Az Mt. módosítás lényege

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Országgyűlés T/12824. számon tárgyalja az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely a Polgári Törvénykönyvről szóló a 2013. évi V. törvény (új Ptk.) számos tárgyköréhez kapcsolódva, rendkívül szerteágazó szabályozási területet átölelve többek között tartalmazza a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) módosítását is. A Törvényjavaslat alapvető célja az új Ptk. és más törvények, köztük kifejezetten az Mt. közötti összhang megteremtése.

Az Mt. módosításai a következő főbb jogintézményeket érintik

1. az új Ptk. bevezető rendelkezéseivel összefüggésben az Mt. általános magatartási követelményei kiegészülnek a felróhatóságra vonatkozó rendelkezéssekkel,
2. változik a rendeltetésellenes joggyakorlásra és a joggal való visszaélés tilalmára vonatkozó klauzula,
3. az új Ptk. személyiségi jogi szabályaival összefüggésben módosul az Mt.-nek a személyhez fűződő jogok védelméről szóló alcíme, továbbá az új Ptk. sérelemdíjra vonatkozó rendelkezéseihez munkajogi felelősségi szabályok is társulnak,
4. módosulnak az írásbeli alakhoz kötött jognyilatkozatokra vonatkozó rendelkezések,
5. újraszabályozásra kerül a megtámadásra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazó szakasz,
6. az új Ptk. változást vezet be a cselekvőképességi szabályok körében, ezért a törvényjavaslat módosítja az Mt. 21. §-át és 212. § (1) bekezdését,
7. a Törvényjavaslat az új Ptk. megváltozott szerkezeti rendszeréhez igazodóan felsorolja azokat a rendelkezéseket, amelyet az Mt. eltérő rendelkezése hiányában a jognyilatkozatokra alkalmazni kell, azaz pontosítja a munkaviszony körében is alkalmazandó szabályokat,
8. a munkabér védelmére vonatkozó szabályok körében módosulnak a levonásmentes munkabérrész engedményezhetőségére, valamint az Mt. kiegészül egy a tartozásátvállalásokra vonatkozó bekezdéssel,
9. a Törvényjavaslat az új Ptk.-val összefüggésben pontosítja a hozzátartozó fogalmát,
10. változnak a munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményeire vonatkozó rendelkezések, különös tekintettel a jogviszony bíróság általi helyreállításának szabályaira,
11. a kialakult bírói gyakorlatnak megfelelően módosulnak az Mt. kártérítési szabályai,
12. az Mt. 74. alcímének módosításával a Törvényjavaslat a jogalkalmazó számára is egyértelművé teszi, hogy az új Ptk. 6:518-534. §-a a munkavállaló által okozott károk  megtérítése körében általában alkalmazandó, nemcsak a vétkesen okozott károk, hanem a megőrzési és leltárhiányért fennálló felelősség körében érvényesített károk tekintetében is,
13. a Törvényjavaslat pontosítja, hogy az elmaradt jövedelem kiszámításánál a társadalombiztosítási járulékot miként kell figyelembe venni,
14. a vezető munkaszerződésére vonatkozó szabályok jogharmonizációs célból, illetve a várandós, a gyermekágyas vagy szoptató munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló 1992. október 19-i 92/85/EGK tanácsi irányelv teljesebb átültetése érdekében kerülnek módosításra,
15. a törvényjavaslat a tanulmányi szerződéssel és a versenytilalmi megállapodással összefüggésben az Mt. 31. §-ában foglaltakon túl alkalmazni rendeli az új Ptk. kötbérre vonatkozó rendelkezéseit.

A Törvényjavaslat a fenti nagyobb témakörök mellett néhány jogtechnikai jellegű módosítást, valamint átmeneti rendelkezéseket is tartalmaz. A fenti változásokat a következőkben részletesebben is ismertetjük.

Az Mt. I. fejezetét (Bevezető rendelkezések) érintő változások

A Törvényjavaslat az új Ptk. bevezető rendelkezéseivel összefüggésben kiegészíti az Mt. 4. alcímét („Általános magatartási követelmények”) a felróhatóságra vonatkozó rendelkezéssekkel. A Törvényjavaslat a jóhiszeműség és tisztesség követelményét kiegészíti egy speciális biztatási kárfelelősségi alakzattal: eszerint e követelményt sérti az is, akinek joggyakorlása szemben áll olyan korábbi magatartásával, amelyben a másik fél okkal bízhatott. A Törvényjavaslat által beiktatott 7. § (2) bekezdés arról rendelkezik, hogy amennyiben a joggal való visszaélés munkaviszonyra vonatkozó szabály által megkívánt jognyilatkozat megtagadásában áll és ez a magatartás nyomós közérdeket vagy a másik fél különös méltánylást érdemlő érdekét sérti, a bíróság a jognyilatkozatot ítéletével pótolja, feltéve, hogy az érdeksérelem másképpen nem hárítható el. Ennek gyakorlati jelentősége ott van, ahol a bíróságnak nem szerződéses jognyilatkozatot kell pótolnia, hanem valamilyen intézkedés vagy jog gyakorlása harmadik személy előzetes egyetértésétől függ. így például a munkavállalók által választott képviselők munkajogi védelme keretében kaphat e rendelkezés a gyakorlatban nagyobb szerepet.

Munka törvénykönyve 2012-1992
Az új Mt. és a régi Mt. szövegét a jól ismert tükrös formába szerkesztettük. Naprakész segítséget nyújt munkajogászoknak, bíráknak, HR-eseknek, joghallgatóknak. Most rendelje meg!

Az Mt. 5. alcíme „A személyiségi jogok védelme” címre módosulhat. Az alcímet konkrétan érintő változás az új Ptk. Második Könyve szerinti személyiségi jogi szabályokhoz kapcsolódik. Az új Ptk. a személyhez fűződő jogok helyett a személyiségi jogok elnevezést használja, ezért vált szükségessé magának az alcímnek, továbbá az Mt. 9. §-ának módosítása.  A Törvényjavaslat kimondja, hogy az új Ptk. sérelemdíjra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor az Mt. kártérítési felelősségre vonatkozó szabályai az irányadók, tehát a munkavállaló kártérítési felelőssége sérelemdíj esetén is korlátozott. A sérelemdíj új jogintézményével összefüggésben az Mt. több más ponton is módosul, így a 212. § (4) bekezdése, 221. § (1) és (4) bekezdése, 226. § (1) és (3) bekezdése, valamint a 286.§ (2) bekezdése, a következők szerint:

• a cselekvőképtelen vagy a cselekvőképességében a munkaviszonnyal összefüggő ügycsoportban részlegesen korlátozott munkavállalóra a fiatal munkavállalóra vonatkozó rendelkezések megfelelően irányadók, azzal, hogy kártérítésre vagy sérelemdíj megfizetésére nem kötelezhető,
• a személyiségi jog sértése esetén a kölcsönvevő a munkavállalóval szembeni igényét az Mt. szerint érvényesítheti, a munkavállalónak a kikölcsönzés során okozott kárért vagy személyiségi jogai megsértéséért a kölcsönvevő és a kölcsönbeadó egyetemlegesen felel,
• az iskolaszövetkezet és tagja közötti munkaviszony különös szabályai szintén kiegészülnek a személyiségi jogsértés esetén irányadó igényérvényesítési szabályokkal,
• az elévülési szabályok körében a Törvényjavaslat a bűncselekménnyel okozott személyiségi jogsértéssel összefüggő sérelemdíj megfizetésére irányuló igény elévülését a kár megtérítésére is irányadó 5 évben állapítja meg.

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló 2012. évi LXXXVI. törvény módosítása értelmében az Mt. -nek a Törvényjavaslattal megállapított, a személyiségi jogok megsértésével kapcsolatos jogkövetkezményekre vonatkozó szabályait a Törvényjavaslat hatálybalépését követően történt jogsértésekre kell alkalmazni.

Az Mt. III. fejezetét, a jognyilatkozatok megtételének módját érintő módosítások

Az új Ptk. változást vezet be a cselekvőképességi szabályok körében, ezért a törvényjavaslat módosítja az Mt. 21. §-át, emellett a 212. § (1) bekezdését is. E módosítások értelmében a törvényes képviselő hozzájárulása nem csak a korlátozottan cselekvőképes személy olyan jognyilatkozatához lesz szükséges, amely a munkaszerződés megkötésére, módosítására, megszüntetésére vagy kötelezettségvállalásra irányul, hanem ezen általános előírás lesz irányadó a fiatal munkavállaló vagy a cselekvőképességében a munkaviszonnyal összefüggő ügycsoportban részlegesen korlátozott munkavállaló fentiek szerinti tartalmú jognyilatkozatának érvényességére is. Az Mt. 212. § (1) bekezdésének módosítása a cselekvőképességében a munkaviszonnyal összefüggő ügycsoportban részlegesen korlátozott munkavállalók vonatkozásában írja elő az egészségi állapotának megfelelő munkakör létesítésének követelményét.

A Törvényjavaslat az új Ptk.-nak az írásbeli alakhoz kötött jognyilatkozatra vonatkozó szabályaival való összhang megteremtése érdekében módosítja az Mt. 22. § és 24. §-át is. Egy új rendelkezés alapján az Mt. konkrétan megjelölt rendelkezései tekintetében (a 93. § (4) bekezdésében, a 97. § (4) bekezdésében, a 108. § (1) bekezdésében, a 110. § (5) és (6) bekezdésében, a 138. § (4) bekezdésében, valamint a 193. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben) írásbelinek kell tekinteni a jognyilatkozatot abban az esetben, ha azt a helyben szokásos és általában ismert módon közzé teszik.

Az írni nem tudó vagy nem képes személy írásbeli jognyilatkozatának érvényességére vonatkozó nyelvi és formai követelmények közül kiemeljük, hogy a jövőben az Mt. a teljes bizonyító erejű magánokirat mellett a közokiratot is az érvényes formák között nevesíti. Emellett az Mt. az olvasni nem tudó, továbbá az írásbeli nyilatkozatot tartalmazó okirat nyelvét nem ismerő személy esetén további érvényességi kellékként nevesíti a tanúk egyike vagy a hitelesítő személy általi felolvasást és megmagyarázást.

Az Mt. IV. fejezetét, az érvénytelenséget érintő módosítások

Az Mt. 27. §-ának módosítása a megállapodások semmisségét előidéző körülmények között kiegészül a nyilvánvalóan a jó erkölcsbe ütközés nevesítésével. Az Mt. megtámadásra vonatkozó rendelkezéseit tartalmazó szakasz, az Mt. 28. §-a módosítást követően továbbra is tartalmazni fogja, hogy a megtámadásra irányuló jognyilatkozatot írásban kell közölni a másik féllel, tekintettel arra, hogy ennek elhagyása a gyakorlatban komoly bizonyítási nehézséget okozna. Egy új rendelkezés kiemeli, hogy a fél titkos fenntartása vagy rejtett indoka a megállapodás érvényességét nem érinti.

Munkajogi kérdés válasz csomag TOP 100 munkajogi kérdés és válasz e-könyv, azok az érdekes kérdések, amik az új Mt. hatálybalépése óta érkeztek, valamint szakértői válaszok. Munkajogi kérdés-válasz szolgáltatás 3 db kérdezési lehetőséggel, ha még maradt kérdése tegye fel szakértőinknek, akik 5 munkanapon belül megválaszolják.

A Törvényjavaslat az új Ptk. megváltozott szerkezeti rendszeréhez történő igazítása céljából módosítja az Mt. 31. §-át is, mely az új Ptk. Hatodik Könyvének rendelkezései közül felsorolja azokat a rendelkezéseket, amelyet az Mt. eltérő rendelkezése hiányában a jognyilatkozatokra alkalmazni kell, azaz pontosítja a munkaviszony körében is alkalmazandó szabályokat.

A munkaviszony létesítésének szabályait (Mt. VII. fejezet) érintő módosítások

A Törvényjavaslat az Mt.-nek a munkaszerződésre vonatkozó 43. §-át két újabb bekezdéssel egészíti ki. Ezek rögzítik, hogy a felek munkaviszonyból származó jogaival és kötelezettségeivel kapcsolatos megállapodására a munkaszerződésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy az ilyen megállapodást munkaviszonyra vonatkozó szabály rendelkezése esetén kell írásba foglalni.

Az Mt. X. fejezetét (a munkaviszony megszűnése és megszüntetése) érintő módosítások

A T/12824/14. számon az Országgyűlés Alkotmányügyi Bizottsága által benyújtott módosító javaslat 44. pontja a munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményeit megállapító Mt. 83. § újraszabályozására tesz javaslatot. A munkaviszony bíróság általi helyreállíthatóságával kapcsolatban felmerült gyakorlati jogbizonytalanság megszüntetése érdekében a Törvényjavaslat – azon feltételeket érintetlenül hagyása mellett, amelyek fennállása esetén a munkavállaló kérelmére a bíróság a munkaviszonyt helyreállítja – rögzít a következőket:

• a munkaviszony helyreállítását követően keletkezett, a munkaviszonyban töltött időhöz kapcsolódó jogosultság tekintetében a munkaviszony megszüntetése (megszűnése) és annak helyreállítása közötti tartamot munkaviszonyban töltött időnek kell tekinteni,
• meg kell téríteni a munkavállaló elmaradt munkabérét, egyéb járandóságát és ezt meghaladó kárát,
• elmaradt munkabérként a munkavállaló távolléti díját kell figyelembe venni.

Az elmaradt munkabér és egyéb járandóság összegének számításánál le kell vonni

• amit a munkavállaló megkeresett, vagy az adott helyzetben elvárhatóan megkereshetett volna, továbbá
• a munkaviszony megszüntetésekor kifizetett végkielégítést.

A munkáltató és a munkavállaló kártérítési felelősségét (Mt. XIII. és XIV. fejezet) érintő módosítások

Az Mt. 172. § (2) bekezdését érintő módosítás pontosítja, hogy az elmaradt jövedelem kiszámításánál a társadalombiztosítási járulékot miként kell figyelembe venni. Ennek megfelelően mind az elérhető jövedelmet, mind pedig a ténylegesen elért jövedelmet a társadalombiztosítási járulékkal csökkentett összeggel kell figyelembe venni. A Törvényjavaslat az új Ptk.-val való összhang megteremtése érdekében az Mt. 177. §-ában kimondja, hogy a kár megtérítésére egyebekben a Ptk. 6:518-534. §-a szabályait kell alkalmazni.

Vegyes és jogharmonizációs célú módosítások

A munka díjazására vonatkozó szabályok körében (Mt. XII. fejezet) a késedelmi kamatra vonatkozó szabályok is az új Ptk.-hoz igazításra kerülnek. 

A várandós, a gyermekágyas vagy szoptató munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló 1992. október 19-i 92/85/EGK tanácsi irányelv teljesebb átültetése érdekében az Mt. (127. § (1) bekezdésének kiegészítése előírja, hogy az anya az egybefüggő 24 hét szülési szabadságra nem csak jogosult, hanem abból legalább két hetet köteles is igénybe venni.

A vezető munkaszerződésére vonatkozó Mt. 209. §-t érintő módosítás kimondja továbbá, hogy a vezető munkaszerződése sem térhet el a következő rendelkezésektől:

• a munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelés, valamint a kötelező orvosi vizsgálata tartamára, továbbá a szoptató anya a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két órára, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két órára,
• a vezető munkaviszonyát sem szüntetheti meg munkáltató felmondással a várandósság és a szülési szabadság időtartam alatt,
• a munkavállaló várandóssága megállapításától a gyermek hároméves koráig, valamint a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló esetén gyermeke hároméves koráig éjszakai munka nem rendelhető el,
• a vezető esetében továbbá az Mt. 127. §-a szerinti, a szülési szabadságra vonatkozó rendelkezésektől sem lehet eltérni.

A munkabér védelmére vonatkozó szabályok körében módosulnak a levonásmentes munkabérrész engedményezhetőségére vonatkozó szabályok, különös tekintettel a jogviszony bíróság általi helyreállításának szabályaira. A Törvényjavaslat az Mt. 163. §-ába egy új bekezdés beiktatásával  rögzíti azt is, hogy tartozásátvállalásnak csak pénzkövetelés esetén van helye, és munkáltatói tartozást a munkavállaló nem vállalhat át.

A munkaviszonyhoz kapcsolódó egyes megállapodásokra vonatkozószabályok (Mt. XVIII. fejezet) körében a versenytilalmi megállapodás esetében, valamint a tanulmányi szerződéssel összefüggésben a Törvényjavaslat rögzíti, hogy kötbér kikötése esetén a Ptk. 6:186–189. §-a irányadó, azaz e  megállapodásokra az Mt. 31. §-ában foglaltakon túl alkalmazni rendeli az új Ptk. kötbérre vonatkozó rendelkezéseit.

A Törvényjavaslat az új Ptk.-val összefüggésben pontosítja a hozzátartozó fogalmát. Ennek értelmében hozzátartozónak fog minősülni  a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha-  és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér  házastársa.

Jelen cikkünk alapja a Kormány által az Országgyűlés részére benyújtott Törvényjavaslat, valamint az ahhoz benyújtott, a szövegben külön megjelölt módosító indítványok, illetve azok előterjesztői indokolása. Tekintettel arra, hogy a Törvényjavaslat zárószavazására még nem került sor, a jelen írásban foglaltak kizárólag a cikk lezárásakor ismert parlamenti indítványokban foglaltakat tükrözik. A törvény végeleges szövege függvényében a változás jogát fenntartjuk.

 

---