Váltókezesség üzletrész-átruházáskor

Az alábbi cikk azt taglalja, miszerint az üzletrész átruházója által a társaság tartozásaiért vállalt váltókezesség nem száll át az üzletrész megszerzőjére.

Bevett szokás, hogy ha egy gazdasági társaság tagja (gyakran egyedüli tagja) úgy dönt, hogy a továbbiakban nem akar részt venni a társaság működtetésében, üzletrészét, társasági részesedését értékesíti. Abban az esetben, ha a társaság 100 százalékát megtestesítő üzletrészt, vagy társasági részesedést átruházzák, cégeladásról beszélhetünk.

A gazdasági társaság üzletrészeinek eladása a társasági jog szabályai alapján egyszerűnek tűnik, az adásvételi szerződés aláírásával a volt tag megszabadul a cégtől, és a vele járó kötelezettségeitől. Nem mindig egyértelmű azonban, hogy mely kötelezettségek szállnak át az üzletrész átruházásával annak megszerzőjére. A volt tagnak lehetnek olyan kötelezettségei, amelyeket bár a társaság érdekében vállalt, azonban azok nem kapcsolódnak a tagsági jogviszonyához, és erre tekintettel nem is szállnak át az üzletrész megszerzőjére. Ilyen kötelezettség az utóbbi években elterjedt váltókezesség is.

Gyakori eset, hogy egy gazdasági társaság a működésének szükség szerinti finanszírozásához folyószámlahitellel rendelkezik egy pénzintézetnél. Ezek a szerződések lehetőséget adnak arra, hogy kölcsönöket vegyen igénybe a társaság a hitelkeret terhére, de gyakran nincsenek kihasználva és az is előfordulhat, hogy az üzletrész átruházásakor sem veszik figyelembe a kölcsön igénybevételének lehetőségét és annak jogkövetkezményeit. Amennyiben a társaság folyószámla-hitelkerettel rendelkezik, amelyet az üzletrészek átruházása során nem szüntetnek meg, akkor értelemszerűen a hitelszerződés a tagváltozásra tekintet nélkül továbbra is hatályban marad. A banki gyakorlat alapján gyakran a hitelszerződés biztosítékaként váltót állítanak ki, amelynek megfizetésére a társaság tagjai magánszemélyként váltókezességet vállalnak. Ha az átruházást követően a társaság új tagjai úgy határoznak, hogy a folyószámla-hitelkeret terhére kölcsönt hívnak le, és azt valamely okból mégsem fizetik vissza, akkor a társaságnak a biztosítékot nyújtó korábbi tagja kötelezett marad a váltó okán. A nem fizetést követően a pénzintézet, mint hitelező a követelése érvényesítése érdekében a biztosítékként szolgáló váltót fizetésre bemutatja, és a társaság teljesítése hiányában a váltókezessel szemben érvényesíti az igényét. Amennyiben a felek az üzletrész átruházásakor nem vették figyelembe azokat a kötelezettségeket, amiket az üzletrésztől megválni kívánó tag vállalt, akkor ez a tag végeredményben olyan követelésekért lesz felelős, amikért egyébként nem lenne.

A fenti esetben a volt tag, mint váltókezes a bank felé alaptalanul hivatkozik arra, hogy üzletrészét értékesítette. Annak ellenére, hogy a tartozást az új tag belépését követően keletkezett, a váltókezes volt tag felel a társaság tartozásaiért, ugyanis a tag által vállalt váltókezesség – mint kötelezettség – az üzletrész átruházása esetén nem száll át az üzletrész megszerzőjére.

Üzletrész-átruházás esetén az átruházó tagsági jogviszonyból eredő jogai és kötelezettségei szállnak át, azonban a volt tag, mint magánszemély által vállalt váltókezesség nem sorolható ebbe a körbe. Az esetből látható, hogy az üzletrész-átruházás során figyelembe kell venni a társaság, illetve az átruházó kötelezettségeit egyaránt. Mivel a társaság esetleges hitelezői kizárólag az adós gazdasági társasággal szemben érvényesíthetik igényeiket, számukra közömbös, hogy a társaság tagsági struktúrájában milyen változások történnek, amennyiben a tagok már teljesítették a gazdasági társasággal szemben vállalt vagyoni hozzájárulásukat. A hitelezőkkel szemben fennálló kötelezettségek tehát a társaság vonatkozásában fennmaradnak, amennyiben a szerződések az átruházásra tekintettel nem lesznek megszüntetve, ha pedig egy tag magánszemélyként biztosítékot nyújt, akkor ez a biztosíték változatlanul fennmarad.

A fenti esetet olyan módon tudjuk kivédeni, hogy üzletrész-átruházás esetében teljes átvilágítást végzünk a társaság és a tag kötelezettségeit illetően, és lehetőség szerint megszüntetjük azokat a szerződéseket, amelyek esetében az üzletrész-átruházó tagot érintő, azonban az átruházással át nem szálló kötelezettségek állnak fenn.

ecovis-banner

A cikk szerzője dr.  Molnár Gergő Zsolt partner ügyvéd és dr. Farkas Tímea ügyvédjelölt. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.

Kapcsolódó cikkek:


Megbírságolta a versenyhivatal a Heinekent
2020. október 21.

Megbírságolta a versenyhivatal a Heinekent

A GVH megállapította, hogy a Heineken nem megfelelően igazolta a kizárólagos szerződésekkel értékesített sör mennyiségének csökkentésére vonatkozó vállalásait, ezért a hatóság bírságot szabott ki a cégre.

Visszaélést gyanít a GVH a cementpiacon
2020. október 16.

Visszaélést gyanít a GVH a cementpiacon

A hazai cementpiac úgynevezett oligopol piacnak számít, ahol kifejezetten magas fokú az átláthatóság, ami a kevés szereplő miatt növelheti a vállalkozások kölcsönös függőségét, és csökkentheti a verseny intenzitását.

Uniós főtanácsnok: a magyar reklámadó nem sérti az uniós jogot
2020. október 15.

Uniós főtanácsnok: a magyar reklámadó nem sérti az uniós jogot

A magyar reklámadó nem sérti az állami támogatásokra vonatkozó uniós jogot - állapította meg az Európai Bíróság főtanácsnoka a csütörtökön ismertetett indítványában, amely szerint az állami támogatások jogával nem ellentétes a vállalkozások progresszív szerkezetű forgalmi adóval történő megadóztatása.