Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az ügyvezetőkről szóló cikksorozatunk első részében a vezető tisztségviselőkre vonatkozó általános szabályokat ismerhették meg. A második részben az ügyvezetők jogállásáról volt szó, melyet a társadalombiztosítási rendelkezések kibővítenek a társas vállalkozó tagi jogviszonyával. A cikksorozat harmadik része most a megbízási szerződéssel foglalkoztatott ügyvezetőkre vonatkozó előírásokat veszi górcső alá.
Beszéltünk már arról, hogy a gazdasági társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő – a társasággal kötött megállapodása szerint – megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el. Most az előbbivel foglalkozunk.
A Polgári Törvénykönyv 6:272.§-a szerint, megbízási szerződés alapján a megbízott a megbízó által rábízott feladat ellátására, a megbízó a megbízási díj megfizetésére köteles. A vezető tisztségviselő ügyvezetési tevékenységét a jogi személy érdekének megfelelően, személyesen köteles ellátni. A vezető tisztségviselőt a társaság tagja nem utasíthatja, és hatáskörét a legfőbb szerv nem vonhatja el.
Az ügyvezetővel kötött megbízási szerződésben a megbízott által ellátandó feladatok meghatározása soha nem lehet olyan konkrét, mint más területek esetében, mert a vezető feladatait a törvények, a tulajdonosok legfőbb szerve és a mindennapi gazdasági élet határozza meg.
A gyakorlat számára nagyon fontos kitétel, hogy a Polgári Törvénykönyv 6:280. paragrafusa rendelkezik az ingyenes megbízási szerződésről, mely szerint ingyenes megbízási szerződés keretében foglalkoztatható bárki, bejelentési-, illetve járulékfizetési kötelezettség nélkül.
Ez a lehetőség mindazon ügyvezetők esetében kihasználható, akiknek más igazolható forrásból (például öregségi nyugdíjas, teljes munkaidős munkavállaló, stb.) származik rendszeres, a megélhetést biztosító jövedelmük. Szeretném hangsúlyozni, hogy ez nem adócsalás.
Munkajogi Klub Online Extra |
|---|
|
+ GARANTÁLT MEGLEPETÉS – Egy könyv, amely választ ad számos munkajogi kérdésre
|
Tudni kell még, hogy ha a megbízott a feladat ellátását ingyenesen vállalja, a megbízó köteles a megbízott költségeit megtéríteni.
Az előzőekben már olvashatták, hogy a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, hanem megbízási jogviszonyban, és társas vállalkozóként nem dolgozik a cégben, (nem végez személyes közreműködést tagi jogviszonyban,) társadalombiztosítási szempontból társas vállalkozó, vagyis tagi jogviszonyban foglalkoztatott. Ennek oka a minimális járulékfizetés teljesítése függetlenül attól, hogy az ügyvezetésért kap-e jövedelmet vagy sem.
Ugyanez érvényesül abban az esetben is, ha a vezető tisztségviselő bár személyesen közreműködik a társaság tevékenységében, de azt megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban teszi.
A személyes közreműködés nem más, mint a gazdasági társaság tevékenységében való részvétel. Például egy könyveléssel foglalkozó gazdasági társaságban a tulajdonos is könyvelőként dolgozik. Ha ezt a munkát nem munkaviszonyban illetve nem megbízási jogviszonyban végzi, akkor társas vállalkozónak minősül tagi jogviszonyban, és a könyvelői munkája után merül fel a minimális járulékfizetési kötelezettség. A minimum-járulékalap mértéke eltérő az egyes járulékfajták tekintetében:
Fontos szempont, hogy a minimum-járulékalap után akkor is meg kell fizetni a járulékokat, ha a társas vállalkozó egyáltalán nem részesül jövedelemben a vállalkozástól! Ez az ügyvezetőkre vonatkozik. Hogy bonyolítsuk a helyzetet, a legalább középfokú végzettséget igénylő tevékenységek ellátása esetén – például könyvelő – nem a minimálbérből, hanem a garantált bérminimumból (122.000 Ft/hó) kell kiszámítani a minimum-járulékalapot.
Példánkban, ha a könyvelő minden hónapban kap, mondjuk 350.000 forint jövedelmet, akkor ezután fizeti be a közterheket. De ha a társas vállalkozói jövedelme kevesebb, mint az előírt minimális járulékalapok, akkor a minimálisként előírt járulékokat kell befizetni, mint könyvelő után.
Munkaügyi Iratminták |
|---|
|
A szolgáltatás több mint 50 munkaügyi iratmintát tartalmaz. Az iratminták a jogszabályi változásoknak megfelelően folyamatosan frissülnek. |
Ebben az esetben azonban a megbízási szerződéssel végzett ügyvezetése kapcsán már nincs megkötve a keze. Azt vállalhatja akár ingyenesen is, vagy alacsony összegű díjazásért, vagy részmunkaidős munkaviszonyban, ami nem lehet ingyenes.
Amennyiben a személyesen közreműködő társas vállalkozó egyidejűleg
Nem minősül munkaviszonnyal rendelkezőnek az a foglalkoztatott, aki fizetés nélküli szabadságon van.
A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás egészségügyi szolgáltatási járulékot köteles fizetni, melynek havi összege 6.930 forint, napi összege 231 forint. Az a társas vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytat, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak minősül, aki nem biztosított. Rá vonatkozóan nincs minimum-járulék. A ténylegesen kapott jövedelméből – ha van, – 10% nyugdíjjárulékot fizet.
