Bejegyzések határidő-mulasztás címkével


A tisztességes hatósági eljáráshoz való jog kérdése határidő-mulasztás esetén
2020. február 21. Szakma

A tisztességes hatósági eljáráshoz való jog kérdése határidő-mulasztás esetén

A tisztességes hatósági eljáráshoz való jog mint alapjog sérelme a határidő-mulasztás miatt abban az esetben valósul meg, amennyiben a hatóság késedelme miatt az ügyfél igazolt hátrányt szenvedett – a Kúria eseti döntése.   Ami a tényállást illeti, a NAV (elsőfokú hatóság) a felperesnél áfa adónemben lefolytatott bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés alapján a felperes terhére 209 203 000 Ft adókülönbözetet állapított meg, megtagadta a jogosulatlan igénylés összegének kiutalását, kötelezte a felperest az adóhiány, 156 902 000 Ft adóbírság és 36 703 000 Ft késedelmi pótlék megfizetésére. Az alperes az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A felperes álláspontja szerint az adóhatóság a tényállást nem tisztázta, a nemzeti és a közösségi jog téves alkalmazásával megalapozatlan határozatot hozott. Kifogásolta, hogy az elsőfokú hatóság az adózás rendjéről szóló törvényben (Art.) foglalt, az utólagos adómegállapításra megszabott 60 napos határidőt túllépve kiadmányozta határozatát, ezért az, és az azt helybenhagyó másodfokú határozat is semmis. Ezzel az alperes megsértette a törvényes hatósági eljáráshoz fűződő jogát.   Az elsőfokú eljárás A bíróság az első- és másodfokú határozat adóbírságra vonatkozó rendelkezéseit hatályon kívül helyezte, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Az adóbírságra vonatkozó határozati…

Nincs helye igazolásnak pusztán azért mert az ügyvéd számítógépe meghibásodott
2018. december 17. Szakma

Nincs helye igazolásnak pusztán azért mert az ügyvéd számítógépe meghibásodott

Ami a tényállást illeti, az alperest pénz megfizetésére kötelező törvényszéki ítélet ellen az alperes jogi képviselője 2017. szeptember 5-én fellebbezést és egyben igazolási kérelmet terjesztett elő. Kérelmében előadta, hogy a fellebbezés benyújtásával azért esett egynapos késedelembe, mert az asztali számítógépe meghibásodott, így önhibáján kívül olyan helyzetbe került, amelynek következtében nem tudta a fellebbezését határidőben előterjeszteni. Csatolta a szerelő cég nyilatkozatát is arról, hogy a gépen szeptember 3-a és szeptember 5-e között javítási munkálatokat végeztek és a javítási munkálatok megkezdése előtt a számítógép rendeltetésszerű használatra nem volt alkalmas. Az ítélőtábla eljárása Az ítélőtábla elutasította az alperes igazolási kérelmét és így az alperes elkésett fellebbezését is. Megállapította, hogy a törvényszék ítélete az alperesnek 2017. július 24-én szabályszerűen kézbesítésre került, és tekintettel a törvénykezési szünetre, a fellebbezési határidő 2017. augusztus 21-én nyílt meg, a fellebbezést 2017. szeptember 4-éig lehetett előterjeszteni. Az ügyben a régi Pp. rendelkezései irányadóak, a törvény pedig lehetőséget ad arra, hogy a fél válassza meg, hogy elektronikus kapcsolattartást szeretne vagy nem [394/B. § (1) bekezdés], ilyenkor az elektronikus kapcsolattartást választó felet terheli az a kötelezettség, hogy gondoskodjon azokról a műszaki…