A szerző két, hasonló célú és elnevezésű, de eltérő feltételek mellett igénybe vehető távollétet mutat be, megvilágítva a hasonlóságokat és különbségeket. Az egyik a gyermekek utáni pótszabadság, a másik a 2023. január 1-jétől bevezetett szülői szabadság.
Az alábbi – a Jogászvilág által két részletben közlendő – cikk a 2023-as visegrádi XX. Magyar Munkajogi Konferencián elhangzott előadás szerkesztett változata.
Az alábbi – a Jogászvilág által két részletben közölt – cikk a 2023-as visegrádi XX. Magyar Munkajogi Konferencián elhangzott előadás szerkesztett változata.
A szerző két, hasonló célú és elnevezésű, de eltérő feltételek mellett igénybe vehető távollétet mutat be, megvilágítva a hasonlóságokat és különbségeket. Az egyik a gyermekek utáni pótszabadság, a másik a 2023. január 1-jétől bevezetett szülői szabadság.
A szerző alábbi cikksorozatában feltérképezi, miként jelenhet meg a szakszervezet és az üzemi tanács munkaügyi perekben vagy nemperes eljárásokban akár saját jogaik védelmében, akár a munkavállalók képviseletében.
2024. június 9-én Magyarország választópolgárai ismét a szavazóurnákhoz járulhatnak. A választások napja – ahogyan azt a választási eljárásról szóló törvény (Ve.) előírja – vasárnapra esik, ezért a legtöbb munkavállaló számára nem jelent nehézséget, hogy pihenőnapján gyakorolja választójogát. Nem mindenkinek adatik azonban meg a munkamentes vasárnap, ezért azoknak, akiknek vasárnapra is be van osztva munkaidejük, fejtörést okozhat, miként járulhatnak az urnákhoz. A Munka törvénykönyve 2022. július 26. napjától hatályos rendelkezése segítséget jelenthet abban, hogy a munkavállaló a munkahelyi kötelezettségei mellett a választásokra is eljusson.
A szerző alábbi cikksorozatában feltérképezi, miként jelenhet meg a szakszervezet és az üzemi tanács munkaügyi perekben vagy nemperes eljárásokban akár saját jogaik védelmében, akár a munkavállalók képviseletében.
Szabályozza-e a munka törvénykönyve a munkába való visszatérés jogát, illetve mi történik, ha már nem létezik az adott álláshely? – ezekre a kérdésekre keresi a választ alábbi cikkében a szerző.
A bírósági hatáskör kérdésében, vagyis a megfelelő – általános hatáskörű vagy munkaügyi – bíróság kiválasztásában annak van jelentősége, hogy a keresetlevélben megjelölt, érvényesítendő jog a munka- vagy a polgári jog területére tartozik-e. Ám előfordulhatnak határesetek, ahol még ez az elv sem ad kellő eligazítást.
Érvényes-e a munkaszerződésben egy olyan feltétel, amely eltér a munka törvénykönyvében foglalt, azonos tárgyról szóló rendelkezéstől? Erre a kérdésre a szokásos „jogászi” válasz adható: attól függ.
