A tisztességes hatósági eljáráshoz való jog kérdése határidő-mulasztás esetén
A tisztességes hatósági eljáráshoz való jog mint alapjog sérelme a határidő-mulasztás miatt abban az esetben valósul meg, amennyiben a hatóság késedelme miatt az ügyfél igazolt hátrányt szenvedett – a Kúria eseti döntése. Ami a tényállást illeti, a NAV (elsőfokú hatóság) a felperesnél áfa adónemben lefolytatott bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés alapján a felperes terhére 209 203 000 Ft adókülönbözetet állapított meg, megtagadta a jogosulatlan igénylés összegének kiutalását, kötelezte a felperest az adóhiány, 156 902 000 Ft adóbírság és 36 703 000 Ft késedelmi pótlék megfizetésére. Az alperes az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A felperes álláspontja szerint az adóhatóság a tényállást nem tisztázta, a nemzeti és a közösségi jog téves alkalmazásával megalapozatlan határozatot hozott. Kifogásolta, hogy az elsőfokú hatóság az adózás rendjéről szóló törvényben (Art.) foglalt, az utólagos adómegállapításra megszabott 60 napos határidőt túllépve kiadmányozta határozatát, ezért az, és az azt helybenhagyó másodfokú határozat is semmis. Ezzel az alperes megsértette a törvényes hatósági eljáráshoz fűződő jogát. Az elsőfokú eljárás A bíróság az első- és másodfokú határozat adóbírságra vonatkozó rendelkezéseit hatályon kívül helyezte, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Az adóbírságra vonatkozó határozati…
