A kórház önkéntes elhagyásának korlátozása

A hatályos jogi szabályozás, a belső szabályzatok és gyakorlat nem egyértelmű abban, mi a teendő, ha egy kórházi ellátásra szoruló, nem pszichiátriai, de állapota miatt döntésképtelen beteg önkényesen elhagyja az intézményt.

Az ombudsmani ajánlások azután születtek, hogy a biztos egy panaszbejelentésből értesült: egy súlyos fejsérüléses beteg eltűnt a kórházból, és később egy másik településen holtan találták. A panaszos élettársa sérelmezte, hogy miért engedték el a sérültet ilyen súlyos állapotban, illetve a rendőrség miért nem vette fel vele a kapcsolatot a beteg eltűnését követően.

A vizsgálat feltárta, hogy a hatályos jogszabályok nem rendezik megfelelően a – nem pszichiátriai osztályon történő – kórházi kezelés alól magukat önkényesen kivonó, de állapotcselekvőképtelen (azaz döntésképtelen állapotú) személyek életének védelme érdekében alkalmazható korlátozó intézkedések körét, részletszabályait. A biztos szerint ez a gyakorlatban bizonytalansághoz vezet: sem a kórházak, sem a rendőrség számára nem egyértelmű, kinek mi a feladata, kinek és milyen esetben van intézkedési kötelezettsége.

A biztos javasolta, hogy mielőbb törvényben szabályozzák azokat a körülményeket, amelyek alapján korlátozható lehet a döntésképtelen állapotban lévő betegek gyógyintézet elhagyásához való joga. A biztos azt is kezdeményezte, hogy jogszabályban rögzítsék a döntésképtelen állapot megállapításához szükséges egységes kritériumrendszert. Az ombudsman emellett a belügyminiszterhez is fordult, akitől azt kérte, hogy a hatályos joganyaggal összhangban pontosítsák a körözési törvény jelenlegi bizonytalan jelentésű, elavult szövegrészét.

A Belügyminisztérium válaszában megírta, hogy egyetért a biztos jelentésében foglaltakkal. Egyrészt a minisztérium áttekinti, szükséges-e a körözési törvény rendelkezéseinek felülvizsgálata. Másrészt – mivel az egészségügyről szóló törvényből nem vezethető le olyan egyértelmű, kötelező körözési ok, amelynek alapján az egészségügyi szolgáltató, illetve a rendőrség megfelelően kezelhetné az ilyen vagy hasonló esetet – egyeztetni kell az Emberi Erőforrások Minisztériumával, hogy az egészségügyi törvény meghatározza a kórházból engedély nélkül távozó személy eltűnésének bejelentéséhez kapcsolódó eljárási szabályokat, intézkedési kötelezettségeket.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkára jelezte, hogy a tárca hozzákezdett a problémák megoldásához. A jelentésben felvetett jogszabály-módosítási javaslatok kapcsán felkérték az Emberi Erőforrások Minisztériuma közigazgatási államtitkárát, vizsgálja meg, milyen módon és ütemezésben hajtható végre a feladat. Az államtitkár levelében azt ígérte, hogy a folyamat lezárultával haladéktalanul tájékoztatja a biztost a megtett intézkedésekről.

(ajbh.hu)

Kapcsolódó cikkek:


Mikor állapítható meg a bűnszervezetben való elkövetés?
2019. június 17.

Mikor állapítható meg a bűnszervezetben való elkövetés?

Nem kizárt a bűnszervezet megállapítása akkor sem, ha egyébként egy korábban legálisan működő csoport a szervezete kereteit felhasználva súlyos megítélésű bűncselekmények elkövetését határozza el és azokat meg is valósítja. Ugyanis akkor, ha ezen működés kapcsán fennállnak a bűnszervezet alanyi és tárgyi feltételei, az abban résztvevők magatartása bűnszervezetben elkövetettként értékelendő.

Kizárt az ügyvédi tevékenység gyakorlása az ügyészi jogviszony megszűnését követő két évig
2019. június 17.

Kizárt az ügyvédi tevékenység gyakorlása az ügyészi jogviszony megszűnését követő két évig

Az Üttv. 20. § (3) bekezdése alapján az ügyvéd nem járhat el azon közhatalmi hatáskört gyakorló szerv által gyakorolt eljárásban, amelynél jogviszonya fennállt. Ez a tilalom olyan más közhatalmat gyakorló szerv (jelen esetben bíróság) előtti eljárásra is érvényes, amelyben az a közhatalmat gyakorló szerv (ügyészség) is részt vesz, amellyel az ügyvéd korábban jogviszonyban állt.