Szavazás levélben és külképviseleten

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Március 19-én megkezdődött a levélben szavazás, az első választópolgárok már le is adhatták szavazatukat.

Speciális formában és szabályok szerint rendelkezik a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) a levélben és a külképviseleten történő szavazásról.

Szavazás levélben
Levélben azok a választópolgárok jogosultak szavazni, akik nem rendelkeznek magyarországi lakcímmel. Nekik a központi névjegyzékbe történő felvétel iránti kérelmüknél meg kellett jelölniük azt a postacímet vagy azt a települést, illetve külképviseletet, ahol a szavazási levélcsomagot át kívánják venni [Ve. 92. § (2) bekezdés]. A levélben szavazók névjegyzékébe felvett választópolgár e levélcsomag segítségével szavazhat. Maga a csomag tartalmazza:
a) a levélben szavazás szavazólapját,
b) a választópolgár azonosításához szükséges nyilatkozat nyomtatványát,
c) a levélben szavazás szavazólapjának borítékját,
d) a postára adás esetére bérmentesített borítékot (külső boríték),
e) a szavazás módjáról szóló tájékoztatást [Ve. 275. § (1) bekezdés].

Akik postacímet adtak meg, azok már március 19-e előtt várhatták, hogy megkapják a címre a csomagot. Regisztrációs kérelmében a választópolgár a szavazási levélcsomag személyes átvételét is kérheti. A szavazási levélcsomag személyes átvétele során a választópolgár érvényes fényképes igazolvánnyal köteles igazolni a személyazonosságát. Amennyiben a nem magyar hatóságok által kiállított igazolványon és az átvételi jegyzéken szereplő személyes adatok eltérnek, úgy az eltérés tisztázása érdekében további dokumentumok (pl. lakcímkártya) bemutatása válhat szükségessé. A szavazási levélcsomag kizárólag a jegyzéken szereplő választópolgárnak személyesen adható át, meghatalmazottnak nem.

A szavazás során a levélben szavazók három megoldás közül is választhatnak, hogy szavazataikat leadhassák:
a) A külhoni választópolgár a hivatalos válaszborítékot bármely módon eljuttathatja közvetlenül a Nemzeti Választási Irodába egészen a szavazás napján 19 óráig. Ezzel kapcsolatban érdemes figyelembe venni, hogy a postai szolgáltató a szavazást megelőző harmadik napon belföldön felvett vagy átvett válaszborítékot a szavazást megelőző napon 24 óráig kézbesíti a választási iroda részére. A szavazatot tartalmazó hivatalos külső boríték postai feladása mind belföldről, mind külföldről a választópolgár számára ingyenesen lehetséges. [Ve. 280. § (2) bekezdés].
b) Másik lehetősége, hogy a hivatalos válaszborítékot vagy az általa használt egyéb külső borítékot leadja a magyarországi szavazás ideje alatt bármely országgyűlési egyéni választókerületi választási irodában. A választási iroda ez idő alatt biztosítja az átvétel feltételeit, továbbá az országos listát állító jelölő szervezetek megfigyelőinek lehetővé teszi a válaszlevelek átvételének megfigyelését. Bármely levélben szavazó választópolgár leadhatja válaszborítékját az országgyűlési egyéni választókerületi választási irodában.
c) A külhoni választópolgárok számára rendelkezésre áll az a lehetőség is, hogy a szavazatukat tartalmazó hivatalos vagy egyéb válaszborítékot a külképviseleten adják le, vagy a hivatalos válaszborítékot oda küldjék meg. A külképviseleten való leadással a levélben szavazás módszere keveredik az előzetes szavazás módszerével, mivel a választópolgárok a szavazást megelőző tizenötödik naptól már élhetnek e jogukkal. [Ve. 279. § (2) bekezdés]. [Lásd részletesebben: Nagykommentár a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvényhez – Cserny Ákos/ Péteri Attila]

A szavazás menete úgy néz ki, hogy a levélben szavazó választópolgár a megkapott szavazólapon (országos listán, mert ők nem szavazhatnak egyéni jelöltre) szavaznak. A kitöltött szavazólapot a belső borítékba helyezik, és azt lezárják. Ezt követően kitöltik az azonosító nyilatkozatot és saját kezűleg aláírják, majd a lezárt belső borítékot és a kitöltött azonosító nyilatkozatot a válaszborítékba zárják. Ezeket a lépéseket azért fontos nagyon pontosan betartani és követni, mert feltételei a szavazat érvényességének. Akár a belső boríték lezárásának hiánya, akár a nyilatkozat hiánya, vagy ha nem írja alá a választópolgár, mind-mind olyan hiba, ami érvénytelenséget eredményez. A feltételek együttessége tudja csak garantálni a manipulációmentességet és a szavazás titkosságát.

A szavazólap és az azonosító nyilatkozat kitöltését és azok beborítékolását a választópolgár a saját belátása szerinti helyen és körülmények között végzi el. Azokon a külképviseleteken, ahol lehetőség van a szavazási levélcsomag átvételére, az átvett szavazólapot a választópolgár a helyszínen is kitöltheti. A levélszavazatok szavazólapjának és azonosító nyilatkozatának a külképviselet épületében történő kitöltését a Ve. olyan – megfelelő garanciákkal körülbástyázott – eljárásrend kialakításával teszi elérhetővé, amely biztosítja a választás tisztaságának megóvása és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvének érvényesülését, és amelynek alkalmazásával a választópolgárok befolyástól mentesen, titkosan adhatják le szavazatukat.

A külképviseleti választási iroda felelős azért, hogy:
– a levélben szavazás és a külképviseleti szavazás egymástól megfelelően elkülönítve történjen, kizárva a különböző urnák használatának összekeveredését;
– megfelelő számú szavazófülke és urna álljon a választópolgárok rendelkezésére, és azok használatára felhívja a választópolgárokat;
– a szavazófülkében csak a szavazó választópolgár tartózkodjon, kivéve, amikor az a választópolgár, aki nem tud olvasni, illetve akit testi fogyatékossága vagy egyéb ok akadályoz a szavazásban, általa választott segítő – ennek hiányában a külképviseleti választási iroda két tagjának együttes – segítségét veszi igénybe;
– a választópolgár – valamint szükség esetén a szavazásban közreműködő segítője – csak az azonosító nyilatkozat és a szavazólap kitöltésének és beborítékolásának idejére tartózkodjon a helyiségben;
– valamennyi választópolgár zavartalanul élhessen titkos szavazáshoz való jogával;
– a választópolgárokon kívül csak a Ve.-ben meghatározott jogosultak (a külképviseleti választási iroda tagja, a médiatartalom-szolgáltató képviselője, valamint a külképviseleti és a nemzetközi megfigyelő) legyenek jelen. [Lásd részletesebben: Nagykommentár a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvényhez – Cserny Ákos/ Péteri Attila].

A szavazatok beérkezését követően a Nemzeti Választási Iroda először az azonosító nyilatkozatot ellenőrzi, hogy ténylegesen szerepel-e az adott választópolgár a névjegyzékben, nem adott-e már le levélben egy másik szavazatot is. Az ellenőrzést követően számolja meg a külhoni választópolgárok szavazatait a Nemzeti Választási Iroda a Nemzeti Választási Bizottság felügyelete alatt, legkorábban a szavazás napján 19 órától [Ve. 293. § (1) bekezdés].

Szavazás külképviseleten
Az a választópolgár, aki Magyarországon a szavazóköri névjegyzékben szerepel, de a szavazás napján külföldön tartózkodik, Magyarország nagykövetségén vagy főkonzulátusán szavazhat. A külképviselet fogalma felöleli a nagykövetséget, a főkonzulátust, valamint a főkonzulátus részeként létrehozott konzuli irodákat is, amennyiben azokat a Kormány döntése alapján hozták létre. Nem terjed ki viszont a tiszteletbeli konzulokra és a nemzetközi szervezetek mellett működő külképviseletekre. Így például Párizsban hiába rendelkezik Magyarország külképviselettel az UNESCO és az OECD mellett, ott csak a nagykövetségen lehet szavazni.

A szavazás feltétele, hogy kérelme alapján a választópolgárt a helyi választási iroda felvegye a külképviseleti névjegyzékbe. Szavazni a külképviselet épületében tudnak. Ha ez az épület bármely okból nem minősül alkalmasnak (például akkor, ha a szavazók várhatóan nagy száma miatt a szavazás lebonyolítása nehézségbe ütközne), a külképviselet által biztosított egyéb helyiségben is lehetőség nyílhat a szavazásra.

Mindez jelentős korlátozásokkal is jár. A Ve. egyrészt nem teszi lehetővé a külképviseleti szavazás során a mozgóurnával történő szavazást. Így azok, akik például fogyatékosságuk, idős koruk miatt nem tudnak elmenni a külképviseletre, nem tudnak élni a szavazás lehetőségével. Hasonlóan kiesnek a szavazásból azok is, akik a külképviselethez képest viszonylag távol, adott esetben olyan országban tartózkodnak, ahol Magyarország nem rendelkezik diplomáciai képviselettel, és a külképviseletre történő utazást nem tudják vállalni.[Lásd részletesebben: Nagykommentár a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvényhez – Cserny Ákos/ Péteri Attila]. Ha még szeretnének élni a választójogukkal, adott esetben az is előfordulhat, hogy több száz kilométert is kell utazni a szavazatok leadásáért.

A külképviseleten a magyarországi szavazás napján, helyi idő szerint 6 és 19 óra között lehet szavazni. Azokon a külképviseleteken, ahol az időeltolódás a közép-európai időhöz képest -1 vagy – 2 óra (greenwichi időzóna), helyi idő szerinti 6 óra és a közép-európai idő szerinti 19 óra között lehet szavazni. A szavazás ideje ezeken a külképviseleteken rövidebb, helyi idő szerint 18 órakor, vagy adott esetben 17 órakor ér véget. Az amerikai kontinensen létesített külképviseleteken a magyarországi szavazást megelőző napon, helyi idő szerint 6 és 19 óra között lehet szavazni [Ve. 269. § (2) bekezdés]. Ezek a szabályok azt a célt szolgálják, hogy a szavazás a magyarországi szavazás befejezésének idejére mindenhol véget érjen. A szavazás lezárását megelőzően ismertté vált választási részeredmények ugyanis befolyásolhatnák a még folyamatban lévő szavazási helyszínen szavazók választói akaratát.

A külképviseleteken leadott szavazatokat a szavazást követően továbbítják a Nemzeti Választási Irodának, nem számolják meg helyben a szavazatokat. Ez szintén a szavazás titkosságát szolgálja, abban az esetben, ha az adott külképviseleten mindösszesen egy vagy két ember adná le szavazatát, egyértelműen beazonosíthatóvá válna a szavazatszámlálás során, hogy melyik egyéni jelöltre és melyik listára szavaztak. Éppen ezért a kitöltött szavazólapokat a választópolgár olyan borítékba teszi, melyen kívülről feltüntetésre kerül a lakcíme szerinti országgyűlési egyéni választókerület, majd lezárja a borítékot [Ve. 271. §]. Ezt a borítékot szállítja a külképviseleti választási iroda szavazás lezárását követően a Nemzeti Választási Irodához. Itt a belső borítékokon feltüntetett egyéni választókerületek szerint csoportosítják a külképviseleti szavazatokat és átadják az illetékes országgyűlési egyéni választókerületi választási irodának, akinek az erre kijelölt szavazatszámláló bizottság fogja a külképviseletről érkező szavazatokat, az átjelentkezők szavazataival és a saját szavazókörében leadott szavazatokkal együtt megszámlálni. Vagyis annak a szavazókörnek az urnáit, ahol érkeznek majd külképviseleten történő szavazásból vagy átjelentkezésből származó szavazatok, a választás napján 19 órakor nem bontják ki, és nem számolják meg a benne lévő szavazatokat, hanem bevárják, míg a külképviseleti és az átjelentkezésből származó szavazatok beérkeznek. Így az adott szavazókör eredménye csak ezután állapítható meg, ami azt is eredményezi, hogy az adott egyéni országgyűlési választókerület pontos eredménye is csak ezen szavazókörök szavazatainak megszámlálását követően állapítható meg véglegesen.

---