Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Vodafone felvásárlásának köszönhetően tavaly a vállalati összeolvadások és felvásárlások (M&A) összértéke Magyarországon több mint 50 százalékkal nőtt, globális szinten azonban értékük csökkent éves összevetésben – ismertette Sahin-Tóth Balázs, a budapesti Allen & Overy Kádár Ügyvédi Iroda vezető ügyvédje.
Az M&A ügyletek értéke Magyarországon 3,24 milliárd dollárra emelkedett, a tranzakciók száma 100-ról 84-re csökkent. Az adatokat a Vodafone tavaly bejelentett 1,78 milliárd dollár értékű tranzakciója húzta fel.
Globálisan az ügyletek értéke ugyanakkor a 2021-es 5800 milliárd dollárról 3600 milliárd dollárra esett vissza, a tranzakciók száma pedig 66 ezerről 56 ezerre csökkent. Mind a három fő piacon – Egyesült Államok, Európa és Ázsia – csökkent az aktivitás – mondta Sahin-Tóth Balázs.
A vevők felvásárlási kedvét a növekvő infláció, valamint a világjárvány utáni ellátásilánc-problémák gyengítették, a pénzügyi és magántőke-befektetőket pedig az emelkedő kamatkörnyezetben a finanszírozási lehetőségek szűkülése fogta vissza – tette hozzá.
A jelentés szerint a kedvezőtlen piaci viszonyok mellett a szigorodó szabályozás is tovább nehezítette a nagyszabású tranzakciók lebonyolítását.
A vállalati fúziók és felvásárlások tavalyi visszaesése a 2021-ben még jól teljesítő technológiai szektort érintette hátrányosan, ugyanakkor az energetikai és infrastrukturális ügyletek értéke az év második felében felpörgött.
(MTI)
Európa versenyképességét komolyan fenyegeti a túlzott bürokrácia és a túlszabályozás, amelyek gátolják az innovációt és a fogyasztók jólétét – mondta a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke az erdélyi Tusnádfürdőn a GVH tájékoztatása szerint.
Az utóbbi évek során lényegesen javult a magyar bankrendszer digitális felkészültsége, a következő időszakban a biztosítási és a tőkepiaci szektornak is föl kell zárkóznia – mondta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) digitalizációért és fintech fejlesztésért felelős ügyvezető igazgatója a jegybank fintech és digitalizációs jelentésének bemutatóján.
A szerzők, Szívós Alexander[1] és Svecz Máté[2] bemutatják a klímavédelmet célzó úgynevezett EPR-rendelet részleteit, mely – igazodva az uniós jogszabályhoz – bevezette a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszert, miközben adózási vonzata sem elhanyagolható.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
