Szerda 16 óráig még kérhetik a külképviseleti névjegyzékbe jelentkezett választópolgárok, hogy töröljék őket onnan, mert mégis Magyarországon kívánnak szavazni a vasárnapi parlamenti választáson és a vele egy napon rendezett népszavazáson.
Március 19-én megkezdődött a levélben szavazás, az első választópolgárok már le is adhatták szavazatukat.
Az NVI a koronavírusra és az ukrajnai eseményekre is kitért tájékoztatójában.
Korábbi cikkünkben bemutattuk, hogy mikre is lehet pontosan szavazni majd az őszi önkormányzati választásokon, most az jelölés, ajánlás és a szavazás körüli bizonytalanságokat igyekszünk eloszlatni. A szavazásra jogosultak köre Az Alaptörvény szerint egyrészt minden nagykorú magyar állampolgárnak, másrészt az Európai Unió más tagállamának magyarországi lakóhellyel rendelkező minden nagykorú állampolgárának joga van ahhoz, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választó és választható legyen. Ezen felül a Magyarországon menekültként, bevándoroltként vagy letelepedettként elismert minden nagykorú személynek szintén jogot biztosít az Alaptörvény arra, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választó legyen. Nem lehet külképviseleten szavazni A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán a választópolgár csak a lakóhelyén vagy bejelentett tartózkodási helyén választhat. A választópolgár a szavazás jogát lakóhelyén vagy bejelentett tartózkodási helyén gyakorolhatja [XXIII. cikk (5) bekezdés]. Ezzel a szabállyal az Alaptörvény kizárja a külképviseleti szavazás lehetőségét a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán. Aki tehát bármilyen oknál fogva, nem tartózkodik a szavazás napján a lakóhelyén vagy bejelentett tartózkodási helyén, az nem vehet részt a szavazáson. Ideiglenes lakóhellyel rendelkezők – szavazhat, de nem ajánlhat Az országgyűlési választásokhoz…
Az országgyűlési választásokhoz hasonlóan az európai parlamenti választáson is választójoggal rendelkezik minden nagykorú magyar állampolgár, feltéve, hogy nem áll valamilyen kizáró ok hatálya alatt. Az európai parlamenti választás során azonban szélesebben határozta meg a jogalkotó a választásra jogosultak körét. Az 1992-es Maastrichti Szerződés idején jelent meg a köztudatban az uniós polgár fogalma. Az aláíró országok kifejezett célként rögzítették egy közös uniós polgárság létrehozását a tagállamok állampolgárai jogainak és érdekeinek fokozottabb védelme érdekében. Az uniós polgárság egy járulékos jog, mely előfeltételezi az adott személynél egy uniós tagállami állampolgárság meglétét [Lásd részletesen: Kommentár az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló 2003. évi CXIII. törvényhez - Cserny Ákos/ Péteri Attila]. Ezzel kapcsolatban később, az Európai Unió működéséről szóló szerződésben, az uniós polgárok jogai és kötelezettségei között rögzítésre került [20. cikk (2) bekezdés], hogy az unió polgárai választásra jogosultak és választhatók a lakóhelyük szerinti tagállam európai parlamenti és helyhatósági választásain, ugyanolyan feltételekkel, mint az adott tagállam állampolgárai. Ezzel összecsengően fogalmaz az Alaptörvény a XXIII. cikk (2) bekezdése, mely szerint az Európai Unió más tagállamának magyarországi lakóhellyel rendelkező minden nagykorú állampolgárának joga van ahhoz, hogy a…
