Új “kódex” a bevándorlási jog területén

A Wolters Kluwer Hungary által szervezett három részes webinárium-sorozat első előadásában a bevándorlási jog területén hatályba lépett új kódexet mutatta be dr. Fehér Dániel adótanácsadó, a Fehér Legal & Tax irodavezető ügyvédje és dr. Borka Balázs ügyvéd, a Fehér Legal & Tax partnere .

1. A bevándorlási jog alapkérdései

Helyzetjelentés és aktuális kérdések

Hazánkban igen nagy arányú az elsősorban harmadik országokból érkező munkavállalók száma, azaz nagyjából 500-1000 fő havonta. Gyakorlatilag azt lehet látni, hogy Magyarországon nincs már elég munkaerő arra, hogy a fennálló munkákat, igényeket a meglévő munkavállalók teljesíteni tudják, így mindenképpen szükség van külföldi munkaerő behozatalára.

2013 óta a Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárok száma folyamatos növekedésben van. Némileg a 2021-es év visszaesést mutatott a járványidőszak okán, azonban a számok azóta is emelkednek. Állampolgárság szerinti összetételt tekintve elmondható, hogy a szomszédos- és egyéb európai országokból, valamint Ázsiából érkezők száma a legjelentősebb. A külföldi munkaerő foglalkoztatásával kapcsolatos szabályozás terén a tavalyi évben már a jogalkotó is lépett és elfogadásra került az úgynevezett “vendégmunkás törvény”, mely azonban nem lépett hatályba.

Honnan és milyen céllal érkeznek Magyarországra?

A célok tekintetében statisztikai adatokra támaszkodva első helyen szerepel a kereső tevékenység, majd a letelepedés. Szintén fontos célkitűzés a tanulmányok folytatása Magyarországon, illetve a családegyesítés. Legkisebb arányban a nemzetközi védelem jelenik meg tartózkodási irányként. A külföldi alkalmazottak állampolgársága terén a háborús helyzet okán elsőként Ukrajna szerepel. Számos egyéb ország mellett Románia, Szlovákia és Kína esetében a KSH és a Portfolio felmérései alapján szintén több, mint 5000 fővel kell számolnia az országnak. Az utóbbi időszak tendenciája, hogy az egyéb ázsiai országokból, de legfőképpen a Fülöp-szigetekről érkezők száma rohamosan növekszik.

Az iroda és a Wolters Kluwer Hungary 2018-ban kezdte meg az együttműködést a “Global Mobility” (nemzetközi üzleti, munkavállalási és magánéleti mobilitásról szóló modul – a szerk.) területén. A Jogtár® kiegészítő szolgáltatásaként megvásárolható modul azt a célt szolgálja, hogy a külföldi munkavállalókkal, vállalkozásokkal együtt dolgozó könyvelők, könyvvizsgálók, adótanácsadók, gazdasági- és cégvezetők hatékonyan tudjanak működni a tanácsadás és a jogalkalmazás területén. A modul részletes ismeretanyaga kiterjed a gazdasági célú letelepedés, a tartózkodás, a munkavégzés, az adózás, az ingatlanvásárlás, valamint a magánélet kérdéseire.

2. Új “kódex” a bevándorlási jog területén

Bevándorlási jogi alapvetés

A régi szabályozás (2007. évi II. törvény a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról – a szerk.) gyakorlatilag meghatározta azokat az eseteket, amikor külföldi munkavállalókat Magyarországon foglalkoztatni lehetett. A jelenlegi szabályozás nem a korlátokra összpontosít, hanem kiemeli azon kivételes eseteket, amikor harmadik állambeli munkavállalókat lehet alkalmazni. A szabályozási kérdések legfőképpen gazdasági szempontokat érintenek, de kitérnek a családegyesítésre, a szociális ellátórendszer védelmére, a rendészeti kérdésekre és számos más meghatározó problémakörre.

Az új kódex (2023. évi XC. törvény a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról, a továbbiakban: Btátv. – a szerk.) a munkaerő-piac helyzetét tekintve politikai célkitűzéseket is tartalmaz. Rövidtávú célként a gazdasági nyomás hatására kialakult racionális munkaerő-igény biztosítása jelölhető meg. Hosszútávon azonban a szabályozás a társadalmi egyensúly megőrzésének érdekében az értékalapú hasznosításra koncentrál, mely a jogalkotó részéről azt jelenti, hogy igyekszik elkerülni az 1950-es, 60-as években megjelent negatív hatást, azaz a külföldi munkavállalók társadalomba való integrálódását.

Az irányelvi szabályozás kettéosztja az érintett alanyi kört aszerint, hogy az adott személy rendelkezik-e a szabad mozgás- és tartózkodás jogával vagy nem. Előbbi kategóriába tartoznak az EU- és EGT állampolgárok, illetőleg családtagjaik, eltartottjaik. Az utóbbi körbe a harmadik országbeli állampolgárok és a hontalanok tartoznak. Struktúráját tekintve az uniós és az azon alapuló magyar szabályozás sávosan épül fel, mely a beutazás és az itt tartózkodás időpontjához igazodik.

A Btátv. átveszi az uniós terminológiát és ehhez igazodva határozza meg a “rövid” tartózkodás fogalmát és részletszabályait. A vitatottabb kérdés a “tartós” tartózkodás, mely minden esetben engedélyköteles. A kettő közötti különbséget az adja meg, hogy 180 napon belül a tartózkodás időtartama meghaladja-e a 90 napot vagy sem. Ezenfelül a törvény kitér a huzamos, azaz főszabály szerint időben korlátlan tartózkodás szabályaira. A jogi szakemberek a szükséges engedélyekről és a követendő magatartási szabályokról adhatnak tájékoztatást.

Mi változik és hogyan illeszkednek a jogrendszerbe az új szabályok?

(Forrás: Fehér Legal & Tax: Új ”kódex” a bevándorlási jog területén. Webinárium 2024. március 25.)

Annak ellenére, hogy jelenleg a Btátv. és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendelet alkalmazandó nem engedhető el a régi szabályozás sem, hiszen a korábban indult eljárásokban a Harmtv. és végrehajtási rendelete irányadó, valamint vannak bizonyos engedélytípusok, melyek a régi szabályozás szerint kerültek kiadásra és továbbra is alkalmasak arra, hogy a jogosultat az engedély szerinti tartózkodásra feljogosítsák.

Az új “kódex” bevezetésével egyidejűleg szükségessé vált a szabályozási környezet alakítása. Ennek megfelelően kerültek módosításra a foglalkoztatási szabályok, valamint a Büntető Törvénykönyv vonatkozó rendelkezései is. A jogalkotó a jogrendszerbe való teljes körű integrálás mellett törekedett az új szabályozást átfogóan, minden részkérdésre kiterjedően megalkotni. Ennek tudható be az, hogy számos olyan rendelkezés is helyet kapott a kódexben, melyek a horizontális jogértelmezést segítik elő. Ilyen például az első paragrafus, mely magyar állampolgárra vonatkozó szabályokat tartalmaz, gyakorlatilag az Alaptörvény XIV. cikk (2) bekezdésének megismétlésével. Emellett a kódexben megjelennek pozitív és negatív irányú fogalommeghatározások és számos kapcsolószabály is.  Hiányosságként merül fel azonban, hogy néhány definícióra – például “vendégmunkás”, “külföldi”, “idegen” – nem tér ki a jogalkotó, melyek ismerete elengedhetetlen a helyes jogalkalmazáshoz és értelmezéshez.

Az új törvény célja

Nagyon hangsúlyossá vált, főleg a végrehajtási rendelet által kibontott rendelkezésekben a digitalizáció és e-ügyintézés előmozdítása. Ez egyben az Enter Hungary elnevezésű platform (tartózkodási engedéllyel és már idegenrendészeti eljárással kapcsolatos adminisztrációs rendszer – a szerk.) fejlesztését jelentette. Célkitűzés volt továbbá a szigorítás. A jogalkotó szűkítette a huzamos tartózkodás lehetőségének körét, mely hosszú távon akár az ügyintézési határidők rövidüléséhez is vezethet, természetesen a Btátv. további eljárási szabályaival együttesen értelmezve.

A törvény alapelvei

A preambulumban kerülnek, a korábbi szabályozásnál világosabban, meghatározásra a kódexet átható alapelvek. Ezek a munkaerőpiac védelme, a külföldiek tartózkodásának átmenetisége, a kulturális önazonosság védelme, valamint az ország elhagyásának kötelezettsége. A jogalkotó átfogó szabály megalkotása iránti igényét támasztja alá, hogy az említett alapelvek konkrét diszciplínákat is megfogalmaznak, akárcsak a kódex tételesjogi rendelkezései.

3. Az új törvény rendszere

Rövid tartózkodás

 (Forrás: Fehér Legal & Tax: Új ”kódex” a bevándorlási jog területén. Webinárium 2024. március 25.)

Ebben a körben a jogszabály továbbutal az uniós szabályozásra, mondhatni megismételve az érintett rendelkezéseket.

A munkavállalásra vonatkozó szabályok tekintetében az a helyénvaló megközelítés, ha a jogalkalmazó átlép a tartós tartózkodás körébe, hiszen a jogalkotó ott tárgyalja a részletszabályokat. A globalizáció és a nemzetközi üzleti kapcsolatok fenntartása és bővítése indokolta, hogy az ITC irányelv rendelkezései továbbra is a magyar szabályozás részei maradjanak. Ilyen például a vállalaton belüli áthelyezés célú tartózkodás körében a munkavállalásra vonatkozó engedély.

Tartós tartózkodás

(Forrás: Fehér Legal & Tax: Új ”kódex” a bevándorlási jog területén. Webinárium  2024. március 25.)

Ez a gyakorlatban leginkább előforduló tartózkodási forma, mely azonban a legtöbb problémát is okozza.

(Forrás: Fehér Legal & Tax: Új ”kódex” a bevándorlási jog területén. Webinárium 2024. március 25.)

A szálláshely, a megélhetés, továbbá a teljeskörű egészségügyi biztosítás azért okoz problémát, mert a hatósági ügyintézők bizonyos mértékig diszkrecionális jogkörrel rendelkeznek a benyújtott dokumentumok befogadhatóságának körében.

Jogcímeket illetően a törvény a következőket határozza meg:

• vállalkozás vagy befektetés
• munkavégzés vendégmunkásként
• munkavégzés magasan képzett személyként vagy az ország számára kiemelten fontos területen jártassággal rendelkező személyként
• Nemzeti Kártyával történő beutazás – jelenleg az ukrán és szerb munkavállalókra vonatkozó speciális engedélytípus.

Ezeken felül a kódex számos egyéb okot határoz meg, melyek szintén valamilyen kiemelt nemzeti érdeket szolgálnak.

Huzamos tartózkodás

(Forrás: Fehér Legal & Tax: Új ”kódex” a bevándorlási jog területén. Webinárium 2024. március 25.)

Az új kódexben az EU tartózkodási kártya és az ideiglenes tartózkodási kártya speciális engedélytípus, utóbbi uniós tartózkodási engedélyhez kapcsolódik. Általános engedélyként a törvény a nemzeti tartózkodási kártyát jelöli meg.

A Btátv. sajátja, hogy arra az esetre is tartalmaz szabályokat, amennyiben a huzamos tartózkodás jogával rendelkező harmadik országbeli érkező állampolgárnak gyermeke születik. Ezesetben a hatóságnak a jogszabály erejénél fogva a szülő engedélytípusához igazodó engedélyt kell kiállítania.

Érdekesség, hogy az államvédelmi funkció erősítése érdekében jövő évtől feltehetően szigorít a jogalkotó az ideiglenes tartózkodási kártya részletszabályain és magyar nyelvtudáshoz vagy legalább alapszintű nyelvismerethez köti az engedély kiadását.

4. Az eljárás főbb résztvevői

Az eljárásrend a Harmtv. szabályaihoz képest nem változott.

Ennek értelmében a következőképpen alakul:

1. A kérelmező – harmadik országbeli állampolgár – főszabály szerint a származási országa szerint illetékes Magyar Külképviselethez beadja a kérelmét.
2. A Külképviseleten keresztül eljut a magyar idegenrendészeti hatósághoz, azaz az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság
3. A Főigazgatóság hatóságként eljárva – a kérelem befogadása esetén – speciális vízumot ad ki a kérelmező számára, így beutazhat Magyarország területére azért, hogy az engedély kiállításra kerüljön. Ebben a folyamatban részt vesz egy szakhatóság is, a munkaerő- és piacvédelmi szabályok vizsgálata révén.
4. A pozitív szakhatósági állásfoglalást követően kerül sor a tartózkodási engedély és a hozzá kapcsolódó vízum kiállítására.

Az eljárásban még két speciális szereplőt kell megemlíteni. Az egyik a fogadószervezet – munkáltató, oktatási intézmény, szállásadó stb. -, melynek a kérelmezőt illetően számos kötelezettsége van. A másik az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter, aki korlátokat határozhat meg az engedély kiadására vonatkozóan.

Zárszóként elhangzott, hogy a jelenleg hatályos kódexhez még nem párosul kiterjedt jogalkalmazási és jogértelmezési gyakorlat, így várható, hogy az idő előrehaladtával a szabályozás kisebb (és remélhetőleg nem nagyobb) módosításokon esik majd át annak érdekében, hogy minden jogpolitikai célkitűzés megvalósulhasson.

A cikk Wolters Kluwer Hungary Kft. termékeire/szolgáltatásaira vonatkozó reklámot tartalmaz. A Jogászvilág kiadója a Wolters Kluwer Hungary Kft.

 

---