Ügyintézés ebédidőben és azon túl


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munkavállaló legfőbb kötelezettsége, hogy munkavégzés céljából a munkáltató által megjelölt időben és helyen megjelenjen, ezzel szemben mégis a munkavállalói kötelezettségszegések egyik leggyakoribb formája a munkahelytől történő kisebb-nagyobb időtartamú igazolt vagy igazolatlan távolmaradás: elnyújtott kávészünet, gyors hivatali ügyintézés munkaidőben. Van-e elfogadható indoka annak, ha nem érünk be időben reggel a munkahelyünkre, és mi a következménye a hiányzásnak? Az alábbiakban bemutatjuk, hogy milyen szabályok vonatkoznak a hiányzás bejelentésére, majd ismertetjük az igazolt és igazolatlan távolmaradás munkajogi szabályait.


Hiányzás bejelentése

Hangsúlyozni kell azt, hogy függetlenül a távollét időtartamától, illetve annak a törvény általi valós indokként történő elfogadásától vagy elfogadhatatlanságától, a munkavégzéstől történő távolmaradást a munkavállaló mindig köteles bejelenteni. Az Mt. ugyan nem írja elő sem a tájékoztatás határidejét, sem módját, azonban néhány mankót kapunk.

A felek együttműködési és tájékoztatási kötelezettségéből eredően a munkavállaló haladéktalanul köteles tájékoztatni a munkáltatóját a hiányzásáról. A kieső munkavállaló munkáját ugyanis pótolni kell, azaz a munkáltatónak át kell szervezni a beosztást, amely a munkaszervezés szempontjából gyakran okoz nehézséget és időt vesz igénybe. A bejelentéskor úgy kell eljárnia a munkavállalónak, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Tehát, az azonnali értesítési kötelezettség váratlan eseménynél vagy akadályoztatásnál (például közúti baleset) értelemszerűen az értesítés akadályának elhárultával áll be. Ha pedig a munkavállaló előre tudja, hogy másnap vérvizsgálaton vagy egy már hetekkel előre egyezetett orvosi vizsgálaton kezd, ezt kellő időben, előre kell jelezni a munkáltatónak, vagyis nem elegendő aznap sms-ben vagy telefonon közölnie. A hiányzás bejelentése a felek között a szokásos kapcsolattartási formáknak megfelelően (email, telefon, sms, személyes közlés) kell, hogy történjen. A jogszerű távolmaradás okának megszűnését követően pedig haladéktalanul rendelkezésre kell állni. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a munkától való távolmaradás okának és várható időtartamának bejelentésével való indokolatlan késedelem akár a munkaviszony jogszerű felmondását is eredményezheti, tekintettel arra, hogy a munkavállaló az együttműködési kötelezettséget szegi meg.

Gyakran a munkavállalók akkor is beteget jelentenek, ha valójában makkegészségesek, illetve előfordul, hogy különböző valótlan indokokat találnak ki késésükre. Hazudni nem érdemes, hiszen a munkaviszony fennállása alatt jóhiszeműen és tisztességesen kell eljárni, továbbá kölcsönösen együtt kell működni. Sőt, nem elegendő csupán a késés okát megjelölni, ha annak igazolását a munkáltató kéri, a munkavállaló azt köteles bemutatni (orvosi igazolás, bírósági idézés bemutatása, MÁV igazolás a vonatkésésről) vagy távolmaradását egyéb módon igazolni. Abba a csapdába is beleeshet a munkavállaló, hogy bár a késése nem adna okot a munkaviszony megszüntetésére, de a késésről való hazudozása miatt a munkáltatóban megrendül a bizalom a munkavállaló iránt, aki emiatt kényszerülhet a munkaviszony megszüntetésére.

Tekintettel arra, hogy a hiányzás bejelentésére vonatkozóan a jogszabály csak alapelveket rögzít, célszerű meghatározni annak határidét, módját és az igazolásra vonatkozó követelményeket, valamint a munkáltató szervezetén belül kijelölni azt a személyt (közvetlen felettes, osztályvezető), aki felé a bejelentést meg kell tenni. Ezeket az előírásokat tartalmazhatja a munkaszerződés, kollektív szerződés vagy a munkáltató belső szabályzata is.

Igazolt hiányzás

Az Mt. 55. § (1) bekezdésében „mentesülés a munkavégzés alól” alcímmel tételesen felsorolja azokat az igazolt okokat, amelyek a munkáltatónak – annak megfelelő időn belüli igazolása esetén – el kell fogadnia.

Munka törvénykönyve 2012-1992

Az új Mt. és a régi Mt. szövegét a jól ismert tükrös formába szerkesztettük.

Naprakész segítséget nyújt munkajogászoknak, bíráknak, HR-eseknek, joghallgatóknak.

Most rendelje meg!

Természetesen nincs akadálya annak, hogy a munkáltató egyéb okokat is jóváhagyjon hiányzási okként. Ebben az esetben díjazás csak akkor jár a munkavállalónak, ha ebben a felek megállapodtak [Mt. 146. § (2) bek.] (NB: A mentesülés a munkavégzés alóli kategóriákat a szakirodalom a rendkívüli szabadidő egyik fajtájaként határozza meg.)

Az alábbi táblázat részletezi a távolmaradás okát, munkáltató általi díjazását és a távolmaradást törvény által elfogadott időtartamát:

Távolmaradás oka Fizetés Időtartama
keresőképtelenség táppénz / betegszabadság alatt távolléti díj 70%-a esetén a tb jogszabályok szerint / betegszabadság esetén 15 munkanap
a jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelés nincs az egészségügyi intézményben történő kezelés
kötelező orvosi vizsgálata távolléti díj vizsgálata teljes tartama
véradás távolléti díj véradáshoz szükséges idő, de minimum négy óra
kisgyerek szoptatása távoléti díj első hat hónapban naponta kétszer egy óra, a kilencedik hónap végéig naponta egy óra
hozzátartozója halála távolléti díj 2 munkanap
általános iskolai tanulmányok folytatása és a felek megállapodása szerinti képzés, továbbképzés távolléti díj képzésben való részvételhez szükséges idő
önkéntes vagy létesítményi tűzoltói szolgálat nincs szolgálat ellátása
bíróság vagy hatóság felhívása, vagy az eljárásban való személyes részvétel csak ha tanúként hallgatják meg, egyébként nincs a szükséges időtartam
különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét nincs indokolt teljes időtartam
munkaviszonyra vonatkozó szabályban az abban meghatározottak szerint, de ha a munkaviszonyra vonatozó szabály nem rendelkezik a fizetés mértékéről, de azt előírja, a munkavállalónak távolléti díj jár [Mt. 146. § (3) bek. e) pont] az abban meghatározottak szerint

Igazolatlan hiányzás

Igazolatlan mulasztásnak számít minden hiányzás, amely nem tartozik a „mentesülés a munkavégzés alóli” csoportokba, illetve amelyet a munkáltató saját mérlegelési jogkörén belül egyéb kimentési okként sem hagy helyben. Ilyen lehet például, ha a munkavállaló engedély nélkül előbb távozik a munkahelyéről, illetve indokolatlan kitérővel jön vissza (hazaugrik az edzőcuccért) konferenciáról a munkahelyére. Az igazolatlan mulasztás tartamára a munkavállalót munkabér nem illeti meg.

Amikor nincs jogszerű ok a távolmaradásra, számtalan magyarázattal találhatja szembe magát a munkáltató: például „másnapos voltam”. Ezekkel a magyarázatokkal nem érdemes viccelődni, mert a munkavállaló köteles munkára képes állapotban a munkahelyén a munkáltató által megjelölt időben megjelenni.

A bírói gyakorlat szerint jogszerű azonnali hatályú felmondás indoka lehet a több alkalommal előforduló igazolatlan távollét vagy késés. A Legfelsőbb Bíróság egyik eseti döntése rögzítette, hogy a többször ismétlődő igazolatlan mulasztás olyan súlyos fegyelmi vétség, amellyel szemben – különösen, ha az akadályozza a munkáltató tervszerű feladatainak ellátását – az elbocsátás arányos munkáltatói szankció [BH 1989/37. számú jogeset]. Meg kell azonban jegyezni, hogy akár az egyszeri késés vagy jogszerűtlen hiányzás is azonnali elbocsátáshoz vezethet, ha például a munkavállaló semmilyen ésszerű magyarázatot nem tud adni a munkahelyi távolmaradásra, és így magatartásával kárt okoz a munkáltatónak. Károkozás hiányában, önmagában az igazolatlan távolmaradás ténye is megalapozhatja a munkáltató általi (rendes) felmondást. Más megítélés alá esik azonban, ha a munkáltató tud a munkahelyi késésekről és azokat eltűri.

Az igazolatlan hiányzás szankcióját mindig az eset összes körülményeinek figyelembevételével kell megállapítani, amely akár a szóbeli megrováson át az azonnali hatályú (rendkívüli) felmondásig is terjedhet. A szankció kiszabása előtt érdemes tisztázni a munkavállalóval a távolmaradás körülményeit, a kiszabásánál pedig ügyelni kell a következetességre és az egyenlő bánásmód elvének tiszteletben tartására.

 

 


Kapcsolódó cikkek

2024. július 11.

Várható-e fordulat 2024-ben a cégvezetéstől eltiltott személyek számában?

A tavalyi és az idei kényszertörlési eljárások meghatározóak lesznek idén a számok alakulásában. Az elmúlt két évben indított jelentős számú felszámolási és kényszertörlési eljárások ellenére 2023-ban alig haladta meg a cégvezetéstől eltiltott személyek száma a 20 ezret. Bár csekély mértékben, de 2023-ban ismét csökkenő tendenciát mutat az újonnan eltiltott magánszemélyek száma, amiben fordulat várható 2024-ben.

2024. július 10.

Megjelentek a nyári extra adóváltozások – tette közzé a Magyar Közlöny

A Magyar Közlöny 2024. július 8-án megjelent 74. számában három kormányrendelet került kihirdetésre, amelyek az adózás rendjét, a szociális hozzájárulási adót, valamint az extraprofitadókat illetően vezetnek be változásokat, illetve újabb adókötelezettségeket. A Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég szakértői a következőkben összefoglalják a három rendeletben bevezetett legfontosabb szabályokat és segítséget nyújtanak a rendeletek értelmezésében.