emberi jogok - Jogászvilág

A hozzájárulás érvénytelenségéről döntött az EUB

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2019. október 9.
Címkék: adattárolás, cookie, EJEE, emberi jogok, érintett hozzájárulása, fogyasztóvédelem, GDPR, hozzájárulás visszavonása, magánélet tiszteletben tartásához való jog, marketing, online hirdetés, online nyereményjáték, személyes adat, személyes adatok kezelése, személyes adatok továbbítása, személyes adatok védelme, tájékoztatási kötelezettség, tisztességtelen piaci magatartás
Rovat: Cégvilág

Az EUB kimondta, hogy nem tekinthető érvényesnek az érintett hozzájárulása, ha a jelölőnégyzet előre ki van pipálva, még akkor sem, ha az érintettet tájékoztatták, hogy a pipát eltávolíthatja.

A mesterséges intelligencia szabályozása

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2019. szeptember 16.
Címkék: demokrácia, emberi jogok, ET Miniszteri Bizottság, Európa Tanács, joguralom, mesterséges intelligencia
Rovat: Napi

Az Európa Tanács egy szakértői bizottság felállításáról döntött, amelynek célja a mesterséges intelligencia jogi szabályozásának kialakítása.

Milyen feltételekkel kötelezhető DNS-vizsgálatra a feltételezett apa?

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2019. augusztus 28.
Címkék: alapjogok ütközése, Alkotmánybíróság, apaság bírói megállapítása, apaság vélelmének megdöntése, DNS-vizsgálat, EJEB, EJEE, emberi jogok, kilakoltatás, magánélethez való jog, Nagykamara, személyazonosság, születési anyakönyv
Rovat: Világjogász

Az apaság megállapítását célzó ügyben a 92 éves kérelmezőt kötelezte a máltai bíróság, hogy adjon DNS-mintát, amely 99.9998%-os bizonyossággal igazolta a közte és házasságon kívül született lánya közti rokoni kapcsolatot. A férfi az EJEB előtt arra hivatkozott, hogy a szájból történő kötelező mintavétel sértette a magánélethez való jogát. Az EJEB hangsúlyozta, hogy ilyen ügyekben a leszármazó és a felmenő alapjogainak kiegyensúlyozása szükséges. A máltai bíróság megfelelően figyelembe vette e két ütköző érdeket, így a mintaadásra kötelezés nem volt egyezménysértő.

Az EJEE-be ütközik, ha nem egyértelműek az egyesületalapítás szabályai

Az ügyben három azeri, emberi jogok védelmével foglalkozó férfi és egy általuk 2010-ben alapított, Emberi Jogi Klub nevű egyesület fordult a Bírósághoz az egyesülési jog megsértése miatt. A panasz lényege az volt, hogy a létrehozni kívánt egyesületet többször nem jegyezték be és ezzel nem ismerték el jogi személyként. A strasbourgi testület az ügy kapcsán kimondta, hogy a jogi személyként való elismerés hiánya az egyesülési jogba való beavatkozásnak minősül, és a bejegyzéssel kapcsolatos jogi szabályozás előreláthatatlanság önmagában is megalapozhatja az egyezménysértést.

Az ET aggodalmát fejezte ki az orosz tüntetők őrizetbe vétele miatt

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2019. augusztus 7.
Címkék: emberi jogok, Európa Tanács, Európa Tanács emberi jogi biztosa, gyülekezési jog, hivatalos személy, letartóztatás, Oroszország, tüntetés
Rovat: Napi

Az Európa Tanács emberi jogi biztosa levelet küldött az orosz belügyminiszternek, mert a békés tüntetők letartóztatása sértette a gyülekezési jogot.

Büntetőjogi eszközökkel kell fellépni a választások befolyásolása ellen

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2019. július 12.
Címkék: a választás szabadsága, Budapesti Kiberbűnözés Elleni Egyezmény, bűncselekmény, büntetőjog, demokrácia, emberi jogok, Európa Tanács, joguralom, kiberbűnözés, választási kampány, választási visszaélés, választások befolyásolása
Rovat: Napi

A Kiberbűnézés Elleni Egyezmény Tanácsa, amely a Budapesti Kiberbűnözés Elleni Egyezményt aláíró tagállamok képviselőiből áll, tegnap elfogadott ajánlásában szorgalmazta, hogy nyilvánítsák bűncselekménnyé, ezáltal pedig büntetőjogilag üldözzék, a választások informatikai eszközökkel való befolyásolását.

Az európai elfogatóparancs végrehajtása csak alapos indokkal tagadható meg

Az ETA baszk terrorszervezet által elkövetett gyilkosság gyanúsítottja ellen a spanyol hatóságok európai elfogatóparancsot adtak ki. Bár Belgiumban letartóztatták a feltételezett elkövetőt, a spanyol börtönhelyzetre hivatkozva a belga bíróság megtagadta az elfogatóparancs végrehajtását és a gyanúsított kiadatását. A Bíróság helyeselte, hogy a belga igazságszolgáltatás mérlegelte a kiadatással járó esetleges alapjogsérelem veszélyét, a döntés indokolása azonban nem volt kellően megalapozott.