Szellemi alkotások az üzleti forgalomban


Dr. Borbás Máté, ügyvéd, az SBGK Ügyvédi- és Szabadalmi Ügyvivői Iroda partnere és Keményvári Bálint, szabadalmi ügyvivő, gépészmérnök, az SBGK Ügyvédi- és Szabadalmi Ügyvivői Iroda munkatársa beszéltek a Wolters Kluwer Hungary által szervezett webináriumon az üzleti hasznosítási célok által befolyásolt oltalomszerzési stratégiákról, a szellemi alkotások hasznosítását lehetővé tevő különböző szerződéses konstrukciókról, valamint az IP (Intellectual Property – szellemi tulajdon – a szerk.) értékéről, értékeléséről és jelentőségéről a befektetések kapcsán.

A szellemi tulajdon fajtái

A webináriumon elhangzott, hogy alapvetően az IP két nagy kategóriára osztható: iparjogvédelmi jogokra és szerzői jogokra. Emellett az előadók idekapcsolták az üzleti titkot is, mely bár hivatalosan nem minősül önálló kategóriának, de mindenképpen jelentős ezen a területen, így védelme kiemelt jelentőségű. Az iparjogvédelmi jogok közös tulajdonsága, hogy lajstromhoz kötött védelmet biztosítanak, melyet a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál kell kérelmezni. Fontos, hogy védelmük időben korlátozott, vagy rendszeres megújításhoz kötött. Kiemelendő tulajdonság még, hogy ezek a jogok territoriális jellegűek, azaz csak ott keletkezik jogalap, melyre hivatkozni lehet, ahol a kérelmezés megtörtént.

Szabadalom

Magyarországon ezt az oltalmi formát az 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) szabályozza. Alapvetően ezt az oltalmat műszaki megoldásokra, eljárásokra, eszközökre lehet kérni. Elsődleges feltétele, hogy a bejelentő új, feltalálói tevékenységen alapuló és iparilag alkalmazható megoldással vagy eljárással forduljon a Hivatalhoz, hiszen ezen kritériumok teljesülése nélkül nem lesz sikeres a szabadalmaztatásra irányuló eljárás. A megszerezhető oltalom ideje korlátozott, az elsőbbség napjától számított legfeljebb 20 év, melyet évente meg kell újítani, fenntartási díj befizetése mellett. Az időkorlát alól kivételt jelent a kiegészítő oltalmi tanúsítvány, angolul supplementary protection certificate (SPC). Az oltalom megszűnését követően a találmány közkinccsé válik. Manapság már egyre gyakoribb jelenség, hogy a feltaláló és a bejelentő személye nem esik egybe. Ennek az az oka, hogy a találmányok nagy részét vállalatok, cégbirodalmak kezelik vagy hasznosítják, a feltaláló pedig alkalmazotti jogviszonyban áll, így egyre nagyobb szerepet kap a szolgálati és az alkalmazotti találmány jogintézménye.

Használati mintaoltalom

Az 1991. évi XXXVIII. törvény által szabályozott oltalmi formára a hétköznapi nyelvhasználatban „kis szabadalom” néven szokás hivatkozni. Ennek oka, hogy alapjaiban nagyon hasonló a két jogintézmény, mégis lényeges különbség, hogy a használati mintaoltalom esetében a védelemhez elég egy új, feltalálói lépésen alapuló műszaki megoldás is, valamint az, hogy eljárást és módszert nem lehet használati mintaoltalom tárgyává tenni. Bár az ipari alkalmazhatóság mindkét oltalom esetén alapkövetelményként jelenik meg, mégis a mintaoltalom gyengébb védelmet jelent a feltaláló számára. Ez abból fakad, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala kérelem alapján elvégzi a bejelentési eljárást, de nem vizsgálja az oltalmazhatósági feltételeket, így ezekért egyedül a bejelentő lesz felelős. Az oltalmi idő itt legfeljebb 10 év, mely az elsőbbség napjától indul és évenként fenntartási díj fizetendő ezen időszak alatt. Az oltalom megszűnését követően az oltalmazott kialakítás közkinccsé válik.

Formatervezési minta

Abban az esetben, ha a műszaki megoldás maga nem oltalmazható, de van egyéb jellemző tulajdonsága a terméknek, akkor azt formatervezési mintaoltalom alá lehet helyezni. Gyakorlatilag minden új és egyéni jellegű formai kialakítás esetén kérhető ez az oltalmi forma, amennyiben teljesül három negatív oltalomképességi feltétel, nevezetesen, hogy a termék műszaki rendeltetéséből adódó legyen a kialakítás és a termék kompatibilitását szolgálja, valamint, hogy ne legyen korábbi mintához hasonló, más korábbi kizárólagos jogba ütközés. Az oltalmi idő a bejelentés napjától számított 5 év, mely négy alkalommal további 5-5 évre meghosszabbítható, így maximálisan 25 év lehet. Megszűnését az oltalmi idő megújítás nélküli lejárta, valamint lemondás és megsemmisítés eredményezi.

Védjegyoltalom

Védjeggyel gyakorlatilag egy megkülönböztető funkciót, egy saját termékünk minőségét jelző reklámfunkciót tudunk oltalmazni. Oltalomban részesülhet olyan megjelölés, amely valamely áru vagy szolgáltatás más hasonló árutól vagy szolgáltatástól való megkülönböztetésre alkalmas. Kiemelendőek az oltalom jellegadó funkciói: a megkülönböztető-, a minőségjelző-, valamint az információs- és reklámfunkció. A jogosultak kizárólagos jogot szereznek arra, hogy a megjelölést gazdasági tevékenységük során felhasználják, valamint, hogy másnak használatra engedélyt (licenciát) adjanak. A többi oltalmi formától eltérően az oltalmi idő bármeddig fenntartható, azaz a bejelentéstől számított 10 éves periódus mindig 10-10 évvel meghosszabbítható.

Szerzői jog

Az erre vonatkozó törvény – 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) – szabályai szerint az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi a jog. Fontos kikötés, hogy nem részesülhet védelemben az ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet. Ennek oka, hogy az oltalom tárgyának, a “formába öntött gondolatnak” egyéni, eredeti jelleggel kell bírnia. Különleges oltalmi forma, hiszen a védelem együtt keletkezik a művel és nincs szükség a jog lajstromozására. A magyar jog nem teszi lehetővé, hogy jogi személyek alkotók lehessenek, ez csak a természetes személyeket illeti meg és ezért nevezzük a jogosultságok nagy részét személyhez fűződő jogoknak. Ezek oltalmi ideje korlátlan, míg az alkotáshoz kapcsolódó vagyoni jogok védelmi ideje a szerző halálától számított 70 év.

Üzleti titok – “know-how”

Sajátos jogi fogalom az üzleti titok, melynek jogrendszerben elfoglalt helye hosszas jogalkotói munkát kívánt meg. A szellemi alkotásoknál tágabb kategória, mely tevőleges kötelezettséget támaszt a jogosult felé, ami nem más mint a titoktartás. Ennek oka, hogy az oltalmi idő korlátlan, így nem a lejárathoz, hanem ahhoz kapcsolódik a védelem megszűnése, hogy megfelelő intézkedéseket tesz-e a jogosult a titkosság biztosítása érdekében. Speciális eset, amikor valaki gyakorlatilag “kitalálja ugyanazt”, azaz harmadik személy jogszerű módon hozzájut a védett ismerethez, mely esetben ugyancsak megszűnik az oltalom. Fontos, hogy nem beszélhetünk abszolút oltalomról a titoksértés miatt. A jogosulatlan hasznosítás, felfedés miatti peres eljárásokban bizonyítékként szolgálhat a letétbe helyezett know-how, így javallott mindenki számára, hogy gondoskodjon ilyen formában is az üzleti titok védelméről.

Oltalomszerzési stratégiák

Alapvetően az iparjogvédelmet és a szellemi tulajdon védelmet minden esetben alá kell rendelni a cég saját portfóliójának és üzleti céljainak. Ha ezt nem tudjuk megfelelően összeállítani, akkor nem garantálható, hogy az összeállított szellemi tulajdont megfelelően lehet a későbbiekben hasznosítani.

  • Motiváció – Milyen célból hozzunk létre szellemi tulajdont? Milyen előnyre tehetünk szert általuk? – A versenyelőny egy adott területen az elsődleges szempont, hiszen ezt értékesíteni is lehet, de árréssé is tehető. Az önálló vagyoni értékkel rendelkező szellemi tulajdon közvetlenül is értékesíthető, például licencia által. A harmadik szempont a cég PR értékének növelése.
  • Termék – Mi maga a termék? A védeni kívánt megoldás vagy maga a szellemi tulajdon? – Manapság még mindig a leggyakoribb a saját termék gyártása, de nem elhanyagolható, amikor a védendő érték egy más termék részét képezi. Ilyenkor az adott résztermék gyártástechnológiáját érdemes oltalom alá helyezni és így érvényesíteni a hozzá kapcsolódó előnyöket.
  • Piaci körülmények – Hol lehet érvényesülni? – Itt a legfontosabb a szakterület, hiszen az oltalmak megszerzése hosszabb időt vesz igénybe (iparjogok területén), míg az alkalmazott technológia gyorsabb ütemben fejlődik. Ilyenkor kell különbséget tenni például a szabadalmazás és az üzleti titok védelme között, felmérve a piaci körülményeket és ehhez alakítani a portfóliót. Nem elhanyagolhatóak a territoriális szempontok, ugyanis az egyéb piaci szereplők mellett kiemelt jelentőségű, hogy egy adott cég a megfelelő országok kereskedelmi lehetőségeit használja ki és úgy alakítsa szellemi tulajdon vagyonát, hogy annak minden más országban is maximálisan kiaknázhassa az előnyeit amellett, hogy garantált a megfelelő védelem.
  • Anyagi helyzet – Mekkora portfóliót érdemes létrehozni? “Meddig ér a takaró”? – Egy cég számára az üzleti modell meghatározása talán a legösszetettebb, de mégis legfontosabb alapkő. Ahhoz, hogy ezt megfelelően alakíthassák ki, fel kell mérni a rendelkezésre álló anyagi forrásokat és össze kell vetni azzal az összeggel, amely a létrehozott szellemi tulajdon későbbi felhasználása során megtérülhet.

Stratégiai mozgástér

A célnak megfelelő szellemi tulajdoni irányt kell megválasztani, hiszen a piacon intenzívebben képes fellépni egy olyan cég, melynek szellemi tulajdoni vagyona megfelelően van kidolgozva, akár az egyes eszközök és iparjogvédelmi formák kombinálásának köszönhetően. Ezen túlmenően elengedhetetlen a megfelelő ütemterv elkészítése, hiszen a jog számos időhöz kötött “kiskaput” tartalmaz, melyek segítségével egy erősebb védelmi konstrukció hozható létre. Amennyiben egy cég a lehető legsikeresebb akar lenni, akkor részletesen elemzi és mérlegeli a külső erőforrásokat, az egyéb jogi- és gazdasági eszközöket.

A szellemi alkotások hasznosítása

A kizárólagos jogokon keresztül szerezhetőek meg a vagyoni előnyök, hiszen magának az oltalomszerzésnek az a célja, hogy a piaci hasznosítás során garantált legyen a megfelelő jogi védelem. Alapvetően két irány lehet: az első, hogy a jogosult saját maga hasznosítja a szellemi tulajdont, a másik a technológiai transzfer, amikor egy másik személy részére átengedi a jogosult a kizárólagos jogokat vagy egy részüket. Ezeknek eszközei a hasznosításra irányuló szerződések, melyek megalkotásának szintén két útja van. A jogosult dönthet úgy, hogy ellenérték fejében átruházza a jogokat másra, de azt is választhatja, hogy úgynevezett licencia-szerződésen keresztül felhasználási, használati vagy hasznosítási jogot enged harmadik személynek.

Az IP átruházása

A szellemi tulajdon átruházása a dolog adásvételéhez hasonlítható, míg a licencia a dolog bérbeadásához. Természetesen ez csak szemléltető példa, de az átruházási szerződés, mely egy egyszeri jogügylet, elengedhetetlen eleme a jogátruházásnak, azaz a folyamatnak, melynek eredményeképp a szellemi alkotás és a kapcsolódó jogok harmadik személyre szállnak át. Az iparjogvédelem fontos garanciája, hogy a szellemi alkotásokat regisztráló közhiteles nyilvántartás keretében transzparensen kezelhető. A szerzői jog esetében fontos tilalom érvényesül, ugyanis ezesetben a vagyoni jogok nem ruházhatóak át, kivéve a szoftvereket, az adatbázisokat és a reklámozás céljára megrendelt műveket. További alapvető szerződéses feltétel, hogy a szerződés tartalmából minden kétséget kizáróan beazonosítható legyen az átruházás tárgya, ellenértéke – mely általában egyszeri díj – és a kötelező szavatossági kritériumok.

Licencia szerződések

Itt a jogosult megtartja a kizárólagos jogokat és a harmadik személyeknek – a bérbeadáshoz hasonlóan – csak hasznosításra irányuló jogot enged, és a másik fél ezért díjat, úgynevezett licencdíjat fizet. Kötelezően érvényesülő szerződéses elemek, hogy egyértelműen azonosítható legyen a szövegből az engedély tárgya és terjedelme, a fizetendő díj összege, a szerződés időtartama és megszűnésének esete(i), a licenciaadó és a licenciavevő jogai, valamint kötelezettségei, illetve a műszaki segítségnyújtás kérdése, mivel a jogosult rendelkezik a szükséges tudással, melyre a hasznosítónak később szüksége lehet.
A licenciadíjakra három konstrukció ismert: az egyszeri fix összeg, a sávosan váltakozó bevétel-arányos összeg és ezek kombinációja. Az üzleti stratégia szempontjából a kizárólagosság kérdése is fontos. Ennek három fajtája ismert: a nem kizárólagos licencia (non-exclusive licence), amikor a jogosult korlátlanul licenciába adhatja a szellemi tulajdonát más szerződő partnereknek, az egyedüli – sole licence – amikor a licenciaadó mellett egy vagy több előre meghatározott személy jogosult a szellemi tulajdon használatára és a kizárólagos licencia, amikor maga a licenciaadó sem hasznosíthatja a saját szellemi tulajdonát, arra kizárólagosan a licenciavevő válik jogosulttá.

IP és bekeftetések

A befektetési helyzet az, amikor a befektető a pénzéért cserébe vagyoni részesedést kap, hiszen a jogosult nem tudja megfelelően hasznosítani a saját szellemi tulajdonát. Bár változatos befektetési formák léteznek, mégis elég kockázatos a jogosultak számára, hiszen minden befektetőnek célja a kilépés, ami a jogosult gazdasági helyzetét erőteljesen befolyásolja.

Az IP jelentősége abban rejlik, hogy a stabil és átlátható szellemi tulajdoni helyzetnek egyre nagyobb jelentősége van egy cég megítélésének, értékének meghatározása során, illetve egyre elterjedtebben a start-up vállalatok, melyek esetén a projekt egyetlen vagy leglényegesebb eleme az IP vagy védett ismeret. Kiemelt jelentőségű a befektetések terén, hogy a felek milyen finanszírozási megoldásokat alkalmaznak. A jegyzett tőke emelése és a tagi kölcsön nyújtása mellett lehetséges az ázsiós tőkeemelés, amikor a jegyzett tőkéből és a tőketartalékból is pénzeszköz teremthető. Nem szabad elhanyagolni az IP területén a franchise szerződéseket, hiszen ennek a Ptk-ban nevesített konstrukciónak az elsődleges célja valójában a szellemi tulajdon védelme.

Hogyan kerül a szellemi tulajdon a céltársaságba?

Általában befektetői elvárás hatására alakul ki a végső döntés aközött, hogy a jogok átruházására vagy licenciára kerül sor. Ide kapcsolódó az apportálás, ugyanis az IP és a licencia is apportálható (hiszen vagyoni értékkel bíró, forgalomképes jogok), melyek értéke jelentős a gazdasági társaságok számára.

  • befektetési szerződések: a befektető részesedést szerez a befektetés céljából működtetett gazdasági társaságban
  • átvilágítás (due diligence): a folyamat során több szempontból elemzik a felmerülő kockázatokat jogi-, adóügyi- és környezetvédelmi átvilágítás keretén belül
  • titokvédelmi megállapodások: ezek olyan tipikus rendelkezések a szerződésben, melyek megjelölik a titokvédelemre kötelezettek körét, a védelem tárgyát, tartalmazzák a felek kötelezettségvállaló nyilatkozatát és a kapcsolódó jogkövetkezményeket.

Szindikátusi szerződés

A szerződési konstrukciók egyik alapeleme, melynek lényege, hogy a befektetésben érintett felek rögzítik – nem bíróságnak benyújtott társasági iratban – az együttműködésének szabályait, a kötelmi jogi kötelezettségvállalást egymás felé és a megszegés okán életbe lépő kártérítési szankciókat.
További tipikus elemei a szindikátusi és befektetési szerződéseknek – általában befektetővédelmi céllal – a következők: több szakaszból álló befektetés, szavazati jogok mértékének és gyakorlásának meghatározása, az elsőbbségi részesülés biztosítása, a vezető tisztségviselőkre vonatkozó elsőbbség rögzítése, a folyamatos monitoring és az üzletrész vagy részvény-átruházási lehetőségek korlátozása.

IP értékelése

Fontos, hogy a jogosult tisztában legyen azzal, hogy a szellemi tulajdon az adott időpontban milyen piaci értéket képvisel. Akkor indokolt ennek felmérése, ha befektetési helyzetekkel találja magát szemben a jogosult vagy a különböző vállalkozások felvásárlásra kerülnek, esetleg egyesülnek, illetve, ha a jobb hasznosítás érdekében az IP értékesítésére vagy licencia-szerződésre kerül sor, továbbá akkor, ha hitelfinanszírozási biztosítás értékét kell meghatározni. A megfelelő értékelési módszer kiválasztása nehéz, hiszen komplex jogi és közgazdasági elemzést igényel. Ezeknek ismert formái: a költségalapú, a piachoz kapcsolódó, a jövőbeli nyereség alapú és komparatív elemzés.

Az IP biztosíték célú megterhelése

Ennek keretében ismeretes a szerződéses biztosíték, amikor az lajstromozott jogok kapcsán a szellemi alkotás zálog tárgyává válik. Ennek segítségével a hitelezők kielégítést kereshetnek a biztosítékból, akár végrehajtás (árverés) útján.

A webinárium kreditpontos e-learning formájában felvételről ingyenesen megtekinthető.

A cikk Wolters Kluwer Hungary Kft. termékeire/szolgáltatásaira vonatkozó linket tartalmaz. A Jogászvilág kiadója a Wolters Kluwer Hungary Kft.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 23.

Eljárást indított a GVH a Natur Tanya ellen

A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt versenyfelügyeleti eljárást indított a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a Natur Tanya Hungary Kft.-vel és a Naturweb Kft.-vel szemben.

2024. május 23.

EY: Új EU-s szabályozás mutat rá a kibervédelem minimumára

Hatalmas károkat okoz a kiberbűnözés a pénzügyi szektorban, amire az Európai Unió választ kíván adnia az úgynevezett DORA rendelettel. A már jövőre élesben működő kiberszabályozás segít felkészíteni az európai, köztük a hazai pénzügyi szervezeteket az online támadások kivédésére – hívja fel a figyelmet az EY. A vállalatoknak jól felfogott érdeke, hogy megfeleljenek a DORA által nyújtott minimális elvárásoknak, de érdemes egy jóval komplexebb, személyre szabott megközelítés alkalmazni, hogy mindenképp elkerüljék a komoly anyagi és reputációs kárral járó biztonsági incidenseket.