Az elidegenítési és terhelési tilalom szabályozása a Ptk.-ban
A cikk az elidegenítési és a terhelési tilalom szabályozását mutatja be a Ptk. és a vonatkozó joggyakorlat alapján.
A cikk az elidegenítési és a terhelési tilalom szabályozását mutatja be a Ptk. és a vonatkozó joggyakorlat alapján.
A hitelezési elemet tartalmazó jogügyletek esetén a saját szolgáltatását korábban teljesítő szerződő fél számára kockázatot jelent, hogy az ellenszolgáltatás teljesítésére csak később kerül sor. A felek biztosítékokkal, különösen zálogjoggal csökkenthetik az ebből eredő kockázatot. A jogalkotó lakonikus módon határozza meg a zálogjog tárgyainak lehetséges körét: a zálogtárgy „bármely vagyontárgy lehet” . Vagyontárgy a dolog, a jog és a követelés . A zálogtárgyak lehetséges köre tehát elviekben nem korlátozott. Azonban a zálogjog érvényesítését meghiúsíthatja, hogy a vagyontárgy forgalomképességét jogszabály vagy szerződés korlátozza, ez pedig végső soron behatárolja, hogy a hitelezőnek érdemes-e zálogjogot alapítania az adós adott vagyontárgyán. Dr. Tóth Áron LL. M., a CMS Hungary ügyvédjelöltjének írása.
Az ingatlanvagyon hasznosíthatóságának vizsgálatát mellőző hatósági gyakorlat alkalmas arra, hogy a szociális ellátás igénybevételére kényszerülő rászorulókat hátrányos helyzetbe hozza, életkörülményeiket tovább nehezítse, végső soron pedig alapvető jogaik sérelmét idézze elő – állapította meg jelentésében az ombudsman.
A Budapesti Ügyvédi Kamara a honlapján tette közzé a fővárosi földhivatalok joggyakorlatára vonatkozó szerkesztett állásfoglalást.
Ha a hatóság a gépjármű törzskönyvét a hitelezőnek mint a vételi jogot biztosító elidegenítési és terhelési tilalom jogosultjának a tulajdonjog-korlátozás jogszabályon alapuló következményeként adja ki, a korlátozás jogosultja – kifejezett eltérő szerződési rendelkezés hiányában – addig tarthatja a törzskönyvet a birtokában, amíg a vételi joga fennáll.