Nem jár kártérítés, ha valaki az állam jogalkotási mulasztásai miatt nem tudja személyiségi jogi igényeit érvényesíteni
Ami a tényállást illeti, a felperes úgy ítélte meg, hogy az egészségügyi törvényben és az egészségügyi intézményekre vonatkozó, a személyes adatok kezelésére és védelmére vonatkozó jogszabályokat az egészségügyi intézmények nem tartják be. Ennek egyik indoka álláspontja szerint az volt, hogy az alperes magyar állam által alkotott jogi szabályozás nem megfelelő. A felperes az egészséghez fűződő joga sérelmének megállapítását, valamint 200 000 forint nem vagyoni kártérítést kérte. Érvelése szerint az alperes, mint jogalkotó nem megfelelő jogi szabályozást hozott létre és ezért nincs megfelelő jogkövetkezménye annak, ha az egészségügyi intézmények, az egészségügyi szolgáltatók megsértik az egészséghez, emberi méltósághoz való jogát, megsértik a tájékoztatási kötelezettségüket, téves diagnózist állítanak fel vagy hiányosan, nem megfelelő módon vezetik a dokumentációkat, a betegeket indokolatlanul várakoztatják, megsértik az egészségügyi dokumentáció megismeréséhez való jogot, nem őrzik megfelelően az egészségügyi dokumentációt. Sérelmezte, hogy ilyen jogsértések esetén a magyar jogszabályok nem tartalmaznak érdemi szankciókat. Abból pedig, hogy ezen jogok megsértését sérelmére több esetben megállapították a bíróságok, de kártérítésre nem kötelezték az intézményeket, arra a következtetésre jutott, hogy nem biztosítja a számára az alperes jogalkotása a tisztességes eljáráshoz való jogot. Az alperes…