Ülésezett a Nemzeti ESG Tanács


Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter vezetésével tartotta meg ülését a Nemzeti ESG Tanács – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

A közlemény szerint a tanácsot a Miniszterelnökség, a Miniszterelnöki Kabinetiroda, az Energiaügyi Minisztérium, a Kulturális és Innovációs Minisztérium, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága által, valamint a vállalati és civil oldal képviseletében a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége által delegált tagok alkotják. Emellett tanácskozási joggal részt vehet a tanács ülésein a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség.

Az elmúlt években globális szinten is megjelent az igény, hogy a vállalatok ne csak profitmaximalizálásra törekedjenek, hanem vegyék figyelembe a természeti és környezeti értékeket, az általuk gyártott termék vagy az általuk nyújtott szolgáltatás társadalomra gyakorolt hatásait is. Az is elvárás lett, hogy a vállalatok működése megfelelően átlátható legyen. Ezen szempontok összessége ágyazott meg az ESG (Environmental, Social and Governance) kialakulásának, amelyet az Európai Unió immár jogszabályi szintre emelt.

A kormány célja, hogy az uniós kötelezettségeknek történő megfelelés során a lehető legönállóbb, a nemzeti sajátosságokra leginkább reflektáló rendszert alakítsa ki a magyar vállalkozások számára. Ezt szolgálja az úgynevezett ESG-törvény (2023. évi CVIII. törvény): a jogszabály létrehozta a nemzeti ESG-keretrendszert, amelynek célja, hogy a világgazdaság fenntartható működésre történő átállása során a magyar vállalatok versenyképességét garantálja. Az ESG-törvény értelmében a nemzetgazdasági miniszter felelős azért, hogy létrehozza a Nemzeti ESG Tanácsot, amelynek meghatározó a szerepe az ESG-beszámoló minimumkövetelményeinek meghatározásában.

A közlemény idézte Nagy Mártont, aki a tanács ülésén kiemelte, hogy a kormányzati KKV Stratégia kiemelt intézkedései között szerepel az ESG-tudatosság növelése, valamint a fenntartható vállalati működést célzó megoldások bevezetésének ösztönzése a magyar vállalkozásoknál. Az ESG-keretrendszer egyszerű, könnyen betartható szabályokat, valamint proaktív támogatást nyújt a hazai cégeknek. A vonatkozó részletszabályok, végrehajtási rendeletek nyáron, illetve ősszel jelenhetnek meg.

A tárcavezető hozzátette: a gazdasági növekedés ütemének tartós fokozásához, a termelékenység növekedéséhez, így a gazdasági fejlettség felzárkózásának folytatásához versenyképes KKV-kra van szükség. A versenyképességnek pedig mára az ESG is a részévé vált, ezért a lehető leghatékonyabb rendszert kell működtetni, amelyben számít a tanács tagjainak munkájára.

Nagy Márton megjegyezte, az ESG-szempontok érvényesítését úgy kell megvalósítani, hogy az a lehető legkisebb adminisztratív és pénzügyi terhet jelentse a magyar gazdaság szereplőinek – olvasható az NGM közleményében.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 11.

Várható-e fordulat 2024-ben a cégvezetéstől eltiltott személyek számában?

A tavalyi és az idei kényszertörlési eljárások meghatározóak lesznek idén a számok alakulásában. Az elmúlt két évben indított jelentős számú felszámolási és kényszertörlési eljárások ellenére 2023-ban alig haladta meg a cégvezetéstől eltiltott személyek száma a 20 ezret. Bár csekély mértékben, de 2023-ban ismét csökkenő tendenciát mutat az újonnan eltiltott magánszemélyek száma, amiben fordulat várható 2024-ben.

2024. július 10.

Megjelentek a nyári extra adóváltozások – tette közzé a Magyar Közlöny

A Magyar Közlöny 2024. július 8-án megjelent 74. számában három kormányrendelet került kihirdetésre, amelyek az adózás rendjét, a szociális hozzájárulási adót, valamint az extraprofitadókat illetően vezetnek be változásokat, illetve újabb adókötelezettségeket. A Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég szakértői a következőkben összefoglalják a három rendeletben bevezetett legfontosabb szabályokat és segítséget nyújtanak a rendeletek értelmezésében.