2018. május 25. óta, mióta az Általános Adatvédelmi Rendeletet (GDPR) alkalmazni kell, már nem csak munkajogi szempontból van kiemelt jelentősége a kérdéskörnek, hanem az értékelés kapcsán kezelt személyes adatok adatvédelmi szempontú szabályozásával is érdemes foglalkozni. Az alábbiakban azokat a főbb szempontokat mutatjuk be, amiknek mentén érdemes átgondolni a kapcsolódó eljárásrendet.
Érdemes minden cégnek számba vennie, hogy milyen körben kezel helymeghatározó adatokat és ennek megfelelően milyen előírásoknak kell megfelelnie. Ilyen eszköz lehet a GPS-jel mint felügyeleti eszköz, a munkáltatóknak ugyanis általános igényük van munkavállalóik ellenőrzésére, kiváltképp, ha „nincsenek szem előtt”.
A leendő munkáltatók sokszor nem elégszenek meg a jelentkező önéletrajzával, hanem gyakran „átnézi” a leendő munkavállaló nyilvános adatait, például közösségi profiljait. Ám a keresés mikéntjéről tájékoztatnia kell a jelentkezőt. Azaz, ha a kiválasztási folyamat, az értékelés automatikus részét képezi a nyilvános profil vizsgálata, akkor ezt tudatni kell az álláskeresővel, hiszen csak így biztosítható, hogy az érintett vitathassa a levont következtetést.
Érdemes tudni, hogy a május 25-étől hatályos európai adatvédelmi rendeletnek van egy mérlegelést engedő szabálya, mely szerint jogszerű az adatkezelés, ha az az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges.
Az adatkezelési tanácsadás során gyakran találkozunk kiszervezett adatkezeléssel, -feldolgozással. Sok esetben az ügyfelek tisztában vannak azzal, hogy adattovábbítás történik – például hírlevélre feliratkozók, bérszámfejtési adatok – és ezért szükséges lesz biztosítani az adatvédelmi előírásokat, de az már nem mindig egyértelmű számukra, hogyha már nem maguk foglalkoznak az adatokkal, akkor őket terheli-e ez a felelősség.
Mivel a profilalkotásra már iparágak épültek, fontos, hogy a május 25-étől alkalmazandó európai uniós adatvédelmi rendelet (GDPR) külön kitér arra, milyen módon használhatja fel bárki a természetes személyek adatait e körben. A profilalkotás témája rengeteg kérdést vet fel; az EU adatvédelmi munkacsoportja tavaly októberi iránymutatásának tanulmányozásával a társaságok átfogó képet kaphatnak a terület összetettségéről.
A GDPR rendelet alapján bizonyos esetekben kötelező adatvédelmi hatásvizsgálatot készíteni. Fontos megérteni, hogy a sebtében összerakott „papír” önmagában nem lesz elegendő egy ellenőrzés során, mert a hatóság minden esetben a tényleges folyamatot fogja minősíteni.
Az EU idén május 25-étől hatályos adatvédelmi rendelete két új fogalmat is bevezet: az adathordozhatósághoz és az elfeledtetéshez való jogot. De mit is jelent ez a két fogalom és hogyan teljesítheti praktikusan az adatkezelő a két intézménnyel kapcsolatos kötelezettségeit? A jelen cikkben ezekről esik szó, bemutatva néhány gyakorlati problémát és az azokra megfelelő megoldási javaslatot.
Általánosan elmondható, hogyha valakinek az adatait kezelik, akkor ez ellen tiltakozhat is. Az EU adatvédelmi rendelete, amit 2018. május 25-étől minden uniós tagállamban alkalmazni kell, részletesen foglalkozik az érintett tiltakozáshoz való jogával. Mit is jelent ez a jog és hogyan gyakorolható ténylegesen? Az alábbi cikkben ezekre a kérdésekre térek ki.
