Egy direktmarketing célú adatkezelést végző cég nem tudta igazolni az adatkezelés jogalapját többszázezer érintett vonatkozásában és megsértette a célhoz kötött adatkezelés, a tisztességes eljárás és nem nyújtott megfelelő tájékoztatást az érintetteknek.
A szolgáltató a marketing célú adatkezeléshez nem szerezte be az érintettek hozzájárulását és nem biztosította az adatkezelés elleni tiltakozás jogát, ezért csaknem 26 millió euró bírságot szabott ki az olasz adatvédelmi hatóság.
A Kúria 8/2021. Polgári jogegységi határozatában kimondta, hogy a büntetőügy nyilvános tárgyalásán (nyilvános ülésén) részt vevő közhatalmat gyakorló személy képmásának közzétételét a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 74/B. § (1) bekezdésében vagy a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 108. § (2) bekezdésében megkövetelt feltétel, vagyis az érintett hozzájárulásának hiánya önmagában nem teszi jogszerűtlenné.
A munkavállalók adatinak kezelésével kapcsolatosan elsődlegesen a GDPR (Általános Adatvédelmi Rendelet) rendelkezései érvényesülnek, a magyar jogszabályok abban az esetben alkalmazhatóak, ha azok nem ellentétesek a GDPR rendelkezéseivel.
A Wolters Kluwer Hungary gondozásában, dr. Buzás Péter, dr. Péterfalvi Attila és dr. Révész Balázs szerkesztésében megjelent, Magyarázat a GDPR-ról című könyv a korábbi magyarázat új, hatályosított és bővített kiadása. A kötet célja, hogy közérthetően, mégis a szakértő szemével mutassa be az Európai Unió adatvédelmi keretrendszerének alapját képező rendelet egyes előírásait, jogintézményeit. Mindezt úgy, hogy a leírtakat az adatvédelem iránt elkötelezett szakértők, az adatkezelők és adatfeldolgozók, a jogalkalmazók, illetve a terület iránt érdeklődő laikusok a gyakorlatban is hasznosítani tudják. Az alábbiakban a műnek Az adatkezelés jogalapjairól általában című részéből olvashatnak egy részletet.
A spanyol marketingcéggel szemben azért indult eljárás, mert nem ellenőrizte a meghatalmazottak képviseleti jogosultságát, valamint az érintetteket nem tájékoztatta megfelelően az adatkezelés céljáról és jogalapjáról.
A távközlési szolgáltatások nyújtására irányuló szerződés, amely olyan feltételt tartalmaz, amely szerint az érintett személyt a személyes adatokat tartalmazó személyazonosító okmányai másolatainak gyűjtéséről és tárolásáról tájékoztatták, és ahhoz hozzájárult, nem alkalmas annak bizonyítására, hogy ez a személy e rendelkezések értelmében érvényesen hozzájárulást adott ehhez a gyűjtéshez, valamint ehhez a tároláshoz.
A NAIH megállapította, hogy a Fidesz a szimpatizánsi adatbázissal kapcsolatos adatkezelése során nem tett eleget maradéktalanul a GDPR rendelkezéseinek.
A 2019-es viszonylag kevés adatvédelmi hatósági eljárás után 2020-ban az eljárások drasztikus növekedésével szembesültünk az EU-ban.
A NAIH szerint a Banknak nem minden adat kezeléséhez volt jogalapja, illetve olyan adatokat is kezelt, amely a jogszabály alapján nem szükséges a babaváró kölcsön törlesztésének felfüggesztéséhez.
