Váltókezesség üzletrész-átruházáskor

Az alábbi cikk azt taglalja, miszerint az üzletrész átruházója által a társaság tartozásaiért vállalt váltókezesség nem száll át az üzletrész megszerzőjére.

Bevett szokás, hogy ha egy gazdasági társaság tagja (gyakran egyedüli tagja) úgy dönt, hogy a továbbiakban nem akar részt venni a társaság működtetésében, üzletrészét, társasági részesedését értékesíti. Abban az esetben, ha a társaság 100 százalékát megtestesítő üzletrészt, vagy társasági részesedést átruházzák, cégeladásról beszélhetünk.

A gazdasági társaság üzletrészeinek eladása a társasági jog szabályai alapján egyszerűnek tűnik, az adásvételi szerződés aláírásával a volt tag megszabadul a cégtől, és a vele járó kötelezettségeitől. Nem mindig egyértelmű azonban, hogy mely kötelezettségek szállnak át az üzletrész átruházásával annak megszerzőjére. A volt tagnak lehetnek olyan kötelezettségei, amelyeket bár a társaság érdekében vállalt, azonban azok nem kapcsolódnak a tagsági jogviszonyához, és erre tekintettel nem is szállnak át az üzletrész megszerzőjére. Ilyen kötelezettség az utóbbi években elterjedt váltókezesség is.

Gyakori eset, hogy egy gazdasági társaság a működésének szükség szerinti finanszírozásához folyószámlahitellel rendelkezik egy pénzintézetnél. Ezek a szerződések lehetőséget adnak arra, hogy kölcsönöket vegyen igénybe a társaság a hitelkeret terhére, de gyakran nincsenek kihasználva és az is előfordulhat, hogy az üzletrész átruházásakor sem veszik figyelembe a kölcsön igénybevételének lehetőségét és annak jogkövetkezményeit. Amennyiben a társaság folyószámla-hitelkerettel rendelkezik, amelyet az üzletrészek átruházása során nem szüntetnek meg, akkor értelemszerűen a hitelszerződés a tagváltozásra tekintet nélkül továbbra is hatályban marad. A banki gyakorlat alapján gyakran a hitelszerződés biztosítékaként váltót állítanak ki, amelynek megfizetésére a társaság tagjai magánszemélyként váltókezességet vállalnak. Ha az átruházást követően a társaság új tagjai úgy határoznak, hogy a folyószámla-hitelkeret terhére kölcsönt hívnak le, és azt valamely okból mégsem fizetik vissza, akkor a társaságnak a biztosítékot nyújtó korábbi tagja kötelezett marad a váltó okán. A nem fizetést követően a pénzintézet, mint hitelező a követelése érvényesítése érdekében a biztosítékként szolgáló váltót fizetésre bemutatja, és a társaság teljesítése hiányában a váltókezessel szemben érvényesíti az igényét. Amennyiben a felek az üzletrész átruházásakor nem vették figyelembe azokat a kötelezettségeket, amiket az üzletrésztől megválni kívánó tag vállalt, akkor ez a tag végeredményben olyan követelésekért lesz felelős, amikért egyébként nem lenne.

A fenti esetben a volt tag, mint váltókezes a bank felé alaptalanul hivatkozik arra, hogy üzletrészét értékesítette. Annak ellenére, hogy a tartozást az új tag belépését követően keletkezett, a váltókezes volt tag felel a társaság tartozásaiért, ugyanis a tag által vállalt váltókezesség – mint kötelezettség – az üzletrész átruházása esetén nem száll át az üzletrész megszerzőjére.

Üzletrész-átruházás esetén az átruházó tagsági jogviszonyból eredő jogai és kötelezettségei szállnak át, azonban a volt tag, mint magánszemély által vállalt váltókezesség nem sorolható ebbe a körbe. Az esetből látható, hogy az üzletrész-átruházás során figyelembe kell venni a társaság, illetve az átruházó kötelezettségeit egyaránt. Mivel a társaság esetleges hitelezői kizárólag az adós gazdasági társasággal szemben érvényesíthetik igényeiket, számukra közömbös, hogy a társaság tagsági struktúrájában milyen változások történnek, amennyiben a tagok már teljesítették a gazdasági társasággal szemben vállalt vagyoni hozzájárulásukat. A hitelezőkkel szemben fennálló kötelezettségek tehát a társaság vonatkozásában fennmaradnak, amennyiben a szerződések az átruházásra tekintettel nem lesznek megszüntetve, ha pedig egy tag magánszemélyként biztosítékot nyújt, akkor ez a biztosíték változatlanul fennmarad.

A fenti esetet olyan módon tudjuk kivédeni, hogy üzletrész-átruházás esetében teljes átvilágítást végzünk a társaság és a tag kötelezettségeit illetően, és lehetőség szerint megszüntetjük azokat a szerződéseket, amelyek esetében az üzletrész-átruházó tagot érintő, azonban az átruházással át nem szálló kötelezettségek állnak fenn.

ecovis-banner

A cikk szerzője dr.  Molnár Gergő Zsolt partner ügyvéd és dr. Farkas Tímea ügyvédjelölt. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.

Kapcsolódó cikkek:


Munkajog a veszélyhelyzet után
2020. július 30.

Munkajog a veszélyhelyzet után

Jelen cikkünkben a teljesség igénye nélkül, a gyakorlatban leginkább felmerülő kérdések kapcsán összegeztük a veszélyhelyzet után is alkalmazandó vagy alkalmazható intézkedésekkel kapcsolatos tudnivalókat, határidőket.

A munkavállaló hozzáférési joga személyes e-mailjeihez
2020. július 16.

A munkavállaló hozzáférési joga személyes e-mailjeihez

Az adatvédelmi hatóság kettőszázezer forint adatvédelmi bírság megfizetésére kötelezett egy munkáltatót, mert az jogszerűtlenül tagadta meg azt, hogy a munkavállaló hozzáférjen a korábbi archivált, magáncélú leveleihez.

Az Apple-nek nem kell kifizetnie a 13 milliárd eurós bírságot
2020. július 15.

Az Apple-nek nem kell kifizetnie a 13 milliárd eurós bírságot

Az Európai Unió Törvényszéke szerdán hatályon kívül helyezte az Európai Bizottságnak az Apple ellen hozott, ír adóügyekkel összefüggő határozatát, így a cégnek nem kell visszafizetnie Írországnak a tiltott állami támogatás miatt kiszabott 13 milliárd eurós bírságot.

Műtárgykereskedők a Pmt. hatálya alatt
2020. július 9.

Műtárgykereskedők a Pmt. hatálya alatt

Feltehetően a COVID-19 járvány következtében kisebb figyelmet kapott, de az érintett kör számára mégis jelentős fejlemény: 2020. január 10-étől immáron a kulturális javak kereskedelmével foglalkozó szolgáltatókra is kiterjed a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény személyi hatálya.