a folyamat lezárultával haladéktalanul tájékoztatja a biztost a megtett intézkedésekről.

(ajbh.hu)

Kapcsolódó cikkek:


Tábornokper: a vádlottak többsége tagadta bűnösségét
2020. január 27.

A vádlottak többsége tagadta bűnösségét a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa előtt hétfőn abban a másodfokú büntetőperben, amelyben összesen tizenhét embert, köztük három tábornokot vádoltak meg vesztegetéssel.

Gyöngyöspata: az EB-szóvivő szerint a bírósági döntéseket be kell tartani
2020. január 24.

A bíróságok döntését az európai uniós tagországokban be kell tartani, ez alapvető kötelesség, továbbá különbséget kell tenni a tettek és a szavak között, a nyilatkozatok mellett meg kell nézni, hogy milyen tényleges lépések követik az igazságszolgáltatás határozatait - hívta fel a figyelmet Christian Wigand, az Európai Bizottság illetékes szóvivője pénteken Brüsszelben.

Sulyok Tamás: nincs rendszerszintű probléma
2020. január 24.

Nincs rendszerszinten probléma a magyar igazságszolgáltatásban, ami a magyar bírói kar érdeme, és ezt az utat folytatni kell - mondta az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke pénteken a Győri Ítélőtábla 15 éves fennállása alkalmából tartott konferencián Győrben.