Minden, amit tudni kell a 2024-es európai választásokról
Az Európai Unió a júniusi parlamenti választások előtt teljes kampányüzemben van. Az Euronews útmutatójából mindent megtudhat, amit a folyamattal kapcsolatban tudni érdemes.
Bejegyzések választójog címkével
Több mint 1500 rab szavazhat vasárnap
A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának (BvOP) adatai szerint 1680 fogvatartott nyilatkozott úgy, hogy élni kíván a választójogával április 3-án.
A választási eljárás alapelvei – A jelöltek és a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség
A Wolters Kluwer Hungary gondozásában megjelenő, Dr. Cserny Ákos és Dr. Péteri Attila által írt Választójogi és népszavazási nagykommentárok című e-könyv az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény, a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (választójogi), az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló 2003. évi CXIII. törvény, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény és a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény – anyagi és eljárási – szabályait értelmezi és magyarázza jogeseteken, példákon és jogtudományi kategóriákon keresztül, követve a fenti jogszabályok szerkezetét, összekapcsolva az anyagi és eljárásjogi normákat. Az alábbiakban a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény nagykommentárjának a jelöltek és a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőségére vonatkozó választási eljárási alapelv kapcsán kiemelt legfontosabb megfontolásait olvashatják el.
Németország sem teljesíti a Hong Kong-i kiadatási kérelmeket.
Heiko Maas német külügyminiszter bejelentette, hogy Németország felfüggeszti a Hong Konggal kötött kiadatási egyezményt, mivel Hongkong bizonyos jelölteket kizárt a választásokból és egy évvel elhalasztja a Törvényhozói Tanács tagjainak idei választását.
A politikusok életrajzi adatai közérdekűek
Az EJEB szerint azzal, hogy az ukrán hatóságok és bíróságok nem mérlegelték megfelelően a választott tisztségviselők magánélethez való jogát a véleménynyilvánítás szabadságával összefüggésben, ezzel megsértették az adatigénylő véleménynyilvánítási szabadságát.
Az EU újabb eljárást indít a lengyel igazságügyi reform miatt
Az Európai Bizottság két hónapot biztosított Lengyelországnak az ez év elején bevezetett új jogszabályokkal kapcsolatos aggályok kezelésére.
EP választás: kampányhajrá és szavazás
Bár már régóta megváltozott a szabályozás, a kampánycsend kérdése továbbra is bizonytalanságot okoz. Az új választási eljárásról szóló törvény [2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.)] főszabályként megszüntette a kampánycsend intézményét. A kampányolás teljes tilalmát jelentő kampánycsend csak a szavazóhelyiségek közvetlen környezetében érvényesül: tilos bármilyen választási kampánytevékenységet folytatni a szavazás napján a szavazóhelyiség épületének bejáratától számított 150 méteres távolságon belül (relatív területi kampánytilalom). Hasonlóan a korábbi szabályokhoz, ez a relatív területi kampánytilalom is csak az aktív kampánytevékenység folytatására vonatkozik, így a közterületen korábban jogszerűen elhelyezett plakátokat nem kell eltávolítani. Így azokat, amiket a szavazás napjáig (előző nap éjfélig) kihelyeztek a szavazókörök 150 méteres körzetén belülre, az jogszerűen van fenn a szavazás napján is. A relatív területi kampánytilalom szabályainak értelmezéséről szóló 11/2014. NVB iránymutatásában a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) a 150 méter kapcsán arra a következtetésre jutott, hogy a jogsértés ténye akkor is megvalósul, ha valamely jelölő szervezet népszerűsítése érdekében bárki olyan tevékenységet folytat, mely miatt a szavazóhelyiséget magába foglaló épületnek a szavazóhelyiség megközelítését szolgáló bejáratától számított 150 méteren belül, illetve magában a szavazóhelyiségben a választói akarat befolyásolására alkalmas tartalom hallható…
EP választás: ki, hol és mire szavazhat pontosan?
Az országgyűlési választásokhoz hasonlóan az európai parlamenti választáson is választójoggal rendelkezik minden nagykorú magyar állampolgár, feltéve, hogy nem áll valamilyen kizáró ok hatálya alatt. Az európai parlamenti választás során azonban szélesebben határozta meg a jogalkotó a választásra jogosultak körét. Az 1992-es Maastrichti Szerződés idején jelent meg a köztudatban az uniós polgár fogalma. Az aláíró országok kifejezett célként rögzítették egy közös uniós polgárság létrehozását a tagállamok állampolgárai jogainak és érdekeinek fokozottabb védelme érdekében. Az uniós polgárság egy járulékos jog, mely előfeltételezi az adott személynél egy uniós tagállami állampolgárság meglétét [Lásd részletesen: Kommentár az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló 2003. évi CXIII. törvényhez - Cserny Ákos/ Péteri Attila]. Ezzel kapcsolatban később, az Európai Unió működéséről szóló szerződésben, az uniós polgárok jogai és kötelezettségei között rögzítésre került [20. cikk (2) bekezdés], hogy az unió polgárai választásra jogosultak és választhatók a lakóhelyük szerinti tagállam európai parlamenti és helyhatósági választásain, ugyanolyan feltételekkel, mint az adott tagállam állampolgárai. Ezzel összecsengően fogalmaz az Alaptörvény a XXIII. cikk (2) bekezdése, mely szerint az Európai Unió más tagállamának magyarországi lakóhellyel rendelkező minden nagykorú állampolgárának joga van ahhoz, hogy a…
EP választás: Változások a kampányszabályokban
Bár a 2018-as országgyűlési választási kampányban hozott kúriai döntések még egész más irányt vetítettek előre, az akkor hatályban lévő kampánytechnikai szabályok közül jópárat a Kúria döntéseivel ellentétesen változatott meg a jogalkotó a választási eljárási törvény őszi módosításokkor. Az Európai Parlamenti választás során a pártoknak kiemelten oda kell figyelniük az ajánlásgyűjtési, plakátolási és a választási gyűlésre vonatkozó szabályokra, ha nem szeretnék, hogy a választási eljárási törvény megsértése miatt felelősségre vonják őket. Ajánlásgyűjtés A választási eljárási törvény (Ve.) szerint ajánlást a polgárok zaklatása nélkül főszabálykét a jelölő szervezet képviselője vagy a jelöltként indulni szándékozó választópolgár, illetve annak képviselője bárhol gyűjthet. A törvény tartalmaz egy zárt tiltó listát, hogy melyek azok a területek, ahol nem gyűjthető ajánlás. Ilyen tiltott területnek minősül az ajánlást gyűjtő és az ajánló munkahelye munkaidőben, a Magyar Honvédségnél és a központi államigazgatási szerveknél szolgálati viszonyban levő személy a szolgálati helyén vagy szolgálati feladatának teljesítése közben, tömegközlekedési eszköz, az állami, helyi és nemzetiségi önkormányzati szervek hivatali helyisége, a felsőoktatási és köznevelési intézmény és az egészségügyi szolgáltató helyiségében. Az ajánlásgyűjtés szabályainak és a tulajdonhoz való jog viszonyát vizsgálta a…
Elindult a kampányidőszak az Európai Parlamenti választásokra
Szombat reggel az ajánlóívek átvételével kezdetét vette a május 26-ai Európai Parlamenti választások kampányidőszaka. A választás során, május 26-án választják meg az Európai Parlament magyar képviselőit. A Magyarország számára fenntartott képviselői helyek számát az uniós szerződések, a lakónépesség változása, valamint új tagország belépése az Európai Unióba választásról választásra módosíthatja. A magyar képviselők száma a 2004. évi csatlakozáskor huszonnégy fő volt, ami 2009-re huszonkettőre csökkent, majd 2014-től huszonegy fő lett [lásd részletesen: Kommentár az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló 2003. évi CXIII. törvényhez - Cserny Ákos/ Péteri Attila]. Az Alaptörvény alapján minden nagykorú magyar állampolgárnak, valamint az Európai Unió többi tagállama Magyarországon élő nagykorú állampolgárának joga van ahhoz, hogy az európai parlament magyar tagjainak megválasztásán választó és választható legyen. Az Európai Parlament tagjainak választásán az választó és választható, aki Magyarországon lakóhellyel rendelkezik. Nem rendelkezik választójoggal, akit a bíróság a választójogból kizárt, nem választható továbbá, aki jogerős ítélet alapján szabadságvesztés büntetését vagy büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti [az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló 2003. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: EP-törvény) 2/A. §]. Az Európai Parlamenti választás arányos választási rendszerben, listás szavazással történik…