Titkos hang- és képfelvételek, egyéb jogellenesen beszerzett bizonyítékok bíróság előtti felhasználása polgári jogi ügyekben


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Cikkünkben bemutatjuk a jogellenesen megszerzett bizonyítékok felhasználásának jogszabályi hátterét és a bírói gyakorlatot. Röviden ismertetjük a munkavállalók technikai eszközzel történő ellenőrzésére vonatkozó legalapvetőbb szabályokat. A titkos kép- és hangfelvételekkel kapcsolatosan két kérdéskört érintünk: egyrészről a felvétel engedély nélküli elkészítését, másrészt a hozzájárulás nélküli bírósági felhasználását. Ezt követően kitérünk a peres eljárásra vonatkozó rendelkezések ismertetésére. Ezen túl foglalkozunk az új Ptk. hatálybalépésével bekövetkező változásokkal is.


1. Jogellenes bizonyítékok munkaügyi perekben

Napjainkban egyre többször merül fel bírósági eljárásokban az a kérdés, hogy felhasználhatók-e a polgári peres eljárásban a másik fél tudomása és hozzájárulása nélkül készült bizonyítékok. A leggyakrabban ezek titkos kép- és hangfelvételek. Példának okáért a munkáltató úgy dönt, hogy a lopások megakadályozása végett titkos kamerarendszert működtet a raktárban. A kamera rögzíti, hogy az egyik munkavállaló LCD televíziót tulajdonít el a raktárból, ezért a munkáltató azonnali hatályú felmondással megszünteti a jogviszonyt. Vajon felhasználható-e a felmondás jogellenessége miatt indított perben a felvétel, bizonyíthatja-e azzal a munkáltató az indok valóságát? De nemcsak a munkáltatók, a munkavállalók is rögzítenek titkos felvételeket. Számos alkalommal előfordult, hogy a munkavállaló a munkaviszony megszüntetéséről szóló tárgyalásokat felvette mobiltelefonnal. Volt, hogy arra hivatkozással kérte a titkos hangfelvétel meghallgatását, hogy az rendeltetésellenes joggyakorlást bizonyít, mert ugyan létszámcsökkentés miatt szüntették meg a munkaviszonyát, de a hangfelvételen elhangzik a munkáltatói jogkör gyakorlójától, hogy a tényleges ok az, hogy az állománygyűlésen felszólalt és kellemetlen kérdéseket tett fel.

A titkos kép- és hangfelvételeken túl a munkáltató számos esetben technikai eszközzel ellenőrzi a munkavállaló munkavégzését, tartózkodási helyét, internethasználatát, levelezését, mely személyes adatkezelést is megvalósít. Nem egy esetben ez az adatkezelés jogellenes. Ennek ellenére vajon felhasználható-e a megszerzett bizonyíték, ha a munkáltató például jogellenesen, a munkavállaló tudta nélkül ellenőrizte az internethasználatot?

Cikkünkben bemutatjuk a jogellenesen megszerzett bizonyítékok felhasználásának jogszabályi hátterét és a bírói gyakorlatot. Röviden ismertetjük a munkavállalók technikai eszközzel történő ellenőrzésére vonatkozó legalapvetőbb szabályokat. A titkos kép- és hangfelvételekkel kapcsolatosan két kérdéskört érintünk: egyrészről a felvétel engedély nélküli elkészítését, másrészt a hozzájárulás nélküli bírósági felhasználását. Ezt követően kitérünk a peres eljárásra vonatkozó rendelkezések ismertetésére. Ezen túl foglalkozunk az új Ptk. hatálybalépésével bekövetkező változásokkal is.

2. Jogszabályi háttér – anyagi jog

2.1. Munkajogi szabályozás

Az Mt. maga is alapelvként rögzíti, hogy a törvény hatálya alá tartozók személyhez fűződő jogait tiszteletben kell tartani [Mt. 9. § (1) bek.]. A munkáltatói ellenőrzés kapcsán mindössze azt szabályozza, hogy a munkáltató a munkavállalót csak a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizheti, a munkavállaló magánélete nem ellenőrizhető. Kimondja továbbá, hogy a munkáltató ellenőrzése és az annak során alkalmazott eszközök, módszerek nem járhatnak az emberi méltóság megsértésével. A munkáltató előzetesen tájékoztatja a munkavállalót azoknak a technikai eszközöknek az alkalmazásáról, amelyek a munkavállaló ellenőrzésére szolgálnak (Mt. 11.§).

A technikai eszközzel való ellenőrzés kapcsán az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezései alkalmazandóak, melyek bővebb kifejtésére jelen cikk keretei nem adnak lehetőséget. A technikai eszközzel való ellenőrzés ugyanis személyes adatkezelést is megvalósít, ezért a törvény rendelkezései irányadóak.

Az ellenőrzés jogszerű megvalósítása kapcsán a legnehezebb kérdés, hogy a munkavégzés ellenőrzése nagyon gyakran a munkavállaló magánéletét is érinti, például akkor, amikor a munkavállaló az internetet magáncélra is használja, a hivatali e-mail címén magánlevelezést is folytat.

Márpedig az Mt egyértelműen tiltja a munkavállaló magánéletének ellenőrzését, így a munkáltatónak olyan ellenőrzési módot kell alkalmaznia, ami a legkevésbé korlátozza, sérti az alkotmányos, illetve törvényes jogokat. A munkáltató az úgynevezett érdekmérlegelés alapján jogosult jogos érdekei biztosítása, így például üzemi, üzleti titkainak védelme, munkaügyi kötelezettségszegések feltárása és üldözése érdekében a munkavállalók hozzájárulása nélkül is személyes adataik kezelésére, de csak az adatkezeléshez feltétlenül szükséges mértékben és ideig, és csak akkor, ha az adatkezelés a cél eléréséhez elengedhetetlen és annak elérésével arányos.

Ezek az előírások vonatkoznak a munkavállalók kamerás, illetve GPS-szel történő megfigyelésére, de a munkahelyi internetforgalom és számítógép-használat ellenőrzésére is.

2.2. Kép- és hangfelvételek

A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban Ptk.) szerint a személyhez fűződő jogok megsértését jelenti a más képmásával vagy hangfelvételével kapcsolatos bármiféle visszaélés. Képmás vagy hangfelvétel nyilvánosságra hozatalához – a nyilvános közszereplés kivételével – az érintett személy hozzájárulása szükséges [Ptk. 80. § (1)–(2) bek.].

2.2.1. Kép-, és hangfelvétel engedély nélküli elkészítése

A jogszabály a képmás vagy hangfelvétel készítéséről külön nem rendelkezik. A Ptk. 80. §-ának (1) bekezdéséből következik azonban, hogy a személyhez fűződő jogok megsértése megvalósulhat a képmás vagy hangfelvétel visszaéléssel történő elkészítésével is. Az ítélkezési gyakorlat szerint azonban hangfelvétel engedély nélküli elkészítése – ellenkező bizonyításának hiányában – önmagában visszaélésnek minősül. Ha a fél a másik fél tudta és hozzájárulása nélkül a vele való beszélgetést magnetofonszalagra felvette, azzal megsérti személyhez fűződő jogát. A visszaélés önmagában akkor megvalósul, ha a hangfelvétel készítésére az érintett tudta és beleegyezése nélkül kerül sor. Az érintett engedélye nélküli felvétel készítésével ugyanis a jogsértő „illetéktelenül hatol be a személyiségi érdekkörbe”. A jogsértő azonban bizonyíthatja, hogy a hangfelvétel elkészítése nem volt visszaélésszerű, annak szándékától, illetve akaratától független egyéb okai voltak. Az erre hivatkozó félnek kell bizonyítania tehát azt a védekezését, hogy a hangfelvétel általa sem ismert módon, műszaki meghibásodás vagy a felvétel gomb véletlen benyomása eredményeként jött létre (BH2008. 266.). Ilyen esetek azonban meglehetősen ritkán fordultak elő a bírói gyakorlatban.

Megjegyezzük, hogy a Legfelsőbb Bíróság ezen korábbi döntésében nem ítélte visszaélésszerű felvételkészítésnek, így jogellenesnek, ha a lakó a falon áthallatszó hangos kijelentéseket tesz a szomszédos lakás lakójának személyével kapcsolatban, és ez utóbbi erről a saját lakásában elhelyezett hangfelvevő berendezéssel felvételt készít. A bíróság szerint ez a magatartás nem jelentett más jogvédte érdekkörébe történő illetéktelen behatolást (jogsértést) (BH1985. 57.).

2.2.2. Kép- és hangfelvétel bírósági felhasználása

Kérdésként merül fel továbbá, hogy a bírósági eljárásban való felhasználáshoz egyáltalán szükséges-e a fél hozzájárulása. A bírói gyakorlat ebben a kérdésben egyértelmű: a hangfelvételnek bírósági vagy szabálysértési eljárásban bizonyítékként való előterjesztése felhasználásnak – nyilvánosságra hozatalnak – minősül, és a felhasználás tényének megállapítása szempontjából közömbös az, hogy a hangfelvétel készítése a személyiségi jogok megsértésével vagy ilyen jogsértés nélkül történt (BH1985. 57.).

Rendelje meg most a három törvénykönyv tükrös kiadványát!

Az új és a régi törvényszövegek egymás mellett, hogy könnyen megtalálja a változást vagy éppen az egyezőséget.

  • Ptk. jogszabálytükör
  • Btk. jogszabálytükör
  • Mt. jogszabálytükör

A jogi tudás alapköve a három kódex!

3. Jogszabályi háttér – eljárásjog

A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban Be.) egyértelműen tiltja az olyan bizonyíték vagy bizonyítási eszközből származó tény értékelését, amelyet az ügyész vagy a nyomozó hatóság bűncselekmény útján, más tiltott módon vagy a résztvevők eljárási jogainak lényeges korlátozásával szerzett meg [Be. 78.§ (4) bek.]. A polgári ügyekben irányadó Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban Pp.) azonban ilyen általános korlátozást nem tartalmaz. A Pp. a szabad bizonyítást alapelvként tartalmazza.

Kimondja, hogy ha törvény másként nem rendelkezik, a bíróság a polgári perben alakszerű bizonyítási szabályokhoz, a bizonyítás meghatározott módjához vagy meghatározott bizonyítási eszközök alkalmazásához nincs kötve, szabadon felhasználhatja a felek előadásait, valamint felhasználhat minden egyéb bizonyítékot, amely a tényállás felderítésére alkalmas. A Pp. maga tartalmaz pár olyan rendelkezést, amik a bizonyításfelvétel korlátozását jelentik, például azzal, hogy kimondja: azt, akitől testi vagy szellemi fogyatkozása miatt helyes vallomás nem várható, tanúként kihallgatni nem lehet, illetve a tanú, ha a titoktartás alól felmentést nem kapott, nem hallgatható ki olyan kérdésről, amely minősített adatnak minősül [Pp. 169. § (2)–(3) bek.]. Emellett a törvény szabályozza a tanúvallomás megtagadásának lehetőségét, például ha a tanú a felek bármelyikének hozzátartozója, vagy ha a tanú a tanúvallomás folytán magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná, az azzal kapcsolatos kérdésben stb. [Pp. 170. § (1) bek.]. A Pp. kifejezetten előírja, hogy a tanú vallomása bizonyítékként figyelembe nem vehető ha a tanút a mentességre való alapos hivatkozása ellenére vallomásra kötelezik, vagy a mentességre nem figyelmeztetik [Pp. 170. § (17) bek.].

4. Elméletek

Azzal a kérdéssel kapcsolatosan, hogy a jogellenesen megszerzett, illetve a hozzájárulás nélküli bizonyítékok felhasználhatóak-e a polgári/munkaügyi perben, három elmélet alakult ki. Az egyik szerint a szabad bizonyítás elvéből adódóan ami nem tiltott, az szabad, így ezek a bizonyítékok szabadon felhasználhatóak a polgári perben. Egy másik elmélet szerint a bíróság előtt a személyiségi jogok megsértése útján nem használható fel bizonyíték. A harmadik, napjainkban leginkább elterjedt és a nemzetközi viszonylatban is elfogadott elv, az ún. viszonossági elv szerint minden egyes esetben mérlegelni és értékelni kell, hogy melyik fontosabb: a fél bizonyításhoz fűződő méltányolható magánérdeke vagy az ellenfél személyiségi jogainak megőrzése. Ez az elmélet számításba veszi azt is, hogy a bizonyíték megszerzése, felhasználása milyen súlyú jogellenességet valósít meg.

5. Változó bírósági gyakorlat

A bíróságok meglehetősen korán, már a nyolcvanas években találkoztak a titkos felvételek mint bizonyítékok felhasználásának kérdésével, de arra akkor még – az akkori jogszabályok alapján – a maitól némileg eltérő, összességében azonban nagyon hasonló választ adtak. A Legfelsőbb Bíróság a BH1985/57. számú eseti döntésében akként foglalt állást, hogy annak eldöntésénél, hogy a hangfelvétel felhasználása a Ptk. 80. §-ának (2) bekezdésére figyelemmel jogellenes nyilvánosságra hozatalnak minősült-e, tekintettel kell lenni a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményeire, amely mindkét felet terheli. A Ptk. 4. §-ának (1) bekezdése értelmében a polgári jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a feleknek olyan magatartást kell tanúsítaniuk, hogy érdekeik érvényesítése a társadalom érdekével összhangban álljon. A bíróság vagy más hatóság előtt folyó eljárásban az igazság érvényesülésének biztosítása közérdek, és a bizonyítás ezt a célt szolgálja. Nem lehet ezért a hangfelvétel felhasználását visszaélésnek tekinteni, ha ez a hangfelvétel felhasználójával szemben elkövetett jogsértéssel kapcsolatos bizonyítás érdekében történik.

Időközben az igazság kiderítése, mint közérdek kikerült a Pp.-ből, bár arra a bíróságok természetszerűen továbbra is törekednek. Így a titkos hangfelvételek felhasználása kapcsán a bíróságok némileg eltérő mérlegelési szempontokat vesznek figyelembe. A Legfelsőbb Bíróság BH1993. 365. számú eseti döntésében a viszonossági elmélet alapján eljárva előírta az alsóbb fokú bíróságok számára, hogy a titkos hangfelvételt rögzítő hangszalag felhasználásáról való döntéskor a felek nyilatkozataihoz képest mérlegeljék, miként illeszthető be a Pp. szabad bizonyítási rendszerébe (Pp. 168. §) a Ptk. 80. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezés.

A Pécsi Ítélőtábla Pf.I.20 081/2009/3. számú határozatában egy olyan ügyben hozott döntést, ahol az alperes 1.200.000.- Ft. kölcsönt adott a felperesnek bármilyen okirat aláírása nélkül, s az alperes – miután a felperes a kölcsöntartozást az ennek visszafizetése végett indított perben tagadta – a személyes beszélgetésükről szóló magnófelvétellel bizonyította követelését, melyet a bíróság meg is ítélt. Ezt követően a felperes személyiségi jogi sérelem miatt pert indított az alperessel szemben. A Pécsi ítélőtábla a Legfelsőbb Bíróság 1985. évi döntéséhez hasonlóan a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményével, a joggal való visszaélés tilalmával [Ptk. 5.§ (2) bek.]. indokolt akkor, amikor elutasította a keresetet. Az ítélőtábla rámutatott arra, hogy a felperesnek ugyan alanyi joga van annak követelésére, hogy személyhez fűződő jogait – így a hangfelvételéhez fűződő jogát is – mindenki tiszteletben tartsa, e jogát azonban a felperes tilalmazott módon gyakorolta, amikor a jog társadalmi rendeltetésével össze nem férő célra, az alperessel szemben illetéktelen előny szerzésére érvényesítette. Az ítélőtábla értékelte azt is, hogy az eljárt bíróságok kizárólag az alperes által készített hangfelvétel alapján tudták a valós tényállást megállapítani. Mindezek alapján akként foglalt állást a bíróság, hogy nem lehet a hangfelvétel felhasználását visszaélésnek tekinteni, ha a felvétel a felhasználójával szemben elkövetett jogsértéssel kapcsolatos bizonyítás érdekében történik.

6. Rövid nemzetközi kitekintés

Az Európai Unió adatvédelmi irányelvének 29. cikke alapján felállított adatvédelmi munkacsoport is hangsúlyozta erre irányuló vizsgálatában, hogy a fél igazságszolgáltatáshoz való hozzáférési joga adott esetben megelőzheti az adatalany személyes adataira vonatkozó jogait (WP 158.).

7. Eljárás a konkrét perben

A gyakorlatban tehát amennyiben valamelyik fél a polgári peres eljárásban titkos kép- vagy hangfelvételt, egyéb jogellenesen beszerzett bizonyítékot kíván felhasználni, mindenekelőtt arról nyilatkoztatja a bíróság a másik felet, hogy hozzájárul-e a bizonyíték felhasználásához. Nemleges válasz esetén a bíróságnak minden esetben mérlegelnie kell, hogy a bizonyítékot – a fél nyilatkozata ellenére – felhasználja-e. Számításba kell vennie az elkészítésének körülményeit, s azt is, hogy ez az egyetlen módja annak, hogy a fél tényállítását bizonyítsa. Abban az esetben ugyanis, ha a fél a tényt egyéb módon, például tanúvallomásokkal is bizonyítani tudja, a személyiségi jogi sérelmet okozó bizonyíték felhasználását indokolt mellőzni.

Amennyiben a bíróság úgy dönt, hogy a bizonyíték felhasználása elengedhetetlen, azt a bizonyítás részévé teszi: a hangfelvételt a tárgyaláson, a felek jelenlétében meghallgatja, a képfelvételt megtekinti. Megjegyezzük, hogy ezt a gyakorlatban megelőzi az, hogy a bizonyító fél a felvételről leiratot készít, melyben pontos időpont (óra, perc) jelzésével rögzíti, hogy mikor hangzik el, történik meg a bizonyító erejű tény, és annak pontosan mi a tartalma. Különösen kellemetlen az eljárás résztvevői számára, ha mintegy hét órás felvételt kell megtekinteni egy teljesen sötét raktárról, a felvételen pedig nem található időmutató arról, hogy az inkriminált esemény mikor történt.

A felvétel megtekintését követően a bíróság nyilatkoztatja a másik felet: elismeri-e, hogy ő volt látható, hallható a felvételen, ezt és ezt mondta, tette. A fél nyilatkozatától függően további lépések merülhetnek fel: Ha a fél a felvétel valódiságát, eredeti voltát vitatja, igazságügyi szakértő kirendelésére kerül sor. A hangszalag, videofelvétel, egyéb bizonyíték ugyanis felhasználása esetén is csupán egy a bizonyítékok sorában, amelynek tartalmi és egyéb valódiságát erre vonatkozó kifogás esetén a bíróság köteles vizsgálni (BH1993. 365.).
  
8. Személyiségi jogi sérelem

Természetesen a bírósági felhasználástól különálló kérdés a személyiségi jogi sérelem megvalósulása, melyért a bizonyító fél – a per kimenetelétől függetlenül -– felelősséggel tartozik.

9. Változások az új Ptk.-ban

A 2014. március 15-én hatályba lépő új Ptk., a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény a képmáshoz és hangfelvételhez fűződő jog szabályozásánál kifejezetten rögzíti, hogy mind az elkészítéshez, mind a felhasználáshoz az érintett személy hozzájárulása szükséges. Csak tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel esetén nincs szükség az érintett hozzájárulására (új Ptk. 2:48.§).

Lényeges változás azonban az, hogy személyiségi jogi sérelem esetén a jogszabály sérelemdíj fizetéséről rendelkezik. A sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges, bár az összeg megállapításakor az is egy mérlegelési szempont. Mindez azt jelenti, hogy személyiségi jogi sérelem, például jogellenesen készített kép- és hangfelvétel esetén – a mostani szabályozással szemben – nem szükséges bizonyítani a bekövetkezett kárt, annak megállapítása nélkül is jár a sérelemdíj (új Ptk. 2:48.§). Továbbra is kétséges azonban a személyiségi jogi sérelemért fennálló felelősség visszatartó ereje.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 1.

Élénkül az ingatlanpiac

Februárban bővült a kínálat az eladó lakóingatlanok piacán havi és éves összevetésben, miközben a kereslet is jelentősen nőtt – közölte saját adatai alapján az ingatlan.com.

2024. február 29.

Egyszeri amnesztia a részesedés korábbi megszerzése bejelentésének pótlására

A 2024-es adótörvény módosításai egy egyszeri amnesztiát biztosítanak társaságok számára, lehetővé téve a korábban be nem jelentett részesedések utólagos bejelentését és az ezzel járó társasági adófizetési kötelezettség alóli mentesülést 2024. május 31-ig. A rendelkezés részleteit dr. Szarvák Jenő, a HÍD Consulting adó üzletágának vezetője foglalja össze.