Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Európai Unióhoz való csatlakozással évről-évre nő a megváltozott munkaképességű emberek iránti figyelem, azonban a társadalmi integráció hiányosságai, az ismeretek és a tapasztalatok hiánya, a félelem megnehezíti az integrációt. A megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásának lehetőségeiről, a rájuk vonatkozó törvényi szabályozásokról kérdeztük Dobár Attilát, a JOBGROUP és Rehabjob ügyvezető partnerét, és egyben a téma szakértőjét.
A megváltozott munkaképességű személy fogalma
Megváltozott munkaképességű személy az, akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű. Ez egyben azt is jelenti, hogy az összes egészségkárosodás mértéke 40 százalékos vagy annál nagyobb. Ez a két új fogalom cserélte fel 2008-tól az addig munkaképesség – csökkenés fogalmat és százalékos besorolást.
Megváltozott munkaképesség és fogyatékosság közötti különbség
Fogyatékos személy az, aki tartósan vagy véglegesen olyan érzékszervi, kommunikációs, fizikai, értelmi, pszichoszociális károsodással – illetve ezek bármilyen halmozódásával – él, amely a környezeti, társadalmi és egyéb jelentős akadályokkal kölcsönhatásban a hatékony és másokkal egyenlő társadalmi részvételt korlátozza vagy gátolja. (1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról) – tájékoztatott Dobár Attila.
Látható, hogy a fogyatékosság törvényi meghatározása sokkal tágabb és absztraktabb, mint a megváltozott munkaképességű személyeké. Ez természetesen azért is van mivel a két fogalomhoz más joghatások társulnak, más helyzetekben használandóak. A megváltozott munkaképesség egy foglalkoztatás- és szociálpolitikai fogalom, és mint olyan a munkajogba is átszivárog, együtt járnak vele juttatások, a munkáltató regisztrációs kötelezettsége, amennyiben a rehabilitációs hozzájárulás alóli mentesülést kiváltaná, vagy ha a rehab – kártyával járó járulékkedvezményt érvényesítené.
Egy ennyire, az eljárás szempontjából kulcsfontosságú fogalomnak kézzelfoghatónak és bizonyíthatónak kell lennie, ezért a nagy különbség. Továbbá természetesen szükség volt egy fokbeli (innen a minimum 40 százalék) meghatározásra, hogy milyen súlyosságú károsodás – és ezzel együtt munkaerő-piaci hátrány – esetén van szüksége az érintett személynek a nyújtható kedvezményekre, támogatásokra.
Amennyiben egyszerűen akarunk fogalmazni: minden megváltozott munkaképességű személy fogyatékossággal élő, de ez fordítva nem feltétlenül igaz.
Törvényi rendeletek
Erre nehéz teljes képet adó választ adni, – tájékoztatott a szakértő, mivel minden szabály, ami foglalkoztatásra vonatkozik érinti a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását, továbbá minden jogszabály, ami esélyegyenlőségről, hátrányos helyzet kompenzációjáról szól is érinti ezt a kérdést. Azért a teljesség igénye nélkül az alábbi rendeletek nagyrészt lefedik a témát:
Közvetlenül:
Közvetve:
Statisztika
A probléma az ilyen jellegű statisztikák készítésekor abban rejlik, hogy ezek hiperszenzitív adatok és a kezelésük külön odafigyelést, szervezést igényel, mindemellett a KSH ad ki ilyen jellegű országos statisztikákat időről-időre. Országos szinten azt lehet még nyomon követni, hogy mennyi rehabilitációs hozzájárulást fizettek be a munkaadók éves szinten. Ebből az a szám látható, hogy hány betöltetlen pozíció van a cégeknél, ami után adót kell fizetniük.
| Munkaügyi és tb-nyilvántartás, adatszolgáltatás 2014 |
|---|
|
Bizonytalan az új szabályok alkalmazásában? Értesüljön az újdonságokról, tegye fel kérdéseit szakértő előadóinknak Farkasné Gondos Krisztina OEP osztályvezetőnek, dr. Kártyás Gábor munkajogásznak és dr. Kovács Ferenc adószakértőnek – jöjjön el 2014. március 20-án szakmai konferenciánkra Ízelítő a tematikából:
Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90. |
Foglalkoztatási területek, támogatások
Dobár Attila véleménye szerint ennél a munkavállalói rétegnél –az előző rendszer sajátosságai és szegregatív működése miatt – jellemző az aluledukáltság illetve a szaktudás elavultsága időmúlás miatt. Ez persze nem azt jelenti, hogy nincsenek megváltozott munkaképességű diplomások, felsőfokú végzettséggel rendelkezők, de sajnos reprezentáltságuk elmarad a társadalmi arányoktól.
Mindezen okoknál fogva elsősorban a könnyű fizikai munka, illetve a betanított munkák területén alkalmaznak megváltozott munkaképességű munkavállalókat a nyílt munkaerő-piacon, de természetesen volt már példa magasabb beosztású keresésre, szellemi munkára egyaránt.
A munkáltatók többféle támogatást adnak és ebből a szempontból két csoportot különböztetünk meg. Akkreditált munkáltató illetve „integráló” munkáltató az, aki elsősorban megváltozott munkaképességűeket foglalkoztat (ez a régi védett munkáltató kifejezés tartalmi és így elnevezésbeli változása), a másik az a teljesen átlagos munkáltató, aki megváltozott munkaképességű személyeket is alkalmaz a cégénél.
A második csoport fő jellemzői:
Cégek affinitása a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatására
A vállalatok hajlama teljesen változó és a teljes skálát betölti a nagyon mereven elutasítótól az egészen nyitott és befogadóig – nyilatkozta Dobár Attila.
Megjegyzendő azonban, hogy a társadalmi integráció hiányosságai sajnos fellelhetőek a cégek hozzáállásában is, a félelem, az ismeretek és a tapasztalatok hiánya megnehezíti az integrációt, sőt megmagyarázza azt, hogy miért jóval több a negatív affinitású vagy tartózkodó cég a palettán. Mindezek miatt megfelelő előkészítés, érzékenyítés és a befogadó környezet kialakítása nélkül majdnem lehetetlen sikeresen integrálni megváltozott munkaképességű munkavállalókat.
Megváltozott munkaképességű emberek munkavállalási hajlandósága
Az elmúlt években a szociális jellegű támogatások megváltozott munkaképességűekkel kapcsolatos területén történt változások miatt kényszerűségből mindenképpen növekszik a hajlandóság, egyre többen vállalnának munkát állapotuk ellenére, vagy éppen a miatt. Mivel a segélyekből, támogatásokból már nem igazán lehet megélni, legalábbis nem mindegyik támogatási formából, ezért szükségszerű, hogy ez a társadalmi réteg is elkezdett egyre inkább helyet követelni magának a munkaerő-piacon.
Kereslet diplomás megváltozott munkaképességű dolgozóra
A cégek szeretnének megváltozott munkaképességű diplomásokat alkalmazni a magasabb pozíciókban, ami nem csak a vállalat gazdasági szempontjából lenne hasznos és hatékony, de nagyon elősegítené az érzékenység és a befogadó környezet kialakítását. Sajnos még mindig relatíve kevés megváltozott munkaképességű személy jár egyetemre, főiskolára, így a megváltozott munkaképességű diplomások száma lassabban nő, mint ideális lenne, de emelkedik.
Hozzá kell azonban tenni, hogy a felsőoktatásban jelen lévő megváltozott munkaképességű hallgatókról még nem feltétlenül lehet tudni státuszukat, mivel majd ha kilépnek a munka világába csak akkor fognak átesni a komplex vizsgálaton. Másik probléma az, hogy a társadalmi elutasítás miatt a diplomával rendelkező megváltozott munkaképességű fiatalok, nem feltétlenül vállalják szívesen az állapotukat.
Ellátásokra való jogosultságot megállapító intézményrendszer
Az intézményi és eljárási rendszer új, ezért óhatatlanul kiforratlan és gyermekbetegségekkel küzd – fogytatta a szakértő. Egyes változások kifejezetten jó irányba mutatnak, mások megfontolatlanok vagy elhamarkodottak voltak. Az intézményi rendszer működésén is ez figyelhető meg, azonban remélhető, hogy lassan beáll a megfelelő ütemű működésre és kicsit visszavesz szigorából, mert akármennyire is komplex a felülvizsgálat, elképesztően nehéz megítélni egy megváltozott munkaképesség fokát és adni neki egy százalékos számot. A kezdeti működési állapothoz és az arról szóló panaszokhoz képest talán konszolidáció figyelhető meg, de még sokat kell változnia a rendszernek, mire kiforrottnak lesz.
Pályázati lehetőségek, Emberi Erőforrás Minisztérium lépései a foglalkoztatás elősegítésére
A pályázati kiírások folyamatosan frissülnek, változnak (a legtöbb TÁMOP-projekt keretein belül), azonban közös vonás, hogy a legtöbb esetben bér- és/vagy járulékköltségek támogatásához, illetve az épített környezet akadálymentesítéséhez lehet pályázatokat benyújtani és támogatást igényelni.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma egyrészt a törvényi környezet, a szabályozás egységesítése és átláthatóvá tételén, módosításán illetve a törvények által előírt szabályok, feladatok végrehajtásán fáradozik, működik közre, illetve a különböző képzési, közvetítési programokkal próbálják javítani a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási esélyeit.
Nonprofit szervezetek szerepvállalása
A nonprofit szervezetek sokféle feladatot vállalnak ebben a folyamatban – többek között – mi magunk is ennek a körnek vagyunk részei a Rehabjob-bal – fejtette ki az ügyvezető. Ezen feladatok a munkavállalók rehabilitálásától, felkészítésétől, az interjúztatáson, a toborzás-kiválasztáson át, a befogadó környezet kialakításával kapcsolatos feladatokig igen széles skálán mozognak. Meg kell említeni, hogy ennek a feladatkörnek még mindig igen kicsi múltja van hazánkban, ezért ezekre a szervezetekre, ránk hárul a jó gyakorlatok kialakítása, a know how-k összegzése, alkalmazása, a munkaerő-piaci helyzet és a jogi környezet felmérése, alkalmazása is.
A 2014-es év tendenciája a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására
Ahogy a cégek alkalmazkodnak az új helyzethez, és ahogy egyre inkább tudunk rájuk hatni, egyre többen lesznek nyitottak erre a témára és egyre inkább javulni fog a befogadói hangulat, ezáltal tovább javulhat a helyzet, mi legalábbis továbbra is ezen fogunk dolgozni! – fejezte be a tájékoztatást Dobár Attila
