Az egészséges környezethez való joggal összhangban kell történniük a forgalmi tájékoztatásoknak – állapította meg az ombudsman.
A jogállamiság és a tisztességes eljárás követelménye veszélyt szenvedhet, valamint az egészséges környezethez való jog érvényesülését is veszélyeztetheti egy olyan jegyzői birtokvédelmi eljárás, amelyben egy problémára azért nincs jogi válasz, mert az eljárás eleve nem lehet sikeres pontos adatok szolgáltatása nélkül -állapította meg az ombudsman.
Sérti a jogállamiság elvéből fakadó jogbiztonság követelményét, valamint a tisztességes eljáráshoz való jogot, amennyiben egy helyi hulladékkezelési rendelet nem tartalmazza egyértelműen a számlázás jogalapját a volt zártkerti ingatlanok vonatkozásában.
Lakossági hulladékégetések esetén bizonytalanság van a jogalkalmazás, különösen a közvetett és közvetlen bizonyítási eszközök alkalmazhatósága tekintetében – állapította meg közös jelentésében az alapvető jogok biztosa és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese.
A magán-erdőtulajdonosok tulajdonhoz való joga nem igazolhatja a gazdasági érdekek előmozdítását a természeti értékek védelmével szemben.
A közterületen jogellenesen elhelyezett hulladékokkal összefüggésben a hulladékgazdálkodási bírságról szóló kormányrendelet rendelkezése ellentétes a hulladékról szóló törvénnyel, ami aggályos a jogbiztonság követelménye és közvetve az egészséges környezethez való jog szempontjából – állapította meg az alapvető jogok biztosa és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese közös átfogó vizsgálata. Dr. Kozma Ákos ombudsman ezért a hulladékgazdálkodási bírságról szóló kormányrendelet törvénybe ütköző rendelkezésének a módosítását kezdeményezte.
Sérülnek az alapvető jogok, ha egy távvezeték módosított szakaszára a környezeti hatások vizsgálatára előírt eljárást nem folytatják le – állapította meg az alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének átfogó vizsgálata. A hasonló helyzetek jövőbeni bekövetkezésének elkerülése érdekében dr. Kozma Ákos ombudsman ajánlással fordult a szaktárcához, hogy vizsgálja meg a nyomvonalas létesítményekkel kapcsolatos környezetvédelmi előírásokat. Továbbá arra kérte a vonatkozó hatásköröket gyakorló kormányhivatalok vezetőit, hogy a környezeti hatások vizsgálata során megfelelően tisztázzák a tényállást és érvényesítsék a jogszabályi követelményeket.
Az alapvető jogok biztosa, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese útján az egészséges környezethez való alkotmányos jog, valamint a nemzet közös természeti öröksége védelmében eljárva tájékoztatást kér az érintett hatóságoktól a Mátrai Erőmű visontai telephelyén és annak környezetében történt környezeti elemeket érintő terheléssel kapcsolatban tett intézkedéseikről.
A görög közigazgatási felsőbíróság két tanácsa évek óta egymásnak ellentmondó jogértelmezést követett a tekintetben, hogy az építési engedély jogszerűsége felülvizsgálható-e az építkezés lezárulta után, a működési engedély kiadása körében. A széttartó joggyakorlat problémáját a közigazgatási felsőbíróság jogegységi tanácsának döntése sem tudta hatékonyan orvosolni, amit a Bíróság összeegyeztethetetlennek talált az Egyezmény 6. cikke által előírt jogbiztonság követelményével.
Az Alkotmánybíróság alkotmányos követelményben rögzítette, hogy a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági hatáskör címzettje döntéshozatala során a környezetvédelmi, illetve természetvédelmi szempontokat ne rendelje egyéb szempontok alá, valamint felhívta az Országgyűlést arra, hogy írja elő azt, hogy az eljáró közigazgatási hatóságnak kifejezett megállapítást kell tenniük a határozatuk rendelkező részében az általuk eldöntött ügy környezet- és természetvédelemre gyakorolt hatásáról. A döntéshez különvéleményt csatolt Czine Ágnes, Dienes-Oehm Egon, Juhász Imre, Salamon László és Szívós Mária.