Újra üdülési joggal trükközőt büntetett a GVH
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A LIB Magyarország kereskedelmi gyakorlata is valótlan, jogsértő tájékoztatásokon alapult – állapította meg a GVH.
Üdülési jogok eladásáról szóló ajánlatával megtévesztette a fogyasztókat a Light in the Barter LLC. Magyarországi Fióktelepe (LIB Magyarország), amiért 8,9 millió forint bírságot kapott a vállalkozás – közölte a Gazdasági Versenyhivatal (GVH).
A GVH kifejtette: a LIB Magyarország azt üzente a fogyasztóknak telefonos és szóbeli tájékoztatásaival, hogy meglévő üdülési jogaikat megvásárolja, a vásárlás ellenértékeként kapható LIB pontokat pedig a fogyasztók egy erre a célra kialakított rendszerben költhetik el.
A versenyhivatal megállapította, hogy a vállalkozás 2015 áprilisától tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott, mert a munkatársai által megkeresett fogyasztóknak üdülési joguk megvételét kínálta fel, valódi szándéka azonban a fogyasztók beléptetése volt a LIB pontkártya-vásárlási rendszerbe az ezzel összefüggő rendszerhasználati díj beszedésével együtt, így jelentős különbség volt a LIB Magyarország valós céljai és aközött, amit azokról kommunikált.
A LIB Magyarország több szempont figyelembevételével határozta meg a rendszerhasználati díjat, amely a fogyasztóknak százezer és egymillió forint közötti fizetési kötelezettséget jelentett, miközben üdülési joguk megvásárlása a befizetések ellenére sem valósult meg.
A vállalkozás egyúttal megsértette a szakmai gondosság követelményét szerződéskötési- és kapcsolattartási folyamataiban, miután szabálysértő magatartásán a hozzá beérkezett fogyasztói panaszok és az adásvétel folyamatában felvetődött átírási nehézségek hatására sem változtatott.
A GVH a bírság kiszabásakor a jogsértő, a rendszerhasználati díjakból származó bevételekből indult ki. A versenyhivatal súlyosbító körülményként értékelte többek között, hogy a vállalkozás teljes kereskedelmi gyakorlata valótlan, jogsértő tájékoztatásokon alapult, sérülékeny fogyasztókat célzott meg, emellett hosszú ideig tartott, így jelentős számú fogyasztót ért el és a vállalkozás jelentős mértékű előnyhöz jutott a jogsértő kereskedelmi gyakorlatok által.
(MTI)
