„Ez még nem a vég!”
A szerző az alábbi cikkében azt a helyzetet járja körül, amikor a munkaviszony-megszüntetés módja nem egyértelmű.
Bejegyzések dr. Halmos Szilvia címkével
„Jó éjszakát!” – Az éjszakai munka szabályai
A foglakoztatás terén különösen érzékeny időszaknak számít az éjszakai munkavégzés; a szerző az alábbiakban ennek szabályozását tekinti át.
Munkabér vagy borravaló?
A járványhelyzet nagy megterhelést jelent a nyilvános vendégforgalommal járó cégeknek. A vendéglátásban, turizmusban, szépségiparban dolgozóknak különösen nagy pénzügyi érvágást jelenthet, hogy nemcsak a munkáltató bevételei csökkennek, amelyekből a munkabért finanszírozhatná, hanem a vendégek, ügyfelek által szokásszerűen adott borravaló mint rendszeres jövedelemkiegészítés is elmarad. Cikkünkben a borravaló munkajogi megítélésének kérdéseit járjuk körül.
„Világos?” – avagy a világosság követelménye felmondáskor
Cikkünkben a felmondási indok világos megfogalmazásához szeretnénk segítséget nyújtani, mivel a jelenlegi, a járvány okozta helyzetben született felmondásokra is érvényesek a „békeidőben” alkalmazott előírások.
Rend, fegyelem a munkahelyen – a munkáltatói fegyelmezés eszköztára
A munkáltatónak nemcsak a saját érdekeinek előmozdítása végett élhet a fegyelmezés lehetőségével, hanem kötelezettségei teljesítésének is szükséges eszköze a fegyelmezési jog.
Dies irae, avagy a felmondás napja
Ha a felmondás közlésével kapcsolatban jogvita adódik, minden esetben a felmondó félnek kell alátámasztania a közlés megtörténtét, szabályosságát. Az elbocsátást fontolgató munkáltatónak tehát körültekintőnek kell lennie nemcsak a felmondás megfogalmazását, hanem a közlés körülményeinek megteremtését illetően.
Mi ellen véd a betegség? – avagy a keresőképtelen elbocsátása
Jóllehet évek óta nincs hatályban az a szabály, hogy a munkavállalónak nem lehet felmondani keresőképtelensége idején, ma is számos bizonytalanság látszik a gyakorlatban azzal, hogy a munkaviszony megszüntethetőségét hogyan befolyásolja a munkavállaló betegsége. Cikkünkben igyekszünk pontos iránymutatást adni e kérdésben, kitérve arra is, milyen esetben kerülhet veszélybe a megromlott egészségi állapotú dolgozó munkaviszonya.
„Túlhajtás nélkül” – azaz: mennyit lehet dolgozni egy nap?
A munkaidőről szóló fejezet a munka törvénykönyvének (Mt.) egyik legnehezebben érthető része. Ha csak arra az alapvető kérdésre keressük a választ, hogy legfeljebb hány órát lehet egy nap vagy egy héten dolgozni, máris értelmezési nehézségekbe ütközhetünk. A törvény ugyanis egy helyen azt írja, hogy a teljes napi munkaidő napi 8 óra, majd néhány szakasszal később azt olvashatjuk, hogy a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje legfeljebb 12 óra lehet. Megnyugtatásképpen: az első látásra fennálló ellentmondás természetesen csak látszólagos. Azonban a helyes válasz megtalálásához nem árt némi ismeret az Mt. munkaidő mennyiségével és beosztásával kapcsolatos szabályozásának rendszeréről.
Édes a pihenés – a heti pihenőidő és a heti pihenőnap különbsége
A munka törvénykönyve kétféle lehetőséget nyújt a munkavállaló heti pihenésének biztosítására: heti pihenőnapokat vagy heti pihenőidőt kell adni a számára. Mi a különbség a kettő között? Mikor melyiket érdemes alkalmazni?
Ki pereskedhet ingyen munkaügyekben?
A munkaügyi perek sajátos eljárásjogi intézménye az úgynevezett munkavállalói költségkedvezmény. Ez a munkavállalók széles köre számára elérhető, tehát nem csupán a legnehezebb anyagi helyzetben lévő alkalmazottak pereskedhetnek alacsony költségkockázat mellett.