„Tanulmányi szerződés” munkaviszony előtt

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A hatályos szabályozás – szemben az 1992. évi Mt.-vel – a tanulmányi szerződést a munkavállaló és munkáltató közötti szerződésként határozza meg, ez azonban nem jelenti azt, hogy a felek előtt minden kapu bezárult a szerződéskötésre a munkaviszony létesítését megelőzően.

A tanulmányi szerződésről röviden

A hatályos jogszabályi rendelkezések alapján a tanulmányi szerződésben a munkáltató vállalja, hogy a tanulmányok alatt támogatást nyújt, a munkavállaló pedig arra kötelezi magát, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja és a képzettség megszerzése után a támogatás mértékével arányos időn – de legfeljebb öt éven – keresztül munkaviszonyát felmondással nem szünteti meg.

Ahogyan a fenti szövegből kitűnik, a szerződést kötő felek a munkáltató és a munkavállaló és a munkavállaló által vállalt jogviszony fenntartási kötelezettség teljesítése is munkaviszony fennállását feltételezi.

A jogalkotó egyebekben igen nagy szabadságot ad a feleknek, ugyanis nem határozza meg sem a támogatás konkrét tartalmát, sem a munkavállaló által vállalt kötelezettség tartamát sem, csupán annak maximumát (5 év).

A támogatás keretei között a munkavállaló számára biztosítható például szabadidő a tanulmányokhoz („tanulmányi szabadság”), amely lehet akár díjazással járó, akár fizetés nélküli, a munkáltató vállalhatja a tandíj, tankeszközök költségeinek részben vagy teljes egészében történő megtérítését, lakhatás, utazás támogatását a tanulmányokkal összefüggésben stb., természetesen azzal, hogy az egyes juttatások adott esetben eltérő adó- és járulékterheket viselnek.

A munkavállaló kötelezettsége ezzel szemben egyszerűbb: a tanulmányok folytatása és jogviszony felmondással történő megszüntetésétől történő tartózkodás.

Szerződéskötés munkaviszony létesítését megelőzően

A fentiekből következik, hogy az Mt. hatálya alatt tanulmányi szerződést a munkaviszony létesítését megelőző időszakra nem köthetnek a felek. Azt azonban nem zárja ki sem munkajogi, sem polgári jogi szabály, hogy a felek tanulmányi szerződéssel azonos feltételek mellett egymással megállapodást kössenek, amely értelmében a leendő munkáltató támogatás nyújtását vállalja, míg a leendő munkavállaló pedig azt, hogy a tanulmányok sikeres befejezését követően munkaszerződést köt és azt felmondással a felek által meghatározott ideig nem szünteti meg. Erre a szerződésre azonban – valamint az ebből eredő követelésekre is – a polgári jog szabályait kell alkalmazni.

A polgári jogi szerződés tartalma

A feleknek egy „klasszikus” tanulmányi szerződésnél célszerű jóval részletesebben meghatározni az általuk vállalt kötelezettségeket – adott esetben akár az Mt. vonatkozó rendelkezéseivel azonos tartalommal is –, hiszen a szerződés mögött „nem áll” ott a munka törvénykönyvének szövege. A Ptk. pedig ezt a szerződést típust nevesítve nem ismeri, így a felek konkrét jogait és kötelezettségeit érintő részletszabályokat is csak igen korlátozott körben tartalmaz.

Azok a legfontosabb kérdések, amelyet a feleknek tételesen rendezni célszerű, az alábbiak:

• a (leendő) munkavállaló által vállalt kötelezettség tételes meghatározása (pontosan kivel, milyen munkakörre, adott esetben milyen tartalommal vállalja a munkavállaló a munkaszerződés megkötését);

• a képzés pontos meghatározása, különös tekintettel annak kezdetére, várható befejezésére;

• mit vállal a leendő munkáltató: tekintettel arra, hogy a felek között más jogviszony nem áll fenn, a nyújtott támogatás jellemzően pénzbeli lesz (a tanulmányokhoz szükséges szabadidő, szabadság biztosítása fogalmilag kizárt munkaviszony hiányában), de nem kizárt más formák választása sem, azzal, hogy a támogatás formájától függően az minden bizonnyal adóköteles jövedelemnek fog minősülni;

• a munkaszerződés megkötésének elmaradásából, a munkaviszony felmondásából eredő jogkövetkezmények meghatározása (kinek, milyen ütemezésben, mekkora mértékben és pontosan mit kell megtérítenie a másik fél számára);

• esetleges kötbér kikötése.

Tekintettel arra, hogy a munkaszerződés megkötéséhez mindkét félre „szükség van”, így célszerű rendezni azt a kérdést is, hogy hogyan járnak el a felek, amennyiben a (leendő) munkáltató oldaláról merül fel érdekmúlás: a tanulmányok elvégzésének idejére megváltozik a munkáltató helyzete és mégsem szeretne munkaszerződést létesíteni a munkavállalóval.

Végezetül, javasolt felülvizsgálni a munkáltatói munkaszerződés mintákat is, ugyanis azok rendelkezései jelentősen befolyásolhatják a polgári jogi megállapodás teljesítését. Gondoljunk itt csak arra az egyszerű esetre, amikor a munkaszerződésben „felejtett” próbaidő kikötése miatt a munkavállaló szerződésszerűen jár el, mégis mentesülhet jogviszony fenntartási kötelezettsége alól egyszerűen azzal, hogy munkaviszonyát nem felmondással, hanem attól eltérő jogcímen, próbaidő alatti azonnali hatályú felmondással szünteti meg, akár már az első munkában töltött napon.  

[htmlbox Opus_Simplex]

 

 

---