Tájékoztatással segítené a munkavállalók szabad mozgását az Európai Bizottság

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Alapvetően tájékoztatási és jogi eszközökkel segítené az Európai Bizottság a munkavállalók, álláskeresők szabad mozgását az Európai Unión belül – derül ki abból az irányelvtervezetből, amelyet pénteken mutatott be a brüsszeli testület.

Ha a jogszabálytervezetet az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament is elfogadja, akkor a tagállamoknak olyan kapcsolattartó pontokat kell majd kialakítaniuk, amelyek tanácsadással, információval és segítségnyújtással állnak a külföldi, uniós, migráns munkavállalók rendelkezésére.

Emellett az irányelvjavaslat szerint megfelelő jogorvoslati lehetőséget is biztosítani kell majd az uniós bevándorlóknak, és az érdekképviseleti szervek mozgástere is bővülne, a szakszervezetek is több jogi lehetőséget kapnának arra, hogy fellépjenek a diszkrimináció ellen.

„A munkavállalók szabad áramlása alapvető jog, és nem alku tárgya” – jelentette ki Andor László foglalkoztatásért és társadalmi befogadásért felelős uniós biztos az irányelvjavaslat ismertetésekor. A magyar biztos szerint a munkaerő-áramlással mindenki jól jár. A politikus annak a meggyőződésének is hangot adott, hogy nem igaz az a sokszor hangoztatott ellenérv, amely szerint a bevándorlók elvennék a munkát a fogadó ország munkavállalóitól. A tapasztalat azt mutatja, hogy nem veszik el másoktól a munkát, hanem olyan területeken helyezkednek el, ahol amúgy munkaerőhiány van, nem helyettesítik, hanem kiegészítik a fogadó ország munkavállalóit – hangsúlyozta Andor.

Az irányelvjavaslat ismertetésekor újságírók annak a levélnek a kapcsán is kérdéseket tettek fel Andor Lászlónak, amelyet az Egyesült Királyság, Ausztria, Németország és Hollandia belügyminiszterei írtak, és amelyben a tárcavezetők azt kérik, hogy szankcionálhassák azokat, akik visszaélnek a szabad mozgás lehetőségével, akik nem azért utaznak egy másik tagállamba, hogy ott dolgozzanak, hanem, hogy kihasználják annak szociális ellátórendszerét.

A négy miniszter úgy véli, egyes országoknak és önkormányzatoknak komoly terhet jelentenek az ilyen visszaélések. Andor László szerint ugyanakkor a bizottság semmilyen konkrét adatot nem kapott, amely alátámasztaná azt, hogy ez valóban ilyen jelentőségű problémát jelentene. A biztos külön kitért arra, hogy például a Romániából és Bulgáriából más uniós államokban indulók kétharmada Spanyolországban és Olaszországban próbált szerencsét, ezért az északi államok aggodalmait nem árt „óvatosan kezelni”. „Néha attól tartunk, hogy ezt a kérdést egy kicsit felfújják hazai, belpolitikai okok miatt” – vélte a foglalkoztatáspolitikai biztos.

A bizottság írásban kiadott közleménye is foglalkozik ezzel a kérdéssel. A brüsszeli testület szerint a migránsok túlnyomó többsége azért költözik egy másik tagállamba, hogy ott valóban dolgozzon. A statisztikai adatok pedig azt mutatják, hogy a más uniós országból származók több mint kétharmadának van állása, majdnem tizede pedig aktívan állást keres, az állástalanok döntő többsége pedig a fogadó országba költözés után, és nem az előtt vált munkanélkülivé. „Egyetlen tagállam sem szolgáltatott az Európai Bizottságnak olyan statisztikai bizonyítékot, amely alátámasztaná, hogy a „szociális turizmus” valóban számottevő mértékű problémát jelentene” – fogalmaz a bizottság közleménye.

A bizottság azért állt elő az irányelvjavaslattal, mert úgy ítéli meg, hogy a munkaerő-áramlás egyik jelentős akadálya az, hogy a munkaadók nem ismerik az uniós jogot, függetlenül attól, hogy a tagállamok átültették-e azt saját belső jogrendjükbe, ez pedig sok esetben hátrányos megkülönböztetéshez vezet. Mindemellett az előkészítés kapcsán folytatott társadalmi konzultáció folyamán sokan azt jelölték meg problémaként, hogy nem tudnak hova fordulni, hogy tájékozódjanak a munkavállalók szabad áramlásával kapcsolatos jogokról és lehetőségekről.

A bizottság közleménye azt is ismerteti, hogy jelenleg az uniós munkaerő mintegy 3 százaléka, 9,5 millió ember él és dolgozik másik tagállamban, 1,2 millióan pedig más tagállamban dolgoznak, mint ahol élnek. A bizottság két táblázatot is közzétett, amely azt tartalmazza, hogy melyik uniós tagállamból hányan vállalnak munkát a 26 többi tagállamban, illetve, hogy a másik 26 országból egy adott tagállamban mennyien dolgoznak. A táblázat tanúsága szerint Magyarországról mintegy 121 400 munkavállaló, a magyarországi foglalkoztatottak nagyjából 3,1 százaléka dolgozik az unió többi országában, Magyarországon pedig körülbelül 17 200 külföldi EU-állampolgár talált munkát.

---