Jogszabályfigyelő 2024 – 49. hét
Alábbi cikkünkben a 2024/121–124. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok közül válogattunk.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az egészséges környezethez való joggal összhangban kell történniük a forgalmi tájékoztatásoknak – állapította meg az ombudsman.
Maradéktalanul elfogadva a hangos utastájékoztatás életvédelmi funkciójának fontosságát és elkerülhetetlenségét, dr. Kozma Ákos felkérte a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatóját, hogy végeztessen teljes körű vizsgálatot Balatonszéplak-felső vasútállomás utastájékoztató berendezései tekintetében – a megállóhelyek környezetében élők védelme érdekében indokolt-e a forgalmi tájékoztatások körében jelenleg nyújtott valamennyi információ hangszórón keresztül történő közlése az éjszakai órákban.
A panaszos a Balatonszéplak-felső vasútállomáson működő hangszórók zajterhelése miatt fordult az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalához. A beadvány szerint a megállóhelyen végzett felújítás óta a korábbi 8 helyett 32 hangszóró működik.
Dr. Kozma Ákos az AJB-4642/2020. számú ügyben készült jelentésében rámutatott, a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogairól és kötelezettségeiről szóló 1371/2007/EK-rendelet rögzíti, hogy a vasúti szolgáltatásokra vonatkozó felhasználói jogok közé tartozik az utazást megelőzően és annak folyamán kapott tájékoztatáshoz való jog. Az utazási információt a legmegfelelőbb formában kell közölni, külön figyelmet kell fordítani a hallás- és/vagy látássérült személyek igényeire. Az Országos Vasúti Szabályzat szerint pályaudvarokon és vonatokon a hangszórós utastájékoztatást a legszükségesebb terekre kell korlátozni, és a tájékoztatásban nem érdekelt környezetet – különösképpen az éjszakai órákban – kímélni kell. A hangos utastájékoztatás egyrészt a balesetek megelőzését szolgáló életvédelmi feladatot tölt be, másrészt az utazáshoz kapcsolódó forgalmi információkat juttatja el az utasokhoz. Az előbbi funkció alapja az emberi élet védelme, míg az utóbbié az utasjogok, ezen belül a tájékoztatáshoz való jog érvényesülése.
Az ombudsman megállapította, hogy élethez való jog korlátozhatatlan, abszolút jellegű és megelőz minden más jogot, ezért az életvédelmi célú tájékoztatás az állomások és megállóhelyek teljes területén napszaktól függetlenül elkerülhetetlen, a vasúti közlekedés elengedhetetlen része, az ezzel megvalósított zavarás szükségszerű, az egészséges környezethez való jog ezen alapjog érvényesülése érdekében korlátozható. A forgalmi tájékoztatások tekintetében viszont ez az abszolút jelleg már nem áll fenn, az ebbe a körbe tartozó tájékoztatások nem élveznek elsőbbséget, azoknak az egészséges környezethez való joggal összhangban kell történniük.
Maradéktalanul elfogadva a hangos utastájékoztatás életvédelmi funkciójának fontosságát és elkerülhetetlenségét, dr. Kozma Ákos felkérte a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatóját, hogy végeztessen teljes körű vizsgálatot Balatonszéplak-felső vasútállomás utastájékoztató berendezései tekintetében. Emlékeztetett, hogy a 19/2020. (II. 07. MÁV Ért. 5.) EVIG számú utasítás szerint az utastájékoztatást elsősorban a vizuális eszközök alkalmazásával kell ellátni, amit a hangos utastájékoztatás kiegészít. Az alapvető jogok biztosa az állomások (megállóhelyek) környezetében élők védelme érdekében – figyelemmel az Országos Vasúti Szabályzat éjszakai utastájékoztatásra vonatkozó előírására – indokoltnak tartja annak áttekintését, hogy szükséges-e a forgalmi tájékoztatások körében jelenleg nyújtott valamennyi információ hangszórón keresztül történő közlése az éjszakai órákban.
(ajbh.hu)
Alábbi cikkünkben a 2024/121–124. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok közül válogattunk.
Az online sportfogadás és a jog sokrétű kapcsolatát is megvitatták a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság klubbeszélgetésén.
A jelenlegi ingatlan-nyilvántartásunk egy 1997-es törvényen alapul, és jogosan vetődik fel bennünk a kérdés, hogy ez a több mint két évtizedes szabályozás releváns rendelkezéseket tartalmaz-e. Az ezzel kapcsolatban felmerülő igény, illetve a COVID által okozott válsághelyzet következtében a szükség is egyre jobban nőtt egy gyors, hatékony, egyszerű és legfontosabbak közt elektronikus rendszerre, hogy hivatalos ügyeinket tudjuk intézni. Az Ars Boni cikkpályázat keretében készült írásban ezt az új és modern, elektronikus világba lépő jogintézményt szabályozó és véglegesnek tűnő 2021.évi C. törvényt fogom összehasonlítani eredeti, kihirdetéskori szövegével, illetve a jelenleg hatályos – de nemsokára „régi”-nek aposztrofált – ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvénnyel.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!