Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Az Európai Unió három évvel, 2026. december 8-ig meghosszabbította a világ különböző országaiban elkövetett, súlyos emberi jogi jogsértésekért és visszaélésekért a felelősökre kirótt szankciókat – közölte az Európai Unió Tanácsa hétfőn.
Az Európai Unió 2020. december 7-én hozott létre globális szankciórendszert, hogy az elkövetés helyétől és az elkövetők kilététől függetlenül világszerte fellépjen azokkal szemben, akik súlyos emberi jogi jogsértésekért és visszaélésekért felelősek.
A globális szankciórendszer az EU álláspontja szerint elősegíti számos kulcsfontosságú uniós cél elérését, így például a béke és a nemzetközi biztonság megerősítését, valamint a demokrácia, a nemzetközi jog és az emberi jogok megszilárdítását, illetve előmozdítását. A szankciók azokra a személyekre és szervezetekre összpontosítanak, akiknek és amelyeknek a tevékenysége veszélyezteti ezeket az értékeket.
A megszorító intézkedések EU-s beutazási tilalmat írnak elő a listán szereplőkel szemben, illetve pénzeszközök befagyasztását a magánszemélyekkel és a szervezetekkel szemben. Ezenkívül az EU-s állampolgároknak vagy az EU-ban bejegyzett szervezeteknek tilos közvetlenül vagy közvetve pénzeszközöket a jegyzékben szereplők rendelkezésére bocsátani. A szankciók minden eddig jegyzékbe vett emberre és szervezetre továbbra is vonatkoznak, csak azokra nem, akik időközben meghaltak. A szankciós lista most 67 emberre és 20 szervezetre vonatkozik.
Az EU első alkalommal 2021 márciusának végén vetett ki szankciókat az emberi jogok súlyos megsértése miatt. Eddig egyebek között a következő jogsértéseket vették célba: tömeges önkényes fogva tartás, különösen a Hszincsiang területén élő ujgurok esetében Kínában; elnyomás a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban; bírósági eljárás nélküli kivégzések és emberek eltüntetése Líbiában; LMBTQ-személyek és a politikai ellenfelek elnyomása és a velük szemben alkalmazott kínzás Csecsenföldön, Oroszországban; valamint a kínzás és a bírósági eljárás nélküli, azonnali vagy önkényes kivégzések és emberölések Dél-Szudánban és Eritreában.
(MTI)
Az Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta, hogy a gödi Topház Speciális Otthonban nem megfelelően gondoztak egy értelmi fogyatékos nőt, aki 2018-ban, 45 éves korában elhunyt. A magyar hatóságok nem állapították meg sem az intézmény, sem a dolgozók felelősségét – olvasható az Euronews honlapján.
A Google „monopolhelyzetére” hivatkozva az amerikai igazságügyi minisztérium a keresőóriás egyes részeinek feldarabolását akarja elérni. A cél az, hogy eladják azokat az üzletrészeket, amelyek segítettek fenntartani a cég „illegális monopóliumát” az online keresések terén – írja az Euronews.
Megnőtt a barátoktól, rokonoktól kért kölcsönök száma az utóbbi hónapokban a közjegyzők tapasztalatai szerint. Bár hivatalos adat nincs a magánkölcsönökről, egy tavalyi kutatás rámutatott, a magyar lakosság, ha megszorul, ugyanakkora arányban fordul pénzért a környezetéhez, mint a bankokhoz, ráadásul a többség előbb az ismerősöknél próbálkozik. Az ilyen kölcsönök felét azonban legfeljebb csak részben fizetik vissza, emiatt régi, tartós kapcsolatok mennek tönkre. Sok félreértést és vitát meg lehet előzni egy írásbeli szerződéssel, nagyobb összegű kölcsönnyújtásnál pedig érdemes jogász segítségét is igénybe venni. Amennyiben a kölcsönszerződést közjegyzői okiratba foglalják a felek, akkor a hitelező probléma esetén bírósági pereskedés nélkül hozzájuthat a tartozáshoz. De az adós is biztos lehet abban, hogy nem követelhetnek tőle többet a megállapodásban foglaltaknál, és szorult helyzetével sem tudnak visszaélni.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
