Megszűnik az általános munkaköri alkalmassági vizsgálat
Energetikai törvényeket módosított, eltörölte az általánosan kötelező orvosi alkalmassági vizsgálatot, változtatott az önkormányzatok adósságrendezési eljárásán az Országgyűlés.
Energetikai törvényeket módosított, eltörölte az általánosan kötelező orvosi alkalmassági vizsgálatot, változtatott az önkormányzatok adósságrendezési eljárásán az Országgyűlés.
2019-ben hatályba lépett az (EU) 2019/1023 európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: Szerkezetalakítási Irányelv), melyet a jogalkotónak a közeljövőben át kell ültetnie a magyar jogba. Az irányelv nyomán szükséges lesz megalkotni egy olyan szerkezetátalakítási eljárást, amely félúton helyezkedik el a tisztán kontraktuális alapú restrukturálás és a formális fizetésképtelenségi eljárások között. Csőke Andrea vitaindító céllal a Polgári Jog jelen számában közzétette jogszabálytervezetét (a továbbiakban: Tervezet) a szerkezetátalakítási eljárásokról. Jelen tanulmány célja az irányelv által létrehozni kívánt szerkezetátalakítási eljárások legfontosabb sajátosságainak ismertetése, és ezekhez kapcsolódóan Csőke Andrea megoldásainak bemutatása, valamint a kodifikációs folyamat során megoldásra váró egyes további problémák felvetése.
A természetes személyek adósságrendezési eljárásának megindítása iránti kérelemben az adósnak valamennyi tartozását fel kell tüntetnie, így az 50 000 Ft alatti tartozásokat is – a Kúria eseti döntése. Ami a tényállást illeti, az adós és az adóstárs természetes személy adósságrendezési eljárásának megindítása iránti kérelmet terjesztett elő a főhitelezőnél. A Családi Csődvédelmi Szolgálat (a továbbiakban: Szolgálat) lefolytatta a jogosultságvizsgálatot, mely alapján megindult az eljárás. A főhitelező arról tájékoztatta a Szolgálatot, hogy az adós és adóstárs négy fennálló követelést elmulasztott bejelenteni a bíróságon kívüli adósságrendezés kezdeményezésekor. A Szolgálat ez alapján a bíróságon kívüli adósságrendezés sikertelen lefolytatásának tényét az ARE nyilvántartásba bejegyezte. Az első- és másodfokú eljárás A bíróság megállapította, hogy az adós és adóstárs négy követelés tekintetében nem tett eleget bejelentési kötelezettségének, ezért az adós adósságrendezés iránti kérelmét hivatalból elutasította. A másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú döntést. Megállapította, hogy a négy hitelezői igény közül nem került bejelentésre egy 19 697 Ft összegű folyószámlahitel, és egy 39 460 Ft összegű személyi kölcsön. Az adós és adóstárs arra hivatkoztak, hogy tudomásuk szerint nem kellett bejelenteniük az 50 000 Ft alatti tartozásaikat. Mindezt…