Választottbírósági út a társasági jogi jogvitákban


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A polgári törvénykönyv a választottbírósági út igénybevételét általános jelleggel kiterjeszti a társasági jogi jogvitákra is.

A választottbíráskodásról szóló törvény [Vbt.] fogalommeghatározása alapján választottbíráskodás esetén a kereskedelmi jogviszonyokban felmerült jogvitát az állami bírósági peres eljárás helyett a felek által választott akár eseti, akár állandó választottbírósági intézmény előtt lefolytatandó eljárásban döntik el [Vbt. 3. § 1. pont].

Ennek előnye, hogy a rendes bírósági eljáráshoz képest jellemzően gyorsabb és rugalmasabb, miközben a választottbírósági ítélet hatálya ugyanaz, mint a jogerős bírósági ítéleté, tehát a döntés állami kényszer útján végrehajtható.

A polgári törvénykönyv (Ptk.) a választottbírósági út igénybevételét általános jelleggel kiterjeszti a társasági jogi jogvitákra is, amikor akként rendelkezik, hogy a létesítő okiratban vagy a jogvitában érintett személyek megállapodásában választottbírósági eljárás köthető ki [Ptk.3:92. § (1) bek.]. „A törvény a gazdasági társaságok viszonyait az érintett felek magánautonómiájának világába tartozó viszonyoknak tekinti, és ennek a megközelítésnek megfelelően széles körben kívánja lehetővé tenni a társasági jogviszonyokból eredő jogviták választottbíróság elé utalását” – rögzíti a Ptk. törvényi indokolása.

A választottbírósági megállapodást minden esetben írásba kell foglalni. Írásbelinek tekintendő az a megállapodás is, amely elektronikus aláírás nélküli elektronikus közlés útján jött létre, ha az utóbbiban foglalt adat a másik fél számára hozzáférhető, és alkalmas későbbi hivatkozásra. Elektronikus közlésnek minősül pedig a felek bármely közleménye, amelyet adatátvitellel közvetítenek, így különösen elektronikus adatcsere, elektronikus levél (e-mail), távirat, telex vagy fax [Vbt. 8. § (3) bek.].

Ha pedig a választottbírósági eljárás kikötésére nem külön megállapodásban, hanem a létesítő okiratban kerül sor, akkor az ilyen megállapodás a tagokon kívül másra is kihat.

A Ptk. taxatíve meghatározza, mely viták minősülnek társasági jogi jogvitának [Ptk. 3:92 (2) bek.].

Választottbíráskodásnak van helye a gazdasági társaság és a tagja vagy volt tagja közti, a társasági jogviszonyból eredő jogvita, ideértve a társasági szervek által hozott határozatok bírósági felülvizsgálata kezdeményezésének. A Debreceni Ítélőtábla rögzítette, hogy arra a részvényesre is vonatkozik a részvénytársaság alapszabályában a társasági jogvitákra meghatározott választottbírósági kikötés, aki az adatainak a részvénykönyvbe való bejegyzését megtagadó vezető tisztségviselői határozat megtámadása iránt indít pert [BDT2018. 3890.].

Választottbíráskodásnak van helye a tagok társasági jogviszonyával kapcsolatos, egymással szemben keletkezett jogvitája tekintetében is, továbbá a gazdasági társaság és a vezető tisztségviselő vagy felügyelőbizottsági tag közötti, a vezető tisztségviselői vagy a felügyelőbizottsági tagsági jogviszonyból eredő jogvita esetén is.

Nem tartozik minden társasági jogi jogintézményt érintő jogvita a választottbíráskodás hatálya alá, így például a kisebbségvédelem kapcsán megállapította a Fővárosi Ítélőtábla, hogy az ilyen ügy sajátos törvényességi felügyeleti eljárás, melyre nézve az állam a – védett jogi tárgy közösségi, társadalmi jelentősége és a jogintézmény célja következtében – joghatóságát fenntartja, így az ilyen jogvitában a felek választottbírósági kikötést érvényesen nem alkalmazhatnak [BDT2017. 3740.].

A cikk szerzője dr. Sándor Géza Árpád Ecovis társult ügyvéd és dr. Zalavári György partner ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.

ECOVIS 202107




Kapcsolódó cikkek

2024. február 21.

Az új és a régi: NIS2 és GDPR a vállalati információbiztonságban

Ha mondani kellene egy jogszabályt, amelyet kifejezetten az információk védelmére alkottak meg az Európai Unióban, szinte kivétel nélkül mindenkinek a GDPR jutna először eszébe. Nem csoda, hiszen az Általános Adatvédelmi Rendelettel (a GDPR-ral) 2018. május 25-óta minden olyan cégnek meg kellett ismerkednie, ahol személyes adatokat kezelnek, például alkalmazottakról vagy magánszemély ügyfelekről vezetnek nyilvántartást. A Grant Thornton elemzése a témában.

2024. február 20.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság – már hatályos az új ESG törvény (1. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már 2024. január 1-jétől hatályosak. A DLA Piper Hungary törvényt feldolgozó cikksorozatának első részében összefoglalja az új jogszabályban előírt fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségeket, illetve, hogy azok milyen feladatokat jelenthetnek a törvény hatálya alá tartozó vállalkozásokra.