A politikusok életrajzi adatai közérdekűek

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az EJEB szerint azzal, hogy az ukrán hatóságok és bíróságok nem mérlegelték megfelelően a választott tisztségviselők magánélethez való jogát a véleménynyilvánítás szabadságával összefüggésben, ezzel megsértették az adatigénylő véleménynyilvánítási szabadságát.

Az alapügy

Az Euro Maidan-t követően 2014 októberében általános választásokat tartották Ukrajnában. A jelölési eljárás részeként a jelölteknek életrajzot kellett benyújtaniuk a Központi Választási Bizottságnak (KVB). Az életrajzok információkat tartalmaztak a jelölt képzettségére, civil és politikai karrierútjára, családi kapcsolataira és elérhetőségére.

A benyújtott életrajzok alapján a KVB honlapján kivonatokat tett közzé a jelöltek hátteréről. A kivonatok a jelöltséghez szükséges és a választás időpontjában éppen aktuális információkat tartalmazták, így például a jelölt életkorát, büntetlen előéletét, iskolai végzettségét. A kivonatokból a jelölt élettörténete, korábban vállalt szerepei nem voltak rekonstruálhatóak. A választások eredményeképpen 2014 novemberében hat párt jutott be a parlamentbe, melynek vezetőinek többsége már korábban is viselt választott tisztséget.

A független média és civil szervezetek támogatására szakosodott kijevi Центр демократії та верховенства права (Centre for Democracy and the Rule of Law) nevű nonprofit szervezet az információszabadságról szóló törvény alapján, a választási eljárási törvényre hivatkozva a választásokat követően adatigényléssel fordult a KVB-hez. A szervezet adatigénylésében a hat listavezető, immár parlamenti képviselő teljes (azaz a végzettséget, korábbi munkahelyeket és a közéleti szerepvállalásokat tartalmazó) életrajzát kérte kiadni, melyet a KVB megtagadott. Az adatigény elutasítását többek között a listavezetők magánéletének védelmével, hozzájárulásuk hiányával indokolta. Emellett hivatkozott arra is, hogy az adatigénylő nem jelölt meg olyan okot, amely elegendő súlyú lenne az érintettek hozzájárulása nélküli nyilvánosságra hozatalhoz.

A döntéssel szemben a szervezet közigazgatási bírósághoz fordult. A közigazgatási bíróság szerint az igényelt adatok személyes jellegűek, így csak akkor hozhatóak nyilvánosságra, ha jogszabály kifejezetten így rendelkezik vagy ha a közérdek azt indokolja.

Mivel a szervezet nem tudta bizonyítani, hogy az életrajzok teljes körű ismerete szükséges lenne a választójog hatékony gyakorlásához, azaz nem tudta a közérdeket igazolni, a közigazgatási bíróság a keresetet elutasította. A fellebbezés folytán eljáró bíróság pedig az ítéletet 2015 augusztusában helybenhagyta. A legmagasabb ukrán jogorvoslati fórumként eljáró közigazgatási felsőbíróság a szervezet felülvizsgálati kérelmét érdemi indokolás nélkül 2015 szeptemberében elutasította. A jogerős döntést követően a szervezet kérelmet nyújtott be az EJEB-hez, melyben az Emberi Jogok Európai Egyezményének 10. cikkében foglalt véleménynyilvánítás szabadságának sérelmére hivatkoztak, mivel az adatigényléssel érintett adatok szükségesek lettek volna ezen egyezményes jog hatékony gyakorlásához.

Az EJEB döntése

Annak ellenére, hogy a kormány nem vitatta a 10. cikk alkalmazhatóságának a kérdését, az EJEB már az elfogadhatóság körében utalt annak kérdésességére. Mivel az alkalmazhatóság kérdését a kérelem érdemi vizsgálatával szorosan összefüggőként értékelte, a kérelmet érdemben vizsgálta.
A Bíróság a konkrét kérelem vizsgálata előtt a Magyar Helsinki Bizottság v. Hungary ügyben kiformált szempontokra hivatkozva ismertette, hogy mely kritériumoknak kell teljesülnie ahhoz, hogy az információhoz való hozzáférés megtagadása esetén a véleménynyilvánítás szabadságának sérelme megállapítható legyen.

A Bíróságnak így értékelnie kell az adatigénylés célját, a kért adat jellegét, az adatigénylő szerepét az információ nyilvánosság felé való terjesztésében, és hogy kért adat egyáltalán rendelkezésre áll-e.

Vizsgálni kell, hogy az adatok mennyiben szükségesek a véleménynyilvánítás szabadságának gyakorlásához, illetve hogy azok megismerése mennyiben közérdekű. AZ EJEB által alkalmazott közérdekűségi teszt szerint akkor tekinthető a nyilvánosságra hozatal közérdekűnek, ha az a közügyek intézésének és más, a társadalom egésze számára fontos kérdések átláthatóságát biztosítja – és ezáltal lehetővé teszi a nyilvánosság részvételét a kormányzásban.

A konkrét ügyre térve az EJEB megállapította, hogy ugyan a kérelmező az adatigénylését annak benyújtásakor nem indokolta, de az indokolás a hazai jog szerint nem is volt kötelessége. A kérelmező a hazai bírósági jogorvoslat során részletesen előadta célját, azaz a nyilvánosság ellenőrző szerepét az ukrán politikusok diplomáival kapcsolatos korábbi visszásságokra tekintettel.

Az EJEB utalt arra, hogy a felek között egyetértés alakult ki a politikusok elérhetőségének bizalmas jellegét illetően. A családi kapcsolatokról pedig megállapították, hogy más egyéb forrásból is elérhetőek. Így kizárólag a képzettségi adatok és a jelöltek civil és politikai életútjára vonatkozó információk vizsgálata képezte az ügy tárgyát.

Az EJEB szerint ezen igényelt adatok olyan személyekre vonatkoznak, akik a közélet kiemelkedő szereplői, vezető politikusok. A végzettségük, munkatapasztalatuk iránt való érdeklődés igazolható, ismeretük még a választás után is fontos a képviselők integritásának megítéléséhez. A kérelmező nyilvánosságban betöltött fontos, ellenőrző jellegű, ún. watchdog szerepét, valamint az adatok meglétét a kormány nem vitatta.

Mindezekre figyelemmel az EJEB megállapította, hogy a KVB korlátozta a kérelmező 10. cikkben foglalt jogát azzal, hogy megtagadta az adatok kiadását.

Ezután azt kellett megvizsgálni, hogy a megtagadás megfelel-e az Egyezmény 10. cikkének 2. pontjában foglalt korlátozási követelményeknek, azaz vizsgálta, hogy a korlátozás törvényben meghatározott-e, van-e legitim célja és hogy szükségesnek minősül-e egy demokratikus társadalomban. Miután az első két feltételnek a felek által sem vitatottan – a kérdés törvényben való rendezése és az adatok magánéleti jellege miatt – a megtagadás megfelelt, az EJEB a demokratikus társadalomban való szükségességre koncentrált.

Szerinte a jelöltek életrajza bár személyes adatokat tartalmaz, azokat az érintettek már mint választási jelöltek, azaz politikusok nyújtották be a KVB-hoz. A megtagadás igazolhatóságánál a hazai szerveknek azt kellett volna vizsgálni, hogy a politikusok magánéletének védelmét aránytalanul korlátozza-e a kérelmező véleménynyilvánítási szabadsága. Ilyen jellegű mérlegelés a hazai szervek eljárásában nem történt. Ezen mulasztáson pedig az sem változtat, hogy a kérelmező az adatigény benyújtásakor nem, csak a jogorvoslati eljárás során fejtette ki indokait.

Erre figyelemmel az EJEB egyelőre nem végleges ítéletében megállapította, hogy a részes állam megsértette a kérelmező véleménynyilvánítás szabadságához fűződő jogát azzal, hogy megtagadta a vezető politikusok – saját maguk által megadott – végzettségi és karrieradatainak kiadását. Miután a kérelmező szervezet is elegendőnek tartotta az egyezménysértés megállapítását elégtételről nem kellett dönteni.

(ejeb.atlataszo.hu)

---