„Egyre nagyobb az igény a jogi szolgáltatásokra. A kérdés az, hogy hogyan lehet ezeknek az igényeknek megfelelni?” – mondta Richard Susskind professzor, a mesterségesintelligencia-kutatás nemzetközileg elismert szaktekintélye.
A jogi szektornak az utóbbi években egyre gyorsuló változással kell szembenéznie: globalizáció, GDPR kötelezettségek, COVID-19 hatásai, whistleblowing eljárás, ESG szempontok, digitalizáció, fintech megoldások, automatizáció, mesterséges intelligencia, ChatGPT… A tradicionális szereplők (ügyvédi irodák, jogi osztályok) egyre nehezebben tudják felvenni a versenyt az újabb és újabb szabályozással, eszközökkel, elvárásokkal, és ennek megfelelően kellő ütemben módosítani a működésükön.
A kutatók hosszú ideje nem értenek egyet abban, hogy mi minősül nyílt forráskódú mesterséges intelligenciának. Egy befolyásos csoport most felajánlott egy választ.
A mesterséges intelligencia technológiájának még hosszú utat kell megtennie ahhoz, hogy valóban „felváltsa” az ügyvédek és a bírák szerepét, de addig is számos felhasználási területen növelhető a hatékonysága. Valószínűleg ebből mi csak annyit látunk majd, hogy a mesterséges intelligencia egyre nagyobb szerepet kap, és folyamatosan változtat a joggyakorlatunkon.
Miközben a mesterséges intelligencia rohamos ütemben fejlődik, a jog – amely nem éppen az új technológiák korai alkalmazójaként ismert – továbbra is lassan és óvatosan reagál, és inkább vár az új fejleményekre, nem pedig megpróbálja előre látni azokat.
Kevesebb mint két év alatt a generatív MI-szolgáltatók legalább 20 pert indítottak szerzői jogok megsértésével kapcsolatban. A szakértők három meghatározó közös vonást emelnek ki ezen ügyekben.
A különböző generatív mesterséges intelligencia alkalmazások bevezetése a jogi munkavégzési folyamatok támogatásába jelentős változásokat hozhat a jogászok életében. Ennek a cikksorozatnak ezért az a célja, hogy bemutassa, milyen újításokat jelentenek a nyelvi modellekre épülő megoldások a korábbi módszerekhez képest, milyen feladatokban képesek támogatni a jogászi munkavégzést, milyen korlátai vannak jelenleg az elterjedésüknek, valamint milyen különböző jogi, etikai, társadalmi kihívásokat hoznak létre. Ez a cikksorozat első része, amelyben azt járom körül, hogy miben jelentenek újítást az olyan nyelvi modellekre épülő megoldások, mint a ChatGPT, a Gemini és a Claude a korábbi mesterséges intelligencia alkalmazásokhoz képest.
Az Egyesült Államokban számos jogi egyetem ingyenes hozzáférést biztosít a hallgatóknak a GenAI eszközökhöz, továbbá a legtöbb ügyvédi iroda kínál vonatkozó képzéseket. Ezáltal a joghallgatóknak több lehetősége nyílik fejleszteni tudásukat, készségeiket a mesterséges intelligencia területén.
Az Egyesült Államok vezető szerepe a generatív mesterségesintelligencia-modellek fejlesztésében és az EU széles körű szabályozási struktúrája megalapozottan eredményezheti két, potenciálisan eltérő mesterségesintelligencia-piac létrejöttét.
Tizenegy technológiai iparági szövetségből álló csoport arra kérte az Európai Bizottságot, hogy hosszabbítsa meg a szeptemberi határidőt az általános célú mesterséges intelligencia (General-purpose AI, GPAI) kódexre vonatkozó vélemények benyújtására – derül ki egy csütörtöki (2024. augusztus 8.) levélből.
