Sérti a jogbiztonságot a hulladékgazdálkodási bírság szabályozása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A közterületen jogellenesen elhelyezett hulladékokkal összefüggésben a hulladékgazdálkodási bírságról szóló kormányrendelet rendelkezése ellentétes a hulladékról szóló törvénnyel, ami aggályos a jogbiztonság követelménye és közvetve az egészséges környezethez való jog szempontjából – állapította meg az alapvető jogok biztosa és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese közös átfogó vizsgálata. Dr. Kozma Ákos ombudsman ezért a hulladékgazdálkodási bírságról szóló kormányrendelet törvénybe ütköző rendelkezésének a módosítását kezdeményezte.

Az alapvető jogok biztosa és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese egy, temetői zöld- és vegyes hulladékoknak Velence közterületén való rendszeres jogellenes lerakása miatt beérkezett állampolgári panasz alapján indított közös vizsgálatot.

Az AJB-385/2019. számú ügyben kiadott közös jelentésében az ombudsman és helyettese feltárta, hogy a hatályos jogszabályok összhangjának hiánya miatt az illetékes szabálysértési hatóság, a Gárdonyi Járási Hivatal szankció kiszabása helyett a helyi jegyzőhöz tette át a panaszos köztisztasági szabálysértésről szóló bejelentését.

Az alapvető jogok biztosa és helyettese megállapította, hogy közterületen jogellenesen elhelyezett hulladékokkal összefüggésben a hulladékgazdálkodási bírságról szóló kormányrendelet rendelkezése ellentétes a hulladékról szóló törvénnyel, ami aggályos a jogbiztonság követelménye és közvetve az egészséges környezethez való jog szempontjából.

A közös jelentésben a biztos és helyettese kifogásolták a jegyző eljárását is, mert a járási hivataltól hozzá áttett panasz alapján elmulasztotta a szükséges eljárási lépések megtételét, továbbá nem járt el a jogellenesen elhelyezett hulladékokkal kapcsolatos környezetvédelmi hatáskörében, és megtett intézkedéseiről, vagy azok szükségtelenségének indokairól nem tájékoztatta a bejelentőt, amellyel megsértette a panaszos petíciós és tisztességes eljáráshoz való alapvető jogát.

Az ombudsman a jövő nemzedékek szószólójával egyetértésben a vizsgálati eredmények nyomán kezdeményezte az innovációs és technológiai miniszternél a törvénybe ütköző kormányrendeleti rendelkezés módosítását, továbbá felkérték Velence Város Jegyzőjét, hogy vonatkozó környezetvédelmi hatáskörét a jövőben a jelentés megállapításaira figyelemmel gyakorolja.

(ajbh.hu)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 8.

Az EUB új ítélete az árcsökkentés kommunikációjáról

Korábban tisztázatlan kérdésben adott iránymutatást az Európai Bíróság a fogyasztói árcsökkentés mértékének megjelölésére használható marketing megoldásokra vonatkozóan. A C-330/23 sz., Aldi Süd ügyben 2024. szeptember 26-án hozott kimondta: az árcsökkentés mértékének feltüntetésekor az előző 30 napban alkalmazott legalacsonyabb ár a viszonyítási pont, egyéb, annál magasabb árak nem jeleníthetőek meg az árcsökkentés mértékének hivatkozási alapjaként, derül ki Csépai Balázs, a DLA Piper Posztl, Nemescsói, Györfi-Tóth és Társai Ügyvédi Irodával együttműködésben álló önálló ügyvéd által készített összefoglalóból.

2024. október 8.

Vége a közösségi oldalak önkényének?

Az online platformok használata során – ideértve különösen a különböző közösségi és tartalommegosztó oldalakat – a felhasználók gyakran szembesülhettek azzal, hogy egy-egy bejegyzésük, hozzászólásuk, de akár a profiljuk is anélkül került korlátozásra vagy törlésre, hogy az érintett szolgáltató ezirányú döntését indokolta volna. A szolgáltatók – egységes jogi szabályrendszer hiányában – ilyen esetekben legfeljebb annyit tettek, hogy döntésük indokolásaként általános jelleggel hívták fel felhasználási feltételeik megsértését. Ez már Magyarországon is megváltozhat az Online Platform Vitarendező Tanács létrehozása következtében? De hogy mi is ez a lehetőség, azt dr. Hegedűs Eszter, a Jaczkovics Ügyvédi Iroda szakértője foglalta össze.