Deliktuális kárfelelősségnél az előreláthatóság az oksági kapcsolat feltétele. Előreláthatónak tekinthető a káreseménynek az a következménye, amellyel az adott körülmények között a józan logika szabályai szerint, észszerűen számolni lehet – a Kúria eseti döntése.
A szerzők cikkükben azt vizsgálják, hogy a bankgarancia alaptalan lehívása esetén a kártérítés vagy a jogalap nélküli gazdagodás szabályait kell-e alkalmazni.
Magyarországon a hozzátartozói igényekre vonatkozó felelősségi gyakorlati kereteket a bírói gyakorlat alakította ki, és alakítja a mai napig azzal, hogy tekintettel van a társadalmi és jogszabályi, így utóbbi esetében a Ptk. hatálybelépésével együtt járó változásokra is.
Ami a tényállást illeti, A és B Kft. biztonsági szolgáltatásra irányuló megbízási szerződést kötöttek egymással, melynek során A biztonsági őri feladatok ellátását vállalta B objektumának területén. Rögzítették, hogy a megbízott személyzetének munkájával kapcsolatban felmerült kifogást az észlelés után haladéktalanul írásban kell bejelenteni, és ha a közlés nem megfelelő időben történik, a kifogásból eredő igény nem érvényesíthető. A megbízott továbbá jogosult volt arra, hogy a megbízóval egyetértésben alvállalkozót vegyen igénybe. Az ügyben az I. rendű alperes a biztonsági őr volt, aki B egyik ügyvezetőjének (felperes) irodájából több részletben (először a nem zárt fiókból, majd később a zártból, melynek a kulcsa azonban a szobában került elhelyezésre) több mint 3 millió forintot lopott. Az ügyében eljárt bíróság őt bűnösnek mondta ki üzletszerűen, folytatólagosan elkövetett lopás bűntettében, és a tőle lefoglalt 300 000 forintot a felperesnek kiadni rendelte. Az eset II. rendű alperese A jogutódja volt. A felperes keresetében 3 100 000 forint kártérítés és késedelmi kamatai egyetemleges megfizetésére kérte az alperesek kötelezését. Az I. rendű alperes a kereset teljesítését nem ellenezte, a kártérítési követelést elismerte, míg a II. rendű alperes ellenkérelmében a kereset…
