Sorozatunk ezen részében azt vizsgáljuk, hogy az egyes szervezetek mit tehetnek annak érdekében, hogy saját szűkebb és tágabb környezetükben a kockázatkezelő intézkedések fokozatosan ún. irányítási (angol szakirodalomban data governance) keretrendszerré álljanak össze.
Május 8-án abban a szerencsében volt részem, hogy részt vehettem a Wolters Kluwer Hungary és a Portfolio Digital Compliance by Design & LegalTech című konferenciáján. Nem túlzás azt állítani, életem eddigi legjobb konferenciája volt, és ezt nem egyedül mondtam ki a jelen levők között… A szervezők ugyanis roppant sikeresen megléptek több olyan dolgot is, amikre igény már régóta lett volna, de eddig vagy nem jutott eszébe senkinek, vagy nem mert beleállni.
Előző két cikkemben a jog és a tech szektor határán mozgó, a két “világ” közt kapcsolat teremtését facilitáló hídemberekről, illetve a compliance-by-design céges kultúrába való implementálásának előnyeiről írtam. Ez a cikk építeni fog az előző két cikk tartalmára, ezért érdemes lehet azokat is elolvasni – bár nem feltétlen szükséges – e cikk tartalma önmagában is érthető.
Nem állnak túl jól a magyar vállalkozások a data governence területéhez tartozó folyamatok bevezetésében és használatában, ahogy abban sem, hogy a saját adataikat pénzzé tegyék. Ahogyan a Portfolio Conferences és a Wolters Kluwer Hungary közös szervezésében megrendezett Digital Compliance by Design&Legaltech Konferencián is elhangzott, a kiberbiztonsági jogi környezet átfogó változása is rámutat arra, hogy egyre növekszik a kibertámadások kockázata, és ezek az incidensek nemcsak a nagyvállalatokat érinthetik, hanem a kibervédelemmel kevésbé foglalkozó kkv-kat is – számol be a portfolio.hu
A digitális gazdaságban mind többen érezzük úgy, hogy általános közérzetünket minden téren meghatározza, hogy a régi és bevált rutinokat újra és újra felül kell vizsgálnunk. A Data Act is azon szabályok közé tartozik, amelyek végképp megkerülhetetlenné teszik a vállalati adatvagyon hasznosításának újragondolását, és ezzel összefüggésben az adatalapú technológiák, így különösen a mesterséges intelligenciára vonatkozó innovációs stratégia alapjainak kiépítését.
A compliance-by-design, vagyis a jogszabályoknak való megfelelés a tervezési folyamat elejétől kezdve, egyre inkább előtérbe kerül a vállalatoknál. A hagyományos compliance modellekkel szemben ez a megközelítés már a terméktervezés során figyelembe veszi a jogszabályi előírásokat, így elkerülhetőek a későbbi jogszabálysértések és az ebből adódó költségek. Ennek megvalósításához azonban szükség van olyan „hídemberekre”, akik megértik a jogi, szabályozási és technológiai összefüggéseket, és képesek ezt a tudást integrálni a terméktervezési folyamatokba.
A mesterséges intelligencia (MI) már utat talált magának a legkülönbözőbb diszciplínák szakmai és üzleti fórumaihoz. Jelenleg nagy érdeklődés mellett folyik azoknak az alkalmazási területeknek a keresése, ahol elfogadható kockázat mellett elegendően nagy hozadék várható tőle: cikksorozatunkban az ehhez kapcsolódó kérdéseket és megoldásokat járjuk körbe.
A jogászság jövője a technológia fejlődésével szorosan összefonódik. A változások tempója a digitális átállással tovább gyorsult, és a jogászoknak egyre inkább szükségük van a technológiai jártasságra. A jövőben kulcsfontosságú szerepet játszanak majd azok a szakemberek, akik képesek hidat képezni a jog és a technológia világa között.
