A vendéglátásban, turizmusban, szépségiparban dolgozóknak különösen nagy pénzügyi érvágást jelenthet, hogy nemcsak a munkáltató bevételei csökkennek, hanem a vendégek, ügyfelek által szokásszerűen adott borravaló mint rendszeres jövedelemkiegészítés is elmarad. Cikkünkben a borravaló munkajogi megítélésének kérdéseit járjuk körül.
Cikkünkben a felmondási indok világos megfogalmazásához szeretnénk segítséget nyújtani, mivel a jelenlegi, a járvány okozta helyzetben született felmondásokra is érvényesek a „békeidőben” alkalmazott előírások.
A munkáltatónak nemcsak a saját érdekeinek előmozdítása végett élhet a fegyelmezés lehetőségével, hanem kötelezettségei teljesítésének is szükséges eszköze a fegyelmezési jog.
Célszerű a személyes átadáshoz tanúkat vinni a helyszínre, a megtagadásról jegyzőkönyvet felvenni, postai közlés esetén pedig gondosan ügyelni a megfelelő címzésre, a(z elektronikus) tértivevény megfelelő kezelésére.
Jóllehet évek óta nincs hatályban az a szabály, hogy a munkavállalónak nem lehet felmondani keresőképtelensége idején, ma is számos bizonytalanság látszik a gyakorlatban azzal, hogy a munkaviszony megszüntethetőségét hogyan befolyásolja a munkavállaló betegsége. Cikkünkben igyekszünk pontos iránymutatást adni e kérdésben, kitérve arra is, milyen esetben kerülhet veszélybe a megromlott egészségi állapotú dolgozó munkaviszonya.
A munkaidőről szóló fejezet a munka törvénykönyvének (Mt.) egyik legnehezebben érthető része. Ha csak arra az alapvető kérdésre keressük a választ, hogy legfeljebb hány órát lehet egy nap vagy egy héten dolgozni, máris értelmezési nehézségekbe ütközhetünk. A törvény ugyanis egy helyen azt írja, hogy a teljes napi munkaidő napi 8 óra, majd néhány szakasszal később azt olvashatjuk, hogy a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje legfeljebb 12 óra lehet. Megnyugtatásképpen: az első látásra fennálló ellentmondás természetesen csak látszólagos. Azonban a helyes válasz megtalálásához nem árt némi ismeret az Mt. munkaidő mennyiségével és beosztásával kapcsolatos szabályozásának rendszeréről.
A munka törvénykönyve kétféle lehetőséget nyújt a munkavállaló heti pihenésének biztosítására: heti pihenőnapokat vagy heti pihenőidőt kell adni a számára. Mi a különbség a kettő között? Mikor melyiket érdemes alkalmazni?
A munkaügyi perek sajátos eljárásjogi intézménye az úgynevezett munkavállalói költségkedvezmény. Ez a munkavállalók széles köre számára elérhető, tehát nem csupán a legnehezebb anyagi helyzetben lévő alkalmazottak pereskedhetnek alacsony költségkockázat mellett.
Az új munka törvénykönyve a korábbi bizonytalanságok eloszlatása végett rögzíti az óvadékkérés vagy kaució feltételeit, azokat munkavállalói biztosítékként megnevezve. Ám ahhoz, hogy a munkáltató szabályosan járjon el, hat korlátozást be kell tartania.
Az alábbi teszt kérdéseit a munka törvénykönyvének hatálya alá tartozó foglalkoztatáshoz állítottuk össze. A helyes válaszokat a kvíz végén olvashatja el.