Fogyasztók tájékoztatása, online kereskedelem, agresszív marketing, viselkedési közgazdaságtan: ez mind a fogyasztóvédelem része. Dr. Zavodnyik Józseffel, a most induló Fogyasztóvédelmi Jog Online folyóirat főszerkesztőjével beszélgettünk.
Mi az a Digitális Társadalom? Hol tartanak a jogrendszerek ennek a lekövetésében? Miért nem elégségesek a GDPR rendelet vívmányai, és merre tartanak a digitális bíróságok? Interjúnk első részében ezekről a kérdésekről beszélgettünk Dr. Gyekiczky Tamással.
Az influencerek fizetett együttműködései, terméket vagy szolgáltatást reklámozó posztjai, videói, bejegyzései sokszor a szürkezónában mozognak. Reklám vagy nem reklám, fel kell tüntetni vagy nem, és ha igen, hogyan?
A polgári jogi felelősségi rendszer innovációja jogalkotási művelet eredménye, melyhez az ürügyet a 2015/2302 számú európai uniós irányelv szolgáltatta, amely a szervezett utazások joganyagának megújítását és modernizációját tűzte ki céljául, nem utolsó sorban meg akarta feleltetni a jogi rendelkezéseket az internet korszakának.
A német bíróságok elkezdték megrajzolni a digitális társadalom jogi átalakulásának térképét,[1] határozottan kiállva a jogi folytonosság elve mellett. Úgy tűnik, a fogyasztó Európa-szerte alkalmazott fogalmát a digitális társadalom alapjaiban kérdőjelezte meg, ám ennek ellenére a bírói gyakorlat – ragaszkodva a jogi stabilitáshoz – nem tud a hagyományostól eltérő fogalmi tartalmat lehívni.
