A mindennapi életben számos esetben merül fel igényként, hogy a társaság működésével kapcsolatos egyes döntéseket vagy a döntések egy meghatározott körét az ügyvezetés helyett maguk a tagok hozhassanak meg. Jelen cikkünkben arra keressük a választ, milyen úton-módon tudják befolyásolni a kft. tagjai a társaság mindennapi életét, korlátozva ezzel a cég ügyvezetőjének önálló mozgásterét.
Általános gyakorlat, hogy a pénzügyi szolgáltatási tevékenység végzésére irányuló szerződés megkötésekor a hitelintézet meghatalmazott jogi képviselő útján jár el. Ugyanakkor egymással ellentétes álláspontok alakultak ki a kereskedelmi bankok között a tekintetben, hogy vajon egy vagy kettő jogi képviselőnek szükséges-e meghatalmazással képviseleti jogot biztosítani a jognyilatkozatok megtételére.
Az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása céljából a Kúria jogegységi határozatot hozott abban a kérdésben, hogy a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (régi Hpt.) 47. § (2) bekezdése szerinti aláírási jog együttes átruházására vonatkozó rendelkezés irányadó-e akkor, ha a régi Hpt. 47. § (1) bekezdése szerinti együttes cégjegyzésre jogosultak a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 222. §-a szerinti meghatalmazást adnak a hitelintézet képviseletére adott szerződéstípusba tartozó szerződések körében.
A cégjegyzési jog a cég írásbeli képviseletére, a cég nevében történő aláírásra való jogosultság. A képviselet, valamint a cégjegyzés módja csak azonos lehet, vagy önálló, vagy pedig együttes.
Jogászok közt heves viták övezik, hogy a gazdálkodó szerv nevében annak törvényes vagy szervezeti képviselője az AVDH használatával cégszerű jognyilatkozatot tehet-e? Megszületett az Igazságügyi Minisztérium állásfoglalása.
