AB: nem igazolható a hasonló tevékenységekre vonatkozó kétszázszoros díjfizetési különbség

Szakma

2019. április 8. Jogászvilág

Alaptörvény, Alkotmánybíróság, alkotmánybírósági határozatok, diszkrimináció, közterület-használat, mozgóbolt, önkormányzati rendelet alaptörvény-ellenessége

Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy Makád Község Önkormányzata 11/2003. (X. 7.) számú rendelete mellékletének 6. pontja alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette. A döntéshez párhuzamos indokolást csatolt Salamon László.

1. Az alapügy

A Budapest Környéki Törvényszék mint másodfokú bíróság egyedi normakontroll eljárást kezdeményezett az Alkotmánybíróságnál. Az előtte fekvő ügy tényállása szerint Makád Önkormányzata kérelmére közterület-használati díj megfizetése iránt fizetési meghagyásos eljárás indult egy országos hálózattal rendelkező, mozgóbolti tevékenységet végző gazdálkodó szervezet ellen, amely perré alakult. A jogvitát a keresettel érintett évek (2012–2017) tekintetében a közterület-használati díjfizetési kötelezettség jogalapja és összegszerűsége képezte.

A közterületek használatáról és rendjéről Makád Község Önkormányzata 11/2003. (X. 7.) számú rendelete (Ör.) szól. A képviselő-testület rendeletmódosítással az Ör. melléklete 6. pontjaként 2015. július 9-től a mozgóbolti árusításra 5 000 Ft/jármű/nap díjtételt vezetett be. A gazdálkodó szervezet közterület-használati engedély kibocsátása iránti kérelmet 2017-re nyújtott be, jóllehet tevékenységét 2012–2017 között folyamatosan gyakorolta az önkormányzat illetékességi területén. A polgármester engedélyező határozata azt tartalmazta, hogy a gazdálkodó szervezet heti egy alkalommal, a 2017-es évben 50 héten át Makád község teljes közúthálózatát használhatja 250 000 Ft közterület-használati díj megfizetésével. Végül a közterület-használat tényleges adatai alapján az önkormányzat azt követelte a gazdálkodó szervezettől, hogy 2015. július 9-től 5000 Ft/jármű/nap tétellel számolva, ezt megelőzően pedig 1000 Ft/3,5 nm/nap tétellel számolva fizesse meg a díjat és annak kamatait. Mindvégig hatályos volt ugyanis – egyebek mellett – az alkalmi- és mozgóárusítás díja, ami 1000 Ft/nm/nap.

A gazdálkodó szervezet álláspontja szerint ugyanakkor a mozgóárusításra nem vonatkozott díj 2015. július 8-ig, ezt követően pedig a díj összege magasabb szintű jogszabályba és az Alaptörvénybe ütközik, ezért nem alkalmazható. Jogi érvelését alkotmánybírósági és bírósági határozatokkal támasztotta alá. Ennek megfelelően a Ráckevei Járásbíróság az önkormányzat keresetét abban a részben találta alaposnak, amely a 2015. július 9-től hatályos mozgóbolti árusításra vonatkozó díj megfizetésének a kötelezettségén alapult, a megelőző időszakra szóló igényt pedig megalapozatlannak tekintette, mert jogszabály-értelmezése szerint a gazdálkodó szervezet tevékenységére a mozgóbolti árusítás vonatkozott, nem pedig a mozgóárusítás. Előbbihez pedig az Ör. nem kapcsolt díjfizetési kötelezettséget 2015. július 9-ig az elsőfokú bíróság értelmezése szerint. Ezt követően a gazdálkodó szervezet fellebbezést terjesztett elő, amelyben előadta, hogy az elsőfokú ítélet szerinte azért jogellenes, mert a mozgóbolti árusítás díja túlzott aránytalanságot eredményez a közterület-használati díjhoz képest. A másodfokú bíróság az Alkotmánybírósághoz fordult.

2. A döntés indokai

Döntése meghozatala előtt az Alkotmánybíróság megkereste Makád Község polgármesterét, és röviden áttekintette a megkülönböztetés tilalmára vonatkozó gyakorlatát abból a szempontból, hogy a korábbi és az Alaptörvény hatálya alatt hozott döntések között mennyiben vannak kapcsolódási pontok, és hogy melyek a már kidolgozott tesztek alkalmazási feltételei.

Ennek során a testület megállapította, hogy az Alkotmánybíróság töretlen gyakorlatát képezi az, hogy diszkrimináció összehasonlítható – azonos csoportba tartozó – személyi körön belül állapítható meg. A hátrányos megkülönböztetésnek tehát homogén csoporton belül kell fennállnia fogalmilag. Vagyis nem lehet hátrányos megkülönböztetésről beszélni, ha a jogi szabályozás eltérő alanyi körre állapít meg eltérő rendelkezéseket.

Az Alkotmánybíróság ezen kívül áttekintette a mozgóbolti árusításra vonatkozó, a diszkrimináció tilalmához kapcsolódó korábbi döntéseit, és megállapította, hogy a csoportképzés tekintetében több ügyben rögzítette, hogy a közterületi engedély alapján kiskereskedelmi tevékenységet végzők alkotnak az adott szabályozás tekintetében homogén csoportot. Az Alkotmánybíróság a mozgóboltot egyaránt hasonlította a mozgóboltnak nem minősülő mobil árusító helyekhez, és a fizikailag rögzített árusító helyekhez is, mint amilyen például az üzlet, a pavilon és a fülke. A döntés mindkét esetben attól függött, hogy a mozgóboltra vonatkozó (kirívóan magas) díjfizetési kötelezettség észszerűen igazolt-e olyan szempontokkal, amelyek a közterület-használat ellenértékéhez igazodnak. Ezért az Alkotmánybíróság először azt vizsgálta meg, hogy a mozgóbolti árusításra vonatkozó díjat az önkormányzat hátrányosan állapította-e meg az árusító- és egyéb fülke elhelyezésére (Ör. melléklet 2. pontja) vonatkozó díjhoz képest. E két összehasonlításának a feltétele egy váltószám alkalmazása, és az Alkotmánybíróság a jelen ügyben irányadónak tekintette azt, hogy a mozgóárusításra használt jármű mérete 3,5 nm, hiszen ezt az alapper felei sem vitatták egymás között és a bírói indítvány sem vonta azt kétségbe. Ennek megfelelően az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a mozgóbolti árusítás díja egyértelműen hátrányosabb, mint az egy napra kalkulált árusító- és egyéb fülke elhelyezése díja: több mint kétszázszoros az eltérés a napokra kalkulált fizetési kötelezettségek összege között. A jelentős különbség úgy is érzékeltethető, hogy a mozgóbolti árusítás két napra vonatkozó díja több, mint egy 3,5 négyzetméteres árusítófülke elhelyezésének egész éves díja.

Az AB vizsgálata szerint e különbségtétel észszerű indokkal nem igazolható, ezért az Ör. támadott pontját megsemmisítette. A megsemmisített jogszabályi rendelkezés az Alkotmánybíróság eljárására okot adó perben, illetve a többi folyamatban lévő ügyekben sem alkalmazható.

Az ügy előadó alkotmánybírája dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó volt.

Kapcsolódó cikkek

2024. július 26.

Az ítélet kiegészítése

Az ítélet kiegészítésének hivatalból csak akkor van helye, ha a bíróság érdemi döntésében nem rendelkezett olyan kérdésről, amelyről a jogszabály értelmében hivatalból kötelező – a Kúria eseti döntése.

2024. július 22.

Jogszabályfigyelő 2024 – 29. hét

Alábbi cikkünkben a 2024/76. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok közül válogattunk.

2024. július 19.

Nem minden jövőben lejáró időszakos szolgáltatás iránt indított per tartozik az egyéb járadék iránt indított perek körébe

Nem minden jövőben lejáró időszakos szolgáltatás iránt indított per tartozik az egyéb járadék iránt indított perek körébe, hanem csak azok, amelyek a jogosult megélhetését, ellátását szolgálják. A lakás bérbeadásának hiányából eredő elmaradt vagyoni előny nem tartozik ebbe a körbe függetlenül attól, hogy a jövőben rendszeresen felmerülő károk megtérítésének módjaként a bíróság járadékot is meghatározhat – a Kúria eseti döntése.