A tervezhető fogászati ellátások, a rehabilitációs ellátások, valamint a tervezhető invazív beavatkozások veszélyhelyzeti rendjéről szóló kormányrendelet egyértelmű kifejezése annak, hogy a Kormány kiemelt figyelmet fordít a veszélyhelyzet idején is a jogalkotást igénylő kérdések alapjogi vetületének áttekintésére és e körben nyitott az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala részéről megfogalmazott javaslatok érdemi megvitatására.
A maszkviselés minél szélesebb körben történő előírásának szükségessége a járványhelyzetre tekintettel alkotmányjogi szinten nem vitatható, annak arányosságát ugyanakkor éppen azok a garanciák teremthetik meg, amelyek az egyes betegcsoportok és a fogyatékossággal élő emberek egyenlő emberi méltósághoz való jogának érvényesülését is szem előtt tartják. Az egyes védelmi intézkedések meghozatalakor az érintett személyek szempontjait azonos tisztelettel és körültekintéssel kell mérlegelni – állapította meg jelentésében dr. Kozma Ákos ombudsman.
Dr. Kozma Ákos ombudsman jelentésében az eljárásrend bevezetésének módja, annak közvetett és közvetlen hatásai, a jogi szabályozás bizonytalanságai, valamint az Oktatási Hivatal és a szakértői bizottságok eljárása kapcsán is visszásságokat tárt fel, és ajánlásokat fogalmazott meg a szaktárca irányába.
Többek között változik a Közjegyzői törvény, a Ptk. és a Gyvt., az ügyvédi törvény és a Jat. is az újabb igazságügyi salátatörvénnyel.
Az Országgyűlés által elfogadott 2020. évi CXXVII. törvény rendelkezései értelmében a mai naptól az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) feladatait az alapvető jogok biztosa veszi át. Az ombudsman közigazgatási hatósági eljárás keretében jár el az egyenlő bánásmódot és az esélyegyenlőség előmozdítását érintő ügyekben, a vonatkozó eljárási szabályoknak megfelelően. Az ügyfelek ezen ügyekben is a korábban megszokott módokon fordulhatnak az alapvető jogok biztosához.
Az egészséges környezethez való joggal összhangban kell történniük a forgalmi tájékoztatásoknak – állapította meg az ombudsman.
A jogbiztonság követelményével, valamint a hatósági ügyek tisztességes intézéséhez és a jogorvoslathoz való joggal összefüggésben visszásságot okozott a végrehajtó eljárási mulasztása, amikor a végrehajtási kifogást határidőn belül nem terjesztette a bíróság elé – állapította meg vizsgálatában dr. Kozma Ákos ombudsman.
Lakossági hulladékégetések esetén bizonytalanság van a jogalkalmazás, különösen a közvetett és közvetlen bizonyítási eszközök alkalmazhatósága tekintetében – állapította meg közös jelentésében az alapvető jogok biztosa és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese.
Az Alkotmánybíróság az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény egyes rendelkezései, és a természet védelméről szóló 1996. LIII. törvény egyes rendelkezései elleni utólagos normakontroll nyomán több rendelkezést alkotmányellenesnek talált és megsemmisített. A döntéshez Dienes-Oehm Egon párhuzamos indokolást, míg Handó Tünde, Pokol Béla, Szívós Mária és Varga Zs. András különvéleményt csatoltak.
A nagy létszámú bentlakásos szociális intézményi körülmények alkalmasak lehetnek arra, hogy az érintett fogyatékossággal élő személyek alapvető jogaival, kiemelt védelmük állami kötelezettségével összefüggésben visszásság gyanúját és bekövetkezésének lehetőségét vessék fel – állapította meg az alapvető jogok biztosa. Dr. Kozma Ákos a fogyatékossággal élő embereket érintő bentlakásos intézményi bántalmazások feltárását szolgáló eljárással kapcsolatban részletes ajánlásokkal fordult az érintett intézmény fenntartójának vezetőjéhez, az igazságügyi miniszterhez, valamint az országos rendőrfőkapitányhoz.
